Éva ​három lánya 128 csillagozás

Elif Shafak: Éva három lánya Elif Shafak: Éva három lánya

Isztambulból Oxfordba, és vissza Isztambulba – lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról.
Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép – három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke ez, amit Peri a legszívesebben kitörölne az emlékeiből. Peri tizennyolc éves korában Oxfordba került egyetemre – ekkor járt életében először külföldön. Az ateista Shirin és a buzgó muszlim Mona lettek a legjobb barátnői, akikkel az iszlámról és a feminizmusról vitatkoztak, kedvenc tanára pedig a lázadó szellemű Azur, aki Istenről beszélt hallgatóságának.
És volt egy botrány is, amely véget vetett minden jónak…

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Európa, Budapest, 2023
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635045921 · Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta
>!
Európa, Budapest, 2017
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634057048 · Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta
>!
Európa, Budapest, 2017
480 oldal · ISBN: 9789634058748 · Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta

Enciklopédia 70

Helyszínek népszerűség szerint

Isztambul · Európa · Törökország · Oxford


Kedvencelte 15

Most olvassa 14

Várólistára tette 121

Kívánságlistára tette 87

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

szelesteirita>!
Elif Shafak: Éva három lánya

„A szerelem és a hit között erős párhuzamot fedeztem fel. Mindkettő esetében vakon bízunk, ugye? A legédesebb eufória. Egy másik, behatárolt és oly jól ismert énünktől eltérő lénnyel való egyesülés varázsa. Ám ha elragadtatjuk magunkat a szerelem által, dogmává, sőt, rögeszmévé válik. Az édessége keserű lesz.”

Nehéz ügy ez a könyv, mert ha a történet felől közelítem, kicsit színtelen lett az egész. Ezen szenvedtem egy ideig, hogy a végén lévő nagy csattanó/fordulat nagyon hosszan volt felvezetve… Éppen ezért ezt a regényt az elmélkedős, gondolati sík miatt ajánlom.

Főszereplőnk, Peri, egy isztambuli török lány, aki Oxfordban végzi egyetemi tanulmányait, filozófiát hallgat lelkesen és érdekli a párbeszéd Istenről. A szülei az Istennel való kapcsolat két ellentétes pontját képviselik: az apja földhözragadt materialista, míg az anyja túlbuzgó hithű muszlim. Peri kettejük ellentétében nő fel, és ezek miatt a tapasztalatai miatt ez a kettősség jellemzi az egész életét, a hozzáállását tulajdonképpen bármihez. A hitéletére, kapcsolatára Istennel ez a két végső kettősség teljesen rányomja a bélyegét.

Peri történetéről szól a könyv, két idősíkon, a szinte „kötelező” off borzalmakkal: terrortámadás, börtönbeli kínzások, szüzességi vizsgálat a kórházban a nászéjszakán…

És tudjátok, én elfogadtam hogy nem ez a legjobb regénye Shafaknak, sőt, én ismerkedésként biztosan nem ezt ajánlanám. De számomra annyira fontos dolgokról szólt, hogy végső soron közel tudott kerülni hozzám. A hitem és a vallásom kapcsolata, abban a világban, ahol a vallás nevében rengeteg tragédia történik. Ahol pontosan tudjuk, hogy a vallásosság semmit, de semmi nem jelent, az egyház (és itt most mindegyikre gondolok) képmutató sokszor és a buzgó, színpadias hitélet egyáltalán nem garancia semmire.

Mindezek mellett hogyan tudod megtartani a bizalommal teli és ráhagyatkozó hitet, hogyan tudsz kiállni Isten mellett, mikor ezek a hangok hangosabbak? Shafak ezt ráadásul az iszlám felől közelíti meg, ami szerintem jelenleg égetően fontos kérdés: az ártatlan, és hívő muszlimok csoportja hogyan definiálja magát, hogyan áll ki a saját Istene mellett.

Ez nem egy nagyon cselekményes regény, kicsit talán túl is van nyújtva, de aki szeretne a fenti kérdéseken elmélkedni, itt talál gondolatindítókat, kapaszkodókat. Utána pedig lehet beszélni Istenről. De egymás hitét legalább annyira nem szabad megkérdőjelezni, mint egymás szerelmét. Ez valami nagyon személyes bennünk, amire többnyire nincsenek szavaink sem.

4 hozzászólás
cseri>!
Elif Shafak: Éva három lánya

Nem minden Shafak-könyvvel voltam megelégedve, ami eddig a kezembe került, de ezzel nagyon. El is határoztam, hogy hacsak nem rontja el nagyon a végére, akkor én erre ötöst adok. Az ötös megvan, bár vannak hiányérzeteim. Nagyon jó a történet, és érdekesek a problémafelvetések. Sajnos a történetet hiányosnak éreztem abból a szempontból, hogy még sokkal többet szerettem volna megtudni. spoiler A felvetett kérdésekre pedig természetesen nincs válasz, de hát miért is lenne egy regényben. Alaptéma a vallás, de közéletről is szó van, és ha kiidéztem volna bizonyos mondatokat, amit lustaságból nem tettem, még véletlenül azt hittétek volna, hogy Magyarországról szól, pedig Törökországról. A komoly témák mellett viszont egy bámulatosan könnyedén megírt, fordulatos regény, én nagyon élveztem az olvasását.

6 hozzászólás
Cukormalac P>!
Elif Shafak: Éva három lánya

“Könyvekre még jobb könyvekkel kell válaszolni.”

Nagyon vegyes érzéseim vannak ezzel a regénnyel kapcsolatban – pedig a fikcióba nem érdemes többet belelátni és -érezni annál, amit kínál – és előfordulhat, hogy kissé szentségtörő lesz a kijelentésem, de a végleges pontszámomba leginkább az erős jóindulat szorult. Valamit biztosan veszítettem volna, ha abbahagyom, de összességében kicsit másra számítottam. off

Biztatóan indult, viszonylag hamar és sokat el is olvastam belőle, de ahogy beindult a cselekmény és a “távolabbi múlt” idősíkon (az ezredforduló Angliájában) felpörögtek az események, egyszerre vesztettem el az érdeklődést meg a kontrollt. A közelebbi múlt-szál (Isztambul, 2016) meg számomra addig volt érdekes, amíg el nem kezdődött a didaktika, a propaganda (ugyanez érvényes bizonyos szempontból a másikra is), nem szeretem, ha spoiler (Ezzel durván meg tud telítődni az ember azért…) Az pedig, hogy a főszereplő spoiler már azelőtt unszimpatikussá tette, hogy spoiler A vallási vonal meg… elhiszem, hogy vannak olyan beállítottságúak, akiknek ez fekszik, de egy átlag olvasónak ez túl sok és magas – szerintem. off

Ami biztos, hogy Shafak alapvetően jól és gördülékenyen ír – ebbe akkor sem tudnék belekötni, ha nagyon akarnék –, egyedül azzal nehéz kezdenem bármit is, hogy ennyire lovagol a szinesztézián és foggal-körömmel küzd azon, hogy szépre írja a sorokat. (Enélkül is egy – valljuk be – szépirodalomnak csúfolt közepes lektűr. off) Minden más viszont abszolút kívül és távol esik az érdeklődési körömön, legalábbis ekkora mértékben és így előadva – akkor már inkább meghallgatom a TED-talkját. Ritka, de most előfordult, hogy a kötet eszmei értéke nagyobb jelentőséggel bír számomra, mint az olvasmányélmény.

>!
Európa, Budapest, 2017
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634057048 · Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta
2 hozzászólás
kaporszakall >!
Elif Shafak: Éva három lánya

Nagyon izgalmas, sok fontos kérdést felvető könyv, ami végül mégis csalódást okozott.

Az iszlám kapcsán bennem felvetődő legalapvetőbb kérdés: lehet-e napjainkban egy intelligens, gondolkodó nő – tehát nem a szerencsétlen rabszolgaagyúakról beszélek – hivő muzulmán? Miután az iszlám – Allah nem nélkülisége ellenére (hiszen ő se nem Miatyánk, se nem Mianyánk!) – a legkeményebben férfiközpontú, a nőket a férfiaknak mindenben alárendelő ideológia.

Nos, gondoltam, itt a laboratóriumi lelet: három értelmes, muzulmán gyökerekből sarjadt értelmiségi nő, Európa egyik leghíresebb szellemi centrumában, az Oxfordi Egyetemen, amint egy speciális kurzuson Isten mibenlétéről filozofálnak, s közben egymás nézeteivel is szembesülnek: egy vallásától különvált, sőt azzal karakteresen szembekerülő perzsa (Shirin), egy vallásához ragaszkodó, annak külsőségeit és rítusait betartó hagyományőrző egyiptomi (Mona), és egy ingadozó, modernitás és hagyomány közt őrlődő török (Peri). Ők aztán alaposan kivesézhetik a témát, és választ kaphatok belőle a fenti dilemmára.

Ám tévedtem: egyáltalán nem kapok választ. A kérdésfeltevésemből adódik, hogy számomra a legizgalmasabb figura: Mona. Az ő felfogását lenne igazán fontos megérteni. De sajna a három lány a címlapon, meg a fülszöveg csupán csali: ez a regény Peri története, a másik két lány mellékszereplő, s még annak sem egyező súlyú: Shirin, a magabiztos, kemény, emancipált nő szerepében a best supportive actress, de szegény Mona, néhány közhelyes mondatával, és 4-5 bekezdésnyi jelenetével inkább csak statiszta.

Ok, ez nem jött be: lássuk, mit tud kihozni az írónő Periből… Ő a béke barátja, Bagarja: senkit nem akar megbántani, mindig mérlegeli mindkét fél álláspontját, s próbál egyensúlyozni közöttük. Ugyanezt tette otthon, Törökországban is – materialista (s egyben alkoholista) apja és vakbuzgó, fejkendőbe csavarodott, egyetlen imát el nem mulasztó anyja között próbált közvetíteni. A modern, szekuláris és a konzervatív, muszlim világ küzdelmét írja le Peri életének tükrében az írónő.

A mű nem valódi szépirodalom a szememben: részben az akciófilm-jelenetek spoiler, részben a közbeiktatott szocio-komment-betétek (a kormányzat kegyetlenkedéseiről, a férfiak hétköznapi primitív brutalitásáról Isztambulban) miatt inkább egy jól sikerült lektürnek nevezném. Ennek ellenére – már csupán a problémák puszta felvetése miatt – érdemes az elolvasásra, mert itt egy számunkra sem közömbös, közeli ország belső folyamatairól, a középkorba történő – esetleges – lassú visszasüllyedéséről olvashatunk, ami egész Európa számára intő példa.

Bár szomorú sóhajjal nyugtáztam, hogy ugyanebből az alapanyagból egy Dosztojevszkij, vagy – ha írónőhöz ragaszkodunk – egy Virginia Woolf vagy egy Toni Morrison mi minden mélységet kibányászott volna, de ez a regény így is nyugtalanító. Olvasni érdemes, még ha a csillagozás – csalódásomat tükrözendő – szerényebbre is sikeredett.

Az írónő maga rokonszenves, intelligens, sokoldalú személyiségnek tűnik; idetűzök két linket:
Németül olvasóknak egy svájci interjú:
https://www.woz.ch/-9b48
Angolul hallgatóknak pedig egy TED-előadás (magyar felirattal):
https://www.youtube.com/watch…

Véda P>!
Elif Shafak: Éva három lánya

Billegés egy intellektuális boszorkánykonyha és egy lírai hangvételű lektűr között. A felvetett, és az olvasóban megfogalmazódó kérdések egyaránt fontosak és izgalmasak. A billegést számomra az adta, hogy nincs ennek a könyvnek mélysége. A kérdések nem azért maradtak kérdések, mert a regény központi elemét, a kétkedést, a bizonytalanságot hivatottak erősíteni, hanem úgy tűnt, hogy azért, mert a felszín kapargatásán kívül nem is akar több lenni. Ez viszont elgondolkodtatott. Egészen egyedi, hogy egy író, a tőle olvasott első könyve után szimpatikusabb, mint maga a kötet. Kíváncsian várom tőle a következőt.

Larawyn>!
Elif Shafak: Éva három lánya

Vallás, politika, identitás, filozófia… olyan kényes témákba tud belesétálni ez a nő végtelen eleganciával, hogy csak csodálni tudom. Szeretem az írásai líraiságát, ahogy a felvetett kérdéseket finoman körbejárja, ahogy bemutatja a bizonytalanságot, kételkedést, elfogadást, és a sokszínűség fontosságát. Újabb kedvenc Shafak könyvem született.

Thena>!
Elif Shafak: Éva három lánya

A könyv első felének olvasásáig úgy éreztem, hogy egy nagyon emlékezetes, kedvenc könyvet kapok a végére, amelynek gyönyörű a nyelvezete (s ezt a fordítás is jól adja vissza).
Adott egy Peri nevű török nő, akinek az életén keresztül sok mindent szeretne bemutatni az írónő. Két idősíkon követhetjük a történéseket: egyrészt van a főszereplőnk gyermekkora, ahol Peri olyan szülők gyermekeként nő fel, ahol az édesanya nagyon vallásos, míg édesapja – bár hisz Istenbe – de megkérdőjelezi a vallási tanítások, szabályok értelmét. A jelenben Peri szemén láthatjuk a modern, mai Törökországot, annak kettősségével (Európa, a Nyugathoz való tartozás vágyával, de a szigorú iszlám hagyományok, történelemhez való ragaszkodással), társadalmi, politikai problémáival.
A regény legfőbb cselekménye Oxfordban játszódik, ahol a huszonéves Peri tanulmányokat folytat, s megismerkedik az iszlám vallást két ellentétes módon megélő lánnyal (egy ateista, s egy hivő), s ahol eljut egy olyan kurzusra, ahol magát Istent tanulmányozzák. S nekem itt volt kevés a könyv, nem kaptam meg azt, hogy a másik két lány miért is úgy gondolkodik ahogy, kevés volt a magyarázat. Talán, ha csak ezt a szálat hagyja meg az írónő, s kihagyja a jelenkort, akkor sokkal jobban be lehetett volna mutatni, hogy milyen is lehet az élete, gondolkodása, problémája egy mai, modern muzulmán nőnek.

Berike>!
Elif Shafak: Éva három lánya

Egy érdekes, számomra új világba vitt el a könyv. A történet 2016-ban, Isztambulban játszódik, ahol Peri, a gazdag háziasszony él családjával, de visszamegyünk az időben az 1980-as évekbe, illetve 2001-2-be, amikor Peri még az egyetemisták életét éli Oxfordban.
Éva három lánya – Peri, Mona és Shirin – három különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező nő, akik Oxfordban találkoznak, Isten személyéről, mibenlétéről vitatkoznak. és természetesen mindhárman különböző álláspontot képviselnek. Shirin elhagyta a hitét, Mona mélyen vallásos, Peri pedig keresi önmagát. És szép lassan kibontakozik a történet, Peri története. Megismejük gyerekkorát – nem lehetett egyszerű egy ateista apa és egy nagyon vallásos, fejkendőt hordó, állandóan imádkozó anya mellett felnőni. Mint később megtudjuk, van még valami, amivel Perinek együtt kell élnie.
Személyes története mellett bepillantást nyerhetünk a mindennapi életbe, a politikai rendszer kegyetlenkedéseibe, társadalmi kérdésekbe, a modern világ és a tradicionális muzulmán lét kérdéseibe egyaránt.
Számomra nem volt könnyű olvasmány, sokszor megálltam, elgondolkodtam néhány kérdésen, próbáltam párhuzamot vonni a könyveb olvasottak és a saját életem, a saját nézeteim között. Érdekes megtapasztalás volt.
Ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam, valószínűleg a többi regényét is el fogom olvasni.

ekofalusi>!
Elif Shafak: Éva három lánya

Érdekes utazás volt ez a könyv, korábban nem olvastam Elif Shafaktól. Az elején majdnem beletört a bicskám, nem igazán kötött le, de szerencsére nem szeretek könyvet félbe hagyni, így eljutottam arra a pontra, ahonnan viszont már nem is akartam letenni és egészen a végéig azt hittem, újabb kedvencre találtam.
Nagyon élveztem az oxfordi egyetemi élet és az isztanbuli hétköznapok, az iszlám sokszínűségének bemutatását. Tetszett a váltakozó idősík, ahogy ennek segítségével az írónő a főszereplő személyiségét, az őt érő hatásokat – gyerekkortól felnőtt korig – bemutatja, illetve az, ahogy mind a múlt, mind a jelen történései kapcsán a feszültséget fenn tudta tartani. A végkifejlet mindkét idősíkban – nyilván szándékosan – kevéssé lett kibontva, mintha annak már nem is igazán lenne jelentősége, csak az odáig vezető útnak, de a furcsa lezárások miatt mégis hiányérzetem maradt.
Nagyon érdekes témákat vet fel az írónő, érinti a vallás, Isten, filozófia, kétkedés, előítélet, önmagunkkal való küzdelem, önmagunk megismerése, kompromisszumok kötése kérdésköröket, mindezt szép és igényes szöveggel, olvasmányos stílusban, egy izgalmas történetbe ágyazva. A mélyebb kifejtés sokszor elmarad, de mindenképpen, hosszan elgondolkodtatja az olvasót. Végül nem lett kedvenc könyv, de nagyon örülök, hogy olvastam, biztosan nem ez az utolsó olvasásom az írónőtől.

katka99>!
Elif Shafak: Éva három lánya

Nagyon szeretem Elif Shafak könyveit. Könnyed, olvasmányos stílusban ír nagyon komoy, sokszor nagyon nehéz témákról. Vallás, politika, identitás, filozófia, feminizmus stb.csak egy pár a könyvben megjelenő kényes témák közül, amelyek akár mindannyiunkat is foglalkoztathatnak.
Éva három lánya – Peri, Mona és Shirin – három különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező nő, akik Oxfordban találkoznak, Isten személyéről, mibenlétéről vitatkoznak. és természetesen mindhárman különböző álláspontot képviselnek. Shirin elhagyta a hitét, Mona mélyen vallásos, Peri pedig keresi önmagát. Az ő történetük az, ami elgondolkodtat és általa bepillantást nyerhetünk az isztambuli mindennapi életbe, a politikai rendszer kegyetlenkedéseibe, társadalmi kérdésekbe, a modern világ és a tradicionális muzulmán lét kettősségébe egyaránt.
A komoly témák mellett egy csodálatosan könnyedén megírt regény, én nagyon élveztem az olvasását.


Népszerű idézetek

Véda P>!

Az ember mindig az után sóvárog, ami belőle hiányzik.

149. oldal

szelesteirita>!

Vajon a vallás erőt ad a nőknek, akiknek egyébként csak korlátozott hatalmuk van egy a férfiak által a férfiak számára kialakított társadalomban, vagy ez is csupán egy eszköz, amely a beletörődésre és az engedelmességre tanítja őket?

228. oldal (2023, Európa)

Kapcsolódó szócikkek: vallás
Manawydan>!

A vallás nevében megölik Istent. A fegyelem és a tekintély kedvéért megfeledkeznek a szeretetről.

121. oldal

alkalmasint>!

Gyakran érzett rá késztetést, hogy megragadjon egy szappanos vízzel teli vödröt, és felmossa vele az utcákat, a köztereket, kitakarítsa a kormányt, a parlamentet, a bürökráciát.

10. oldal

Véda P>!

Vajon ő is azok közé az őrültek közé tartozna, akik önmagukat és a világban betöltött helyüket csakis az általuk birtokolt tárgyak tükrében érzékelik?

14

Belle_Maundrell >!

– […] Egyszerűen ne add oda a szíved olyannak, akit nem érdekel a tudomány… a tudás.

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tudás · tudomány
Véda P>!

„Szerintem Isten több darabban és többféle színben létezik. Ezekből a darabokból összerakhatok akár egy békés, szerető, gondoskodó Istent. Vagy akár egy haragvó, büntető Istent. Vagy az is lehet, hogy semmit sem rakok össze belőle. Isten olyan, mint egy csomag építőkocka.”

60. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Véda P>!

Mennyire bizarrnak tűnik, hogy a múlt beszivárog az ember életébe, amint a jelenben felborul a megszokott rend.

66. oldal

Larawyn>!

Ha azt mondod nekem, hogy a dolgokat úgy kellene elfogadnom, ahogy vannak… és ezeknek a nemzeteknek is, mint az engedelmes, jó feleségeknek fel kellene adniuk az álmaikat… a vágyaikat… akkor ostobábban állsz hozzá a nemzetközi kapcsolatokhoz – és ami azt illeti, a nőkhöz –, mint gondoltam.

180. oldal

Belle_Maundrell >!

Szívesebben maradt otthon, és órákra beletemetkezett egy-egy regénybe – mivel számára az olvasás jelentette a külvilággal és az univerzummal való kapcsolatteremtést.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás · regény

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Alice Walker: Kedves Jóisten
Alice Hoffman: Galambok őrizői
Alice Walker: Bíborszín
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr
Borsa Brown: Az Arab szeretője
Natalie Haynes: Ezer hajó
Maria Augusta Trapp: A Trapp család