A ​nagy mágia dogmája és rituáléja 3 csillagozás

Eliphas Lévi: A nagy mágia dogmája és rituáléja Eliphas Lévi: A nagy mágia dogmája és rituáléja Eliphas Lévi: A nagy mágia dogmája és rituáléja

„Onnan ​számítva, hogy megjelent a könyv első kiadása, a világban nagy dolgok történtek és valószínűleg még nagyobbak eljövetelére lehet számítani.
Mint mindig, ezt is a csodák jelezték: az asztalkák megszólaltak, a falakból hangok törtek elő és test nélküli kezek írtak le titokzatos szavakat…” – írja maga a szerző.
Eliphas Lévi jelen könyvével a modern mágia alapjait fektette le. Sokszínűen, a mágia teljes tudását birtokolva adja tovább mindazt, amit a különböző korokban alkalmaztak a mágikus tudományban és ismertek a magas mágia dogmájaként. Ily módon ez a könyv bevezet a mágia filozófiájába, a leendő második rész pedig a magas mágia rituáléjába, azaz gyakorlatába.
A könyv a Tarot Nagy Arkánumán keresztül fedi fel a mágia végcélját – a magas vagy fehér mágia megvalósítását.
Lévi azzal a mágikus reneszánsszal, amit elindított – képes volt olyan művészekre és gondolkodókra is hatni, mint C. G. Jung, J. Evola, Bodler és Hamvas Béla. A mű először jelenik meg… (tovább)

A magas mágia dogmája és rituáléja címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mágia könyvek Hajja & Fiai

>!
Hajja & Fiai, Debrecen, 2017
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637054761 · Fordította: Herbert Egon
>!
Hajja & Fiai, Gyula, 1992
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637603174
>!
Hajja & Fiai, Debrecen
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639037265 · Fordította: Herbert Egon

Enciklopédia 4


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 17


Népszerű idézetek

ajikarei P>!

Az ember, aki kész inkább meghalni az igazságért, semhogy azt megtagadja, az igazi élő ember, mert halhatatlan a lelkében.

19. oldal, 1. Alef: A jelölt (Hajja és Fiai Könyvkiadó, 2017)

ajikarei P>!

Amikor az emberiségnek intelligencia nélküli többsége jut uralomra, a bölcsek kisebbsége rabszolgává lesz. A szabadsággal való visszaélés az, ami szükségessé teszi a tekintélyt. Az egyháznak és az államnak az a feladata, hogy a törvényes szabadságot megvédje egyesek törvénytelen szabadsága ellen. Minél nagyobb a tekintély, annál nagyobb az általa nyújtott védelem. Íme ezért vált szükségessé az egyház csalhatatlanságának dogmája. A szabadság eszméje és a tekintély elválaszthatatlanul egyek, az egyik a másikra támaszkodik. Ha a mozgás törvényét nem irányítaná az égi gondviselés, melynek földi analógiája a tekintély, a destrukció és a halál törvényévé válna.

9. oldal, Előzetes megjegyzések (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

ajikarei P>!

Az ember csupán azokat az eszméket hirdeti és tükrözi vissza, amelyek korának eszméi és tévedései.

10. oldal, Előzetes megjegyzések (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

1 hozzászólás
ajikarei P>!

Engedni a természet erőinek a kollektív élet áramlatában való sodródást jelent. Ez pedig nem más, mint a másodrangú dolgok rabszolgasága.

18 - 19. oldal, 1. Alef: A jelölt (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

>!

[…] a felebarát ellen irányuló ellenséges cselekedet a teológia morálja szerint egy elkezdett öngyilkosság.

66. l.

6 hozzászólás
ajikarei P>!

A hármasság univerzális dogma. A mágiában princípium, realizáció, adaptáció. Az alkímiában Azoth, inkorporáció, transzmutáció. A teológiában isteni inkarnáció, redemptió. Az emberi lélekben gondolkodás, szeretet, tett. A családban apa, anya, gyermek. A hármas célja és kifejezője a szerelemnek, keresi egymást a kettő, hogy három legyen.
Három világ létezik: a természet világa vagy fizika, a szellem világa vagy metafizika, és az isteni világ vagy vallás. Az egység csak úgy lesz aktív, ha megsokasodik. A hívőnek ez a misztérium, a beavatottnak logikai szükséglet. Egy oszthatatlan, mozdulatlan és terméstelen kezdet egy halott és értelmetlen egység volna. Ha Istenben csak az egység volna, sohasem lenne teremtő Atya. Ha Isten kettősség volna, a végtelenségben antagonizmus és harc lenne, ami minden létezőnek a megosztásához és a halálba vezetne. Ezért tehát az Isten hármas, hogy magából teremtsen magához hasonlatos lényeket és számokat.

25-26. oldal, 3. Gimel: Salamon háromszöge (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

3 hozzászólás
Carmilla >!

Te, aki belekezdtél e könyv olvasásába, ha megérted és végig tudod olvasni, vagy király leszel, vagy őrült. Tégy, amit akarsz, sem megvetni, sem elfelejteni nem fogod. Ha tiszta vagy, e könyv számodra fény lesz, ha szent vagy, a vallásod lesz, ha bölcs vagy, a bölcsek bölcsévé tesz. De ha gonosz vagy, akkor ez a könyv a pokol kínzó fáklyája lesz számodra, szívedbe hatol gyilkos tőrként, emlékezetedben a lelkiismeret mardosásává lesz, a chimerák fantomjaival tölti meg lelkedet, és végül a kétségbeesésbe és tébolyba fog vezetni…

16. oldal

ajikarei P>!

A tett analóg kell legyen az akarattal. Minden, ami az emberi lélekben lehetséges, az emberi lélekhez is tartozik. Minden, amit az ember szeretne, az övé is lesz, legalábbis szavakba önti a kívánságát. És minden, amit az emberi test véghezvisz, közvetve vagy közvetlenül visszhangzik a lélekben. Ezért a felebarát ellen irányuló ellenséges cselekedet a teológia morálja szerint egy elkezdett öngyilkosság.

72. oldal, 16. Ájin: Az igézések (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

ajikarei P>!

A babona a praktikus vallás holtteste. A legszentebb dogma is babonává válik, ha elvész az inspiráció és a szellem. A babonát látjuk azoknak a mágikus karaktereknek és emblémáknak természetében, amelyeknek értelmét már elfelejtették, s amelyeket vaktából vésnek az amulettekre és talizmánokra. A régiek mágikus képei a pentaculumok voltak, vagyis kabbalisztikus szintézisek. Mind egyet fejeztek ki, de a kereszténység ki akarta terjeszteni a hitet, ezért elvette a tudást. El akarta rejteni dogmája eredetét, s ezért a tűzbe vetette a mágia és kabbala könyveit. Megsemmisíteni az eredetet bizonyos értelemben azt jelenti, hogy ő maga lesz az eredet.

82-83. oldal, 18. Cadi: A bájitalok és varázsszerek (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

ajikarei P>!

Jézus, mondja a rabbinikus szerző [Seper-Toldos-Jeschu], Barjonai Simonnal és Iskarióti Júdással utazott egyszerre. Későn este, elfáradva érkeztek egy magányos útszéli házba. Nagyon megéheztek, de az egész ennivaló, amit itt találtak, egy fiatal, sovány liba volt. Hármuknak nagyon is kevés lett volna, ha megosztoznak rajta, csak éhségüket fokozták volna. Már-már úgy volt, hogy sorsot húznak, de hirtelen nagyon elálmosodtak a fáradságtól. „Menjünk előbb aludni – javasolta Jézus –, azalatt elkészíti a házigazda a libát. Ha majd felébredünk, ki-ki elmondja a maga álmát, s aki a legszebbet álmodta, az egymaga eszi meg a libát.” Ebben megegyeztek mindannyian. Aludtak és fel is ébredtek. „Én – kezdte Szent Péter – azt álmodtam, hogy az Isten helytartója voltam.” "Én meg – felelte Jézus – maga voltam az Isten." „Én meg – mondta képmutató hangon Júdás – azt álmodtam, hogy alvajáró vagyok, könnyedén felkeltem, levettem a libát a nyársról és megettem.” Nyomban kimentek mind a hárman, és a libának valóban hűlt helyét találták. Júdás egészen ébren álmodott.
Ez a legenda, mely rabbinikus kommentár, kidomborítja a zsidó pozitivizmust a keresztényi miszticizmussal szemben. És valóban, amíg a hívő lelkek átengedik magukat szép álmaiknak, a lenézett zsidó, a keresztény civilizáció Júdása, ad-vesz, üzletel, meggazdagszik, s kitanulja ennek az életnek a fogásait, és azoknak a kultúráknak nélkülözhetetlen eszközévé tornássza fel magát, ahonnan egyébként száműzve lenne. A szentély régi imádói is hűek maradtak a pénzes-zsákhoz; manapság az ősi szentélyt a tőzsde helyettesíti, s ennek révén uralkodnak a keresztény világ felett. Júdás valóban örülhet és dicsérheti eszét, hogy nem aludt, mint Szent Péter.

61-62. oldal, 12. Lamed: A nagy mű (Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: civilizáció · Jézus Krisztus · pozitivizmus · Szent Péter

Hasonló könyvek címkék alapján

Pál József (szerk.): Hermetika, mágia
Angelus Silesius: Kerúbi vándor
Elisabeth Haich: Beavatás
René Guénon: Metafizikai írások II.
Müller Péter: Életművészet
Chris Land: Mindenség lelke – Salawa
Várkonyi Nándor: Varázstudomány I-II.
Carlos Castaneda: Másik világ kapujában
René Guénon: Beavatás és spirituális megvalósítás
Julius Evola (szerk.): Bevezetés a mágiába I-III.