Légy ​az enyém 8 csillagozás

Elisabeth Forest: Légy az enyém

Valamikor ​az 1820-as évek végén… Lady Amelia Devereux, Outridge hatodik grófjának lánya más, mint a többi, vele egykorú fiatal nő. És nem csak azért, mert ő még nincs férjnél, mint legtöbb barátnője, hanem azért is, mert családja akaratával szembeszegülve nem is szándékozik hagyni, hogy bekössék a fejét. Soha. Amelia másra vágyik. Álomvilágban él. Nem családot akar, férjet, aki gondoskodik róla, hanem karriert. Amelia írónő szeretne lenni, és ebben csakis egy emberre számíthat. Lord Antony Saint-Germain gyerekkora óta bejáratos a Devereux családhoz, és jó néhány éve fülig szerelmes Ameliába, aki azonban mit sem tud a férfi érzéseiről. Csakis a jóbarátot látja Tonyban, a bizalmast, aki még saját barátjával és egykori bajtársával, Amelia bátyjával, Harryvel is képes szembeszállni a lány érdekében. Lady Amelia hozzá fordul segítségért. És természetesen Tonynak most is van egy első osztályú ötlete.
Rose Woods több paranormális románc után most először egy történelmi romantikus… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Adamo Books, 2014
234 oldal · ISBN: 9789633871195
>!
Underground, Budapest, 2014
246 oldal · ISBN: 9789631208733

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Odilia P
Elisabeth Forest: Légy az enyém

Megküzdöttünk. Nagyon. A felénél félre kellett tennem, jót tett a szünet. Nekem kicsit túlírt, túlmagyarázott történet volt. Kevesebb néha több.
Amélia s Tony kapcsolata erőltetett, Harry s Charlotte idegesítő, Evelyn és Lucas meg felesleges, ha spoiler.
Ez nem jelenti azt, hogy megbántam a könyv megvásárlását. Hisz egy kezdő író munkája, aki még sokat fejlődhet a jövőben. Várom a folytatást, kíváncsi vagyok kik lesznek a középpontban.

>!
krisztina0419
Elisabeth Forest: Légy az enyém

Nem mondom azt, hogy rossz volt, de nem is egy óriási durranás. Több nevetést és bájt láttam bele a fülszöveg alapján. Kissé klisésnek és kiszámíthatónak találtam végig. A végén pedig mindenki csudi boldog lett.
A Harry és Charlotte vonalat pedig borítékolhatni lehetett. Sajnos csak 4 csillagra tudom értékelni.

>!
Sylvie_B
Elisabeth Forest: Légy az enyém

Úgy készültem, hogy én most egy szép, hosszú, dícsérő posztot fogok begépelni, aztán rá kellett ébrednem, hogy negatív véleményt sokkal könnyebb írni, mint mikor tetszik az, amit az ember olvas. Mert a hibákat ki lehet vesézni, na de hogy kellene megírni egy pozitív értékelést, ha az ember lánya nem akar átmenni csöpögősbe?! :)
Tetszett. Aranyos történet, kellemes, fölösleges dráma nélkül – bár Amelia néha kicsit túlzásba vitte a házasság miatti parát, de azért még elnézhető neki :) –, csipet humorral, izgalommal, szenvedéllyel.
Azt mondanám – ha hasonlítani akarnám valamihez –, hogy olyan Amanda Quick-es, de mégis hamisítatlan Rose Woods.
Köszönöm Anikó a lehetőséget, hogy olvashattam! Igazi élmény volt! :)

>!
pillangovirag P
Elisabeth Forest: Légy az enyém

kedves történet, egy barátság változása a bizalmas baratbòl egészen az igazi szerelemig. Igazi ízig végig, történelmi romantikus történet, a legjavából. Mind a szereplők élnek, majdnem kilepnek a lapokból, igazi nő a főhős nőnk , aki nem ijed meg az ele táruló nehezsegektol, ha emberrablasrol van szó, ha menekülésröl, ha csak szerelmi fèltèsröl, és igen a pasink se mindennapi, erős, bátor, furfangos, igazi társ és semmitől sem riad vissza ától, hogy elerje a célját.
Megfelelően izgalmas és furfangos történettel.
Kellemes olvasmány mindenki számára.
Remélem valamikor olvashatom a Charlotte és Hanry tortenetet is.


Népszerű idézetek

>!
Droci P

Amelia nem szerette a pletykát. Úgy gondolta, a szóbeszéd olyan fegyver, amely veszélyesebb a pisztolynál. Könnyedén tönkretehet bárkit, sőt, közvetetten akár ölni is képes.

>!
Sylvie_B

…csapdába esett. Egyik oldalon a cserepes növény és a két Mrs. Devenport,
másik oldalon a fal. Mindössze egy picike nyílás maradt a virág alsó ágai alatt, ahol talán kiférhetett. Ehhez viszont szinte hétrét kellett görnyednie, és rák módjára kihátrálnia fedezékéből. A terjedelmes szoknyarésszel büszkélkedő báli ruha ugyan megnehezítette ezt a mutatványt, de Amelia mégis átküzdötte magát az akadályon. Már majdnem kiszabadult, mikor tomporával nekiütközött valami szilárdnak. Rémülten egyenesedett fel és pördült meg a sarkán. A hirtelen mozdulattól kis híján elveszítette az egyensúlyát, csupán az utolsó pillanatban sikerült megkapaszkodnia abban a valamiben, aminek nekitolatott, és ami gyanús módon hasonlított egy fekete estélyi öltözékbe bújtatott emberi alakhoz.
– Te meg mit csinálsz itt?
Az ismerős hang hallatán Amelián végigszáguldott a megkönnyebbülés.
– Hála az égnek, hogy csak te vagy az, Tony.
– Csak? – vonta fel sötét szemöldökét gúnyosan Lord Anthony Saint-Germain, mire a lány elpirult.

12. oldal, 1. fejezet - Légy az enyém (Elisabeth Forest, 2014.)

>!
Sylvie_B

Harry persze időnként tapintatlanul és meggondolatlanul elkotyogta, hogy barátját sem hagyják hidegen a közelebbi kapcsolatra is hajlandó hölgyek bájai. Amelia többször hallotta meg véletlenül, mikor a testvére és barátai hódításaikat ecsetelték egymás között. Természetesen Harry ki sem nyitotta volna a száját, ha tudja, hogy a húga is fültanúja pikáns történeteinek. Mivel azonban erre még álmában sem gondolt volna, arcpirító részletességgel ecsetelte ezeket a kalandokat, a döbbent Amelia
legnagyobb zavarára, amely zavar azonban nem akadályozta meg a kisasszonyt az újra és újra ismétlődő, természetesen minden egyes alkalommal akaratlan és óhatatlan hallgatózásban.

30. oldal, 3. fejezet - Légy az enyém (Elisabeth Forest, 2014.)

>!
Sylvie_B

Felállt, és bizonytalan léptekkel az ablakhoz indult. Hallotta, amint a hercegnő aggodalmasan a nevén szólítja, de képtelen volt válaszolni. Úgy érezte, megfullad, a frissítő, megnyugtató mély levegő utáni vágy mindennél erősebb volt benne.
Csak halványan érzékelte, hogy a szalon ajtaja kinyílt, és valaki belépett rajta. Fejében Alexandreia szavai visszhangoztak: „A szolgálatokkal, melyeket a hazájuknak tett…” Miféle szolgálatokat tett Harry a hazának?
Erős karok ölelték át a derekát, szilárdan tartották. Hálásan dőlt a kemény mellkasnak.
– Mi történt? – ismerte fel Lord Saint-Germain mély hangját.
– Nem tudom – felelte Alexandreia nyilvánvalóan ismét a sírás határán. – Mi csak beszélgettünk. Egész eddig tökéletesen jól érezte magát. Talán el fog ájulni?
Istenem add, hogy ne kezdje ismét az egereket itatni – fohászkodott magában Amelia. Hangosan azonban csak ennyit mondott:
– Jól vagyok. Még soha életemben nem ájultam el, ezután sem áll szándékomban. A mama szerint erős vagyok, mint egy bányaló.

38. oldal, 3. fejezet - Légy az enyém (Elisabeth Forest, 2014.)

>!
Droci P

Mottó:

Rád gondolok! – Úgy indázlak körül
Rád gondolok! – Úgy indázlak körül
Gondolattal, mint vadszőlő a fát:
Nagy levelek, s a szem semmit se lát
A zöldön túl, amely a törzsre ül.
De értsd meg, pálmám: vágyam nem hevül
Gondolatért – a szebb valót magát
Kívánom: téged! Jössz-e, jössz-e hát
Hozzám, de tüstént? Mezítelenül
Álljon derekad, s minden ágadat
Zúgasd, erős fa, s lombos köteled
Szaggasd el s dobd a földre, mert e vad
Örömben: – látlak, hallak s új leget
Kortyol tüdőm friss árnyékod alatt! –
Nem gondolok Rád – itt vagyok Veled.

Elizabeth Barrett-Browning
(a Portugál szonettek-ből)

>!
Sylvie_B

– Nem tudtál volna csak nyugton maradni? – kérdezte enyhe szemrehányással és némi elégedett büszkeséggel a hangjában. – Várhattál volna, míg ideérek és megmentelek. Így elvetted tőlem a lehetőséget, hogy én legyek a fényes páncélú lovag, aki kimenti a hercegkisasszonyt a gonosz sárkány fogságából. Vagy nem hitted, hogy eljövök érted?
– Tudtam, hogy jössz – suttogta Amelia, miután a férfi végre elvette kezét a szájáról. – Csak nem akartam addig sem a sorsomra várni, mint egy birka, amit épp a vágóhídra visznek.
– Ezért inkább megkockáztattad még a nyaktörést is – morogta Tony. – A szívbaj kerülgetett, mikor megláttam, mire készülsz. Meg kell mondjam, hölgyem, nem semmi teljesítmény, amit véghez vittél. És ahogy egy szál alsóruhában másztál lefelé a ház oldalán… Látványnak sem volt utolsó.

149. oldal, 11. fejezet - Légy az enyém (Elisabeth Forest, 2014.)

>!
Sylvie_B

Csattanás és ordítás hangzott az emeletről, durván megtörve a kibontakozott varázst, megszakítva a csókot. Amelia kábán, rémülten nézett fel, szívverése kihagyott egy ütemet, és maga sem tudta, ellökje-e Anthonyt, minél messzebb kerülve tőle vagy inkább belekapaszkodjon, védelmet remélve.
A lépcső tetején Harry állt. Bár az arca a félhomályban nem látszott tisztán, a lány megesküdött volna rá, hogy bátyja szeme vérben forog, orrlyukából pedig lángcsóvák törnek elő.

71. oldal, 5. fejezet - Légy az enyém ( Elisabeth Forest, 2014.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Alexandre Dumas: A fekete tulipán
Julia Quinn: Mint a mennyben
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Egység
Jennifer McVeigh: Afrikai akác
Philippa Gregory: A Sötétség Rendje
Mary Balogh: Érzéki csapda
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya
Diana Gabaldon: Outlander – Az idegen
Julia Quinn: A herceg és én