61. legjobb meseregény könyv a molyok értékelése alapján

Flox ​őszi bolondságai (Fairy Oak 6.) 128 csillagozás

Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mindig így történik, valaki egy szeptemberi napon elkövet valami furcsaságot, amely még a furcsábbnál is furcsább, és attól a pillanattól, egy hónapon keresztül, de néha akár két hónapig is, Fairy Oakban minden eltér a normális kerékvágástól. Ezt úgy nevezik „ a Szezonális Bolondságok Tánca”. Mulatságos, ami ezekben a napokban történik, ugyanakkor csodálatos is, mert mindenki a legtöbbet adja önmagából, már ami a fantáziát, az erőt, az ügyességet, no és a ….furcsaságokat illeti.
Még a fák is ismerik a tréfát. Mintha az egész Völgyet megbabonázták volna. Floxnak pedig van ezzel kapcsolatban egy elmélete: elég, ha belenézünk a táncoló szemébe, azonnal megértjük…
De ezt hagyjuk meg inkább Floxnak: árulja el ő a titkot. Flox természetesen a szivárvány színeiben pompázó kislány, Viní és Babú legjobb barátnője. Ez a történet róla szól és a barátságról, amely bárhova is fordulsz, ott terem előtted, és amely időnként véraláfutásos, lilás nyomot hagy, de nem csak a bőrödön…

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632456645 · Fordította: Lénárd Csilla · Illusztrálta: Alesia Martusciello, Roberta Tedeschi

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Vanília Periwinkle (Babú) · Pervinka Periwinkle (Viní) · Feli · Flox Pollimon · Lalla Tomelilla · Cicero Periwinkle · Acanti Bugle

Helyszínek népszerűség szerint

Fairy Oak


Kedvencelte 26

Most olvassa 13

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 97

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

PKatica>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Most egész gyorsan belerázódtam, így gyorsan ki is olvastam. Flox mindig is az egyik kedvencem volt, örültem, hogy végre van egy könyv hozzá is, bár azt hittem, ez teljes mértékben róla fog szólni. Persze nem volt baj, hogy nem róla szólt, sőt, így még jobban tetszett. Csavaros volt, és talán ez a második legjobb rész eddig a sorozatban.

Camelia>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Hát mint a többi része a sorozatnak ez is nagyon jó volt. :)
Izgalmas, szerethető.
A szereplők is egytől egyik az ember szívéhez nőttek. :)
Nem volt kedvencem mert mindenkit egyaránt szerettem. :)
És mint már olyan sokszor mondtam, az eddigi könyvek értékelésénél ide is leírom, hogy aki beleolvas, azt elfogja valami megmagyarázhatatlan varázs.
És egyszeriben ő is a könyvben terem. Az utcán te magad is repülni akarsz majd. És hazafelé a suliból, ráűlsz a táskádra, és megmondod neki, hogy vigyél haza. Azt várod, hogy egyszer csak majd felemelkedik, és elrepül veled együtt, hogy neked ne kelljen gyalogolni. :D
Kb ilyen gondolatok keringtek bennem az olvasás közben és után. :D

schesztiஐ P>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Nagyon sokáig olvastam, nehezen haladtam vele és nem is hiányzott, amikor nem olvastam… Pedig bűbájos! Kicsit lehet, hogy sok nekem ez a négy kiegészítő kötet, bár az alapgondolat tetszik: Haboldogleszekfelismeredmertelmondomrögtönneked visszatérve a tündérek közé négy estén át mesél Fairy Oak-ról, a megkedvelt szereplők kalandjairól, szokásairól, a trilógia eseményei után zajló életükről, mindennapjaikról.

A cím alapján valami kicsit bolondosabb, mulatságosabb történetre számítottam, és bár egészen különleges(en szép) volt a befejezése, inkább volt számomra melankólikus, amolyan búcsú-szagú. Amilyen maga az ősz.

Azt hiszem, senki nem került hozzám közelebb, a szívemnek még mindig Viní és Babú a legkedvesebb; bár itt még azt imádtam nagyon, ahogy Flox és Viní segítettek egymásnak. :) Na jó, Flox-ot azt hiszem, nagyon bírnám a színes egyéniségével. :))

Beatrice8 P>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Ezt már kicsit később olvastam, utolsónak a többinél is később és mostmár igazán feltűnt, hogy gyerek könyv

KleineKatze>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Egy újabb bájos történet Fairy Oak falucskájából, ami egyre inkább azt ülteti el bennem, mennyire szeretnék én is ott lakni, ennek a nagy családnak a tagja lenni. Nincs is jobb abban az évszakban olvasni egy könyvet, amikor annak története is játszódik. Sokkal könnyebb volt azonosulni a szereplőkkel, az érzéseikkel, hiszen én is pont azt élem át nap mint nap, amiről Flox a színek kis boszorkánya mesél október végén.
Időtlen időkig tudnám olvasni a Fairy Oak csodás kis világáról szóló meséket, szomorú vagyok, hogy már csak egy van hátra!

Atara>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Ez a rész annyira nem fogott meg, mint az előzőek, az elején nehezen haladtam vele, megint olyan összevisszaságnak, kuszának tűnt minden.
A könyv hangulata viszont továbbra is csodás, gyönyörűen visszaadja az ősz színeit, szinte magam előtt láttam az őszi erdőt és a sok szép színes falevelet, Fairy oak utcáit.

Lily_Poppy>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Fairy Oak története nem a gyermekeknek lehet szerethető, hanem a szülőknek, felnőtteknek is, főleg ha az illető szerette a Szívek szállodáját. Ez a békés kis falu ugyanis nagyon emlékeztet Stars Hollow-ra, legalábbis engem. Itt is minden évszaknak/időszaknak megvan a maga ünnepe, eseménye; a lakók mind jól ismerik egymást és kicsit bogarasok mégis (többnyire) békésen megférnek egymás mellett és elfogadják egymást minden nehézség ellenére, amit igazán érdemes megtanulni tőlük.
Mint minden rész ez is nagyon szépen kivitelezett, ebben a kiegészítő kötetben is jobban megismerhettünk eddig kevesebb figyelmet kapó tagjait. Különösen tetszett, ahogy mélyebben megismerhettük Viní, Babú és Flox barátságát láthattuk hogyan segíti és erősíti egymást három ennyire különböző egyéniség. Nagyon szépen kiemeli az írónő, hogy érdemes néha kicsit máshogy megközelíteni egy feladatot és így kiderülhet, hogy nem is olyan rossz vagy nehéz az az adott dolog. Az is tetszett, hogy ebben a kötetben sok felnőtt karakter kapcsolata, problémája spoiler is nagyobb hangsúlyt kapott.

just_eszti>!
Elisabetta Gnone: Flox őszi bolondságai

Egyre jobban tetszenek ezek a könyvek, és nagyon sajnálom, hogy nem sokára be kell fejeznem a sorozatot. Floxot eddig is nagyon szerettem, és örülök, hogy kapott egy külön könyvet :)
A kis rejtélyek közül eddig ez a kedvencem, sokszor megmosolyogtatott off


Népszerű idézetek

Ingryd >!

„Minél magasabbra szállsz, annál kerekebbnek látod a világot”, mondta valamikor egy tündér, aki már nincs közöttünk. És ezzel azt akarta mondani, hogy minél magasabbra mégy, annál jobban rálátsz a dolgokra. Én a magam részéről mindig azt gondoltam, hogy ha az ember egy kicsit „fő a saját levében”, ugyanezt az eredményt éri el.

271. oldal

viri98>!

– Nem. Nem. Neki nem csillog a szemében az a fény.
– Milyen fény?
– Majd figyeljétek meg – fejtegette a kis boszorkány –, hogy aki az Évszakok Bolondos Táncát ropja, annak különleges fény csillog a szemében. Olyan, mint a naplemente, de nyugtalan és vibráló, mint… – az égre emelte a tekintetét és egy pillanatra elgondolkodott –, mint a viaszban haldokló gyertya lángja! – mondta végül. – Erős és elillanó, mint az üstökös csíkja, aranyló, mint ősszel a juharfák és a gyertyánok levele.

Kapcsolódó szócikkek: Flox Pollimon
ginny13>!

Vanília azt állította, hogy Flox úgy látja a színeket, mint a matematikusok a számokat vagy a költők a szavakat.

Kapcsolódó szócikkek: Flox Pollimon · Vanília Periwinkle (Babú)
ginny13>!

Jim nagyon hálás volt Vaníliának ezekért a naplókért. Amikor visszatért,a legnagyobb szomorúságot pontosan az okozta, hogy ilyen sok évet kellett nélküle leélnie, és nem látta őt felnőni saját világában, a barátai és a családtagjai között. Szerencsére Babú ezeket az értékes éveket, gyermekkorát, egyik napot a másik után mind-mind megőrizte, feljegyezte.

Kapcsolódó szócikkek: Jim Burium · Vanília Periwinkle (Babú)
ginny13>!

De ott volt Jim.
Vanília már majdnem két éve várta az ifjú feltaláló visszatértét. Azóta hírt sem hallott felőle, semmit, ami azt igazolta volna, hogy jól van, gondol rá, és nemsokára újra velünk lesz. De mégis, tovább reménykedett. Évről évre…

Kapcsolódó szócikkek: Jim Burium · Vanília Periwinkle (Babú)
latti>!

Augusztusban a tenger meleg volt, és a gyerekek órákon keresztül lubickolhattak. Úszkáltak és játszottak a sziklák között, lemerültek a víz alá, hogy meglessék a halakat, gyötörték a rákokat, lerepültek a sziklákról, a fiúk időnként rákká változtak és megcsipkedték a hullámokon ringatózó lányok talpát, akik viszonzásul medúzává változtak és menekülésre kényszerítették a fiúkat.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Feli
latti>!

Egy mogyoróliget felé vettem az irányt, hogy begyűjtsem esti élelmemet. Nem sok idő volt hátra az esti találkozóig. Egy vén diófa tetején gubbasztó madárcsapat ezernyi szólamban dalolta melódiáját, és magasan, valahol sokkal magasabban, ludak szálltak a nap felé. A nyár a végéhez közeledett, pontosan úgy, mint akkor.
Elmosolyodtam. Még hátra volt két mese, két alkalom, hogy emlékezhessek…

14. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Feli
ginny13>!

– Majd figyeljétek meg – fejtegette a kis boszorkány –, hogy aki az Évszakok Bolondos Táncát ropja,annak különleges fény csillog a szemében. Olyan mint a naplemente,de nyugtalan és vibráló,mint… – az égre emelte a tekintetét,és egy pillanatig elgondolkodott –, mint a viaszban haldokló gyertya lángja! – mondta végül. – Erős és elillanó,mint az üstökös csíkja,aranyló,mint ősszel a juharfák és a gyertyánok levele.

Kapcsolódó szócikkek: Flox Pollimon
timcsigirl>!

– Nos, ha ősszel nem tudunk megsárgulni, mint a juharfa, vagy pirosodni, mint a szőlő, akkor is lehetőségünk van a magunk sajátos módján elbúcsúzni a naptól, és azt mondani: „viszlát, viszlát” az újabb évnek, ami elmúlt. […] Arra vágyunk, hogy olyan tetteket hajtsunk végre, amik teljes erőbedobást, ügyességet, ihletet, tehetséget, fantáziát és miért is ne, szépséget követelnek meg…-- sorolta Flox lelkesen. – Érezni akarjuk, hogy élünk, most még inkább, mint máskor, nagyra törő terveket szövögetünk, és amit csinálunk, abba egy csomó energiát fektetünk, mert… Nos, mert tudjuk, hogy hamarosan eljön a tél, leszáll a csend, a sötétség, és következik a hosszú álom…

276. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ősz · tél
ginny13>!

– És meg… meghalt? – Babú érezte, hogy lábai elgyengülnek.
– Hát tudod – mondta McDoc szomorúan – már ezeréves is elmúlt! Nagyon sajnálom, mert csak kevés a hozzá hasonló. Ha arra gondolok, mi mindent látott… ezer évet a történelmünkből. De hát sajnos ilyen az élet. Szereted a bükkfákat, ifjú Periwinkle?
– Igen – válaszolt szomorúan a kislány.
Mindketten folytatták útjukat.
– Úgy érzem magam, mintha elvesztettünk volna egy jó barátot – dünnyögte Flox lehorgasztott fejjel.

Kapcsolódó szócikkek: Flox Pollimon · Vanília Periwinkle (Babú)

A sorozat következő kötete

Fairy Oak sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nyulász Péter: Helka
Tuutikki Tolonen: Mumusdadus színre lép
Cressida Cowell: Soha és mindörökké
Ecsédi Orsolya: Banyavész
L. Frank Baum: Óz, a csodák csodája
Roald Dahl: Boszorkányok
Tea Stilton: A korallok hercegnője
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Neil Patrick Harris: A különc varázsló
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda