Clipart 21 csillagozás

Elisabetta Vernier: Clipart

Milyen szörnyű titkot rejthet az a videoklip, ami azzal fenyegeti a jóképű David Xandert, a City és az egész világ leggazdagabb üzletemberét, hogy megfosztja hihetetlen népszerűségétől? Alexandra Hill, a milliárdos személyi testőre nyomozni kezd, és hamarosan könyörtelen hajszába keveredik a Periférián és a Pusztaságon keresztül, az ismeretlen zsaroló nyomait követve.

Az olasz írónő fordulatos thrillere a hollywoodi szuperprodukciókat idéző filmszerűséggel robog a végkifejlet felé, és közben az olvasó előtt kirajzolódik a közeljövő poszt-kiberpunk világa. A regény 2004-ben elnyerte a Premio Italiát, az olasz SF legrangosabb irodalmi díját. Kötetünket két, a hosszabb műhöz kapcsolódó elbeszélés teszi teljessé.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Metropolis Media, Budapest, 2008
190 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639828056 · Fordította: Bihari György

Várólistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
moszat
Elisabetta Vernier: Clipart

Szentséges CyberPapaya (nem magyarázom, szenvedj meg érte Te is)!

Legtöbb fantasztikum által megérintett emberke volt már úgy, hogy leírta egy jobban sikerült szerepjáték élményét (jómagam is), de egy józan pillanatban legtöbbünk rájött, hogy a világ összfantasztikumi értéke csak emelkedik azzal, ha a kézirat az íróasztal fiókjában marad. A szerző nem ismerte fel ezt az alapvetést.
Ez a fanpunk, amely egy ponyvaként sem (de még egy tini fogalmazásként is alig) értelmezhető szöveg, hogy nyomtatásban megjelent, pláne valami helyi díjat is nyert, az legyen az olasz fantasztikum baja. Először ki-ki a saját portáján ugye – de nehogy elkezdjek most Zsoldosozni…
Hogy magyarul, ráadásul az (újraindult) GFKban is napvilágot látott, az viszont már a mi, konkrétabban a Galaktika szégyene. És erre semmiféle Eu-s pályázati pénz sem lehet indok.

>!
jezsek P
Elisabetta Vernier: Clipart

Már eleve hátrányból indul a könyv, mert csak és kizárólag az író neme miatt választottam olvasásra, és a cím melletti rendkívül alacsony százalék tudatában felkészülve vágtam neki az élménynek. Na ehhez a várakozáshoz képes nem volt annyira rossz, több értékét is fel tudok sorolni: rövid a könyv, nincsenek kacifántos mondatok, rövidek a fejezetek, nincs a szereplőknek személyisége és háttere, nem tudjuk meg hol és mikor vagyunk, mi vezetett ahhoz a világhoz, ahol játszódik a történet (felesleges terhelés lenne, mert a történet ismeretében erre nem is lennénk kíváncsiak). Mert a történet nagyon-nagyon gyenge, még egy novellára sem lenne elég. Ehhez képest a könyv végén található két történet még jobb is volt mint a Clipart, de azok sem tetszettek. Mintha lett volna egy lista, mi kerüljön bele egy sci-fibe (radioaktív sivatag, virtuális világ, hologram, génmódosítás, inplantátumok, robot, homokféreg, alvilág, zónák, multik: mind pipa). A fő bajom mégis valószínűleg a stílus, biztos van rá valami szakszó, hogy ennek a könyvnek milyen, de nálam ez az élvezhetetlen. Mintha egy képregényrajzoló rajzolás előtt írt volna magának egy „forgatókönyvet”, hogy melyik kockára mit rajzol – és lehet hogy ez még működött is volna. De ez így nem volt jó.

>!
Noro 
Elisabetta Vernier: Clipart

Szerepjáték-regénynek vagy b-kategóriás forgatókönyvnek még elmenne, de önálló műnek édeskevés. Ezt igazán fölösleges volt lefordítani magyarra.

>!
Khadris 
Elisabetta Vernier: Clipart

Könnyed kis szórakoztató regényecske volt, közelebb a Júlia-Romana füzetekhez, mint egy sci-fihez, bár jelentősen kevesebb romantikus összeborulás volt benne, mint amire számítottam. Nagy hibák nem voltak benne, hacsak a kiszámítható történetvezetést és az egyszerű karaktereket nem számítjuk, de ez sem volt zavaró.

>!
Gecco
Elisabetta Vernier: Clipart

Nevetségesen primitív anyag, mintha egy 10 éves gyerek hadoválta volna össze. Ostoba kliséhalmaz irodalmilag értékelhetetlen interpretációban. Ne olvasd el, ne vedd meg. Ha egy órát ülsz magad elé meredve, az is sokkal többet ér, mint hogy ezzel szennyezd magad.

>!
Mezzanine
Elisabetta Vernier: Clipart

Díjnyertes könyv? Biztos ez? Nálam összesen 2 csillagot nyert. (Még csak nem is sokágúak…)
Az egyetlen fordulat is olyan nyeretlen, hogy nem jut más eszembe jellemzésként: szappan-kiberpunk. Illetve bocsánat, még egy fordulat van! Annak során reménykedtem benne, hátha az első csak valami lázálom: hiába. Aztán már csak az jutott eszembe mentő ötletként hogy kissé átírva paródiának jó lenne.
Érdekes módon a kötetehez hozzácsapott 2 kis novella figyelemre méltóbb próbálkozás a „főműnél”. Kissé megmagyarázza a nyersességet, hogy egy szerepjátékkal töltött alkalom szülte a Clipart-ot.
Nem meglepő módon az írónő megpróbálja tovább szövögeti világa szálacskáit; azonban már nélkülem. Én kiszálltam.

>!
Rena213
Elisabetta Vernier: Clipart

Üdítő változatosság! Muszáj vagyok hátulról kezdeni az értékelésemet: meglepő kis „happy end” és éppen ezért csak ennyi: miért is ne! Bár legalább sármoskánk kicsit bűnbánóbb is lehetett volna és esetleg ha már így járt akár feleségül is vehetné szerelmét. Na de nem lövünk le mindent előre, a lényeg hogy nem ezt várjuk de ettől lesz egyedi és egyben jó is a story.
Könnyed cselekmény és rövidke fejezetecskék. Imádtam. Pont az én olvasási időmhöz voltak szabva a részek. A két plusz kis történet pedig szintén megállja a helyét a könyv végén. Segít még jobban elmerülni ebben a világban és érdekesek is a rövidségük ellenére is.

>!
Bal1nt
Elisabetta Vernier: Clipart

Nem olvastam a könyvet, kritikákat kezdtem keresni a neten. Belefutottam egybe, az is nagyon rossznak tartja. Ezek után nem hiszem, hogy elolvasom.

Az író viszont kommentált a blogon és válaszol a kritikákra. Maximális tisztelet.

http://sheenard.sfblogs.net/2008/07/25/clipart-egy-legj…

>!
jaspi
Elisabetta Vernier: Clipart

Igazán olvasmányos sci-fi környezetben játszódó krimi.
Szerethető főszereplő, összeesküvés, akció. Délutáni kikapcsolódásra tökéletes.
Amit igazán sajnálok, az az, hogy a szerzőnek még nem jelent meg újabb kötete magyar nyelven…

>!
para_celsus P
Elisabetta Vernier: Clipart

Hűen tükrözi az új Galaktika üzleti és irodalmi szemléletét, hogy ezt a könyvet is kiadták. (Mindegy, csak pályázati pénz járjon hozzá, heh?)
A főhősnő a legklisésebb és legrosszabbul megírt karakter, amit sci-fiben olvastam. Egyfelől a szokásos atomszexi és gyémántkemény testőrnő, aki hentelésből szerzett fekete övet, lézerágyúval epilál – másrészt szellemileg és érzelmileg egy olyan tizenkét éves kislány szintjén mozog, aki elolvasta a Twilightot, és minden naiv, romantikus vágyát a főnökére vetíti ki.
A többi szereplőnek még ennyi mélysége sincs, kb. a nevük definiálja és jellemzi őket. A világ valami teszkógazdaságos cyberpunk univerzum Dűne- és Mad Max-beütéssel.


Népszerű idézetek

>!
csartak MP

Az újonc RUE-NEK nevezte magát. Úgy ejtette: ru-e. Nem volt ez valódi név, csak afféle nick, a hekkerek között használt fedőnév. RUE ugyanis fiatal hekker volt, akit nemrég kezdtek képezni a Xander biztonsági ügynökségének iskolájában.
Nagyon rokonszenves lány volt, bár kicsit fura. Alexandra azonban hozzászokott, hogy az átlagtól jelentősen eltérő személyekkel dolgozzon, és immár semmi nem lepte meg. Azt leszámítva, hogy RUE egy lakókocsiban élt, ahonnan sose bújt ki, épp olyan lány volt, mint a többi, csupa tehetség és tettvágy. Alex a legutóbbi bevetésen ismerkedett meg vele: bokros tapasztalatai a számítógépekről és a Virtuális Háló ismerete az akció fontos résztvevőjévé tette, s a Főnök úgy vélte, hogy föl kell venni a Xander leendő ügynökei közé, továbbá megajándékozta egy vadonatúj Mercedes lakókocsival, a régit pedig elszállíttatta a roncstelepre.

21. oldal

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Neal Shusterman: Unwind – Bontásra ítélve
Stephen King: 11/22/63
Stephen King: 11.22.63
Dan Wells: Fragments – Töredékek
James Dashner: Lázkód
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Kathy Reichs: Virals – Kincsvadászok
V. E. Schwab: Viszály
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Christie Golden: Assassin's Creed – Eretnekség