Az ​isztambuli fattyú 27 csillagozás

Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Él ​egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő – köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetoválóművésznő –, a férfi tagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, ám ők erről mit sem tudnak. A tizenkilenc éves, amerikai örmény Armanoush a családi történetek hatására Isztambulba utazik, hogy felkutassa és megismerje a gyökereit. Ott összebarátkozik a vele nagyjából egyidős Asyával, a címbeli fattyúval. Asya sok szempontból Armanoush ellentéte: múltjához nem kötődik, gyökértelenül lézeng, rajong Johnny Cashért, és a francia egzisztencialistákat olvassa. Beszélgetéseikben önmagukat és az igazságot keresik, s mindeközben misztikus módon tárul fel a sötét… (tovább)

Elif Şafak szerzői név alatt is megjelent.

Eredeti cím: Baba ve Piç

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Európa, Budapest, 2015
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634052319 · Fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata, N. Kiss Zsuzsa
>!
Európa, Budapest, 2015
472 oldal · ISBN: 9789634053248 · Fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata, N. Kiss Zsuzsa

Enciklopédia 3


Kedvencelte 4

Most olvassa 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

langimari>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Elöljáróban mondom, hogy már a könyv címe is nagyon gáz. Hogy lehet egy igényes szépirodalomnak ilyen címet adni? Elif Shafakot sokan szeretik, nekem talán a harmadik könyve volt ez, de lehet, hogy többet nem olvasok tőle. Még a legélvezhetőbb a Szerelem című volt, a többi – valljuk be – inkább közepes lektűr. Lehet, hogy a fordítók ( három fordító!!!) se volta a helyzet magaslatán ezúttal, irodalmi nyelvezete rém gyengécske, szóval mindent összevetve nekem ez a könyv három és fél csillag. Tulajdonképpen Isztambul, meg az örmények miatt szerettem volna elolvasni, de nem adott annyit, mint amennyi lehetőség ezekben a témákban rejlett volna. Az örmények miatt persze adhattam volna öt csillagot is, de azt meghagyom Werfelnek. Sőt talán hatot.

2 hozzászólás
Teetee>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Elif Shafak nem az én íróm. Nyilván megvan a közönsége, de ahogy az előzőt, én ezt sem olvastam volna végig, ha nem Isztambulban játszódik.
Adott a Kazanci család, ahol a férfiak mind meghalnak negyvenegy éves koruk előtt, és adott egy örmény-amerikai lány, aki a gyökereit keresi Isztambulban. Armanoush (az örmény-amerikai lány) mostohaapja az a Mustafa Kazanci, akit „Amerikába küldenek” a Kazanci nők a végzete elől, így aztán Armanoush az enyhén őrült légkörű Kazanci-házban vendégeskedik. Összebarátkozik a legfiatalabb lánnyal, Aysával, aki fattyú, maga sem tudja, ki az apja.
Minden fejezetcím egy fűszer vagy más élelmiszer neve, ez nagyon ígéretes koncepciót sejtet. De aztán hamar kiderül, ez egy szappanopera. Egy történelmi traumákat megvilágítani próbáló szappanopera, de mégiscsak szappanopera. És olyan nagyon érzem rajta, hogy ez t-u-d-a-t-o-s-a-n a török-örmény ellentétről szól, hogy már nem tud hiteles lenni. Persze lehet, hogy ez tényleg ilyen, hogy az örmények tényleg csak és kizárólag a népirtáson gondolkoznak 100 év távlatából is. De úgy sejtem, ez is árnyaltabb, mint ahogy nyilván köztünk is vannak sokan, akik ma is Trianonon kattognak, de azért nem mindenki. És ugyanígy a többségi nemzet tagjai is sokan sokféleképpen állnak a dologhoz.
De a szappanopera-hatás abban is megmutatkozik, hogy itt is megjelenik a jó szellem meg a rossz szellem (szokott ilyen lenni a dél-amerikai szappanoperákban is, a szereplő egyik vállán ül az angyal, a másikon az ördög – hát ez ebben is pont ilyen, csak itt dzsinnek vannak: Métely úr és Cukormáz asszony).
spoiler
Viszont sokat emlegették benne a török kajákat, az jó volt.

anesz P>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Ez az első könyvem az írónőtől. Sokszor futottam neki a regénynek, míg végül belelendültem, de akkor nem volt megállás. A fejezetek címei egy étel hozzávalói, az asure nevezetűé, ami fontos szerepet játszik a végkifejletben. Családregény annak minden előnyével és hátrányával. Érdekes a generációk egymásra hatása, a múlt megélése, vagy éppen tagadása. Ahogy az egyik szereplő le is írja:
„Az egyén vagy a múlt által vagy a múlt hiánya által formálódik. ” 332. old.
A török- örmény konfliktusról keveset tudtam eddig. A regény sem bonyolódik bele oly mértékben, mint szerettem volna, de a kíváncsiságomat felkeltette. Különleges volt az egyik elmélet, az örmény és a török időfelfogás ellentétéről.
Rokonság, barátság, szerelem: ez mind benne van a regényben, túlnyomó részben a nők szemszögéből. Isztambult is jobban megismerhettem, az értelmiség egy rétegét.
Összességében tetszett, a jövő évi könyvklubba felveszem olvasandónak. Jó lesz a Ne ölj! parancsolathoz, hiszen igen sokrétűen járja körül ezt a témát is. spoiler

negoti P>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Tetszik Safak írói stílusa, engem megfogott ez a, nem szokványos, családi történet. Több generáció, csak a nő tagjai, élnek egy fedél alatt és azt várnánk, hogy ebből nagyon sok konfliktus keletkezik. Ebben az esetben ez nem annyira igaz, legalábbis nyíltan nincsenek nagy összezördülések. Mindenki elvan a maga kis világában, van aki, súlyos titkokat őrizgetve. Nem csak generációs, de etnikai ellentétek felbukkannak. Sok szereplős, de jól követhető a regény minden fejezete.

Manawydan>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Tényleg csak azt tudom mondani, hogy mindenkinek olvasnia kellene Elif Shafakot: és mondjuk Az isztambuli fattyú című regényével lehetne kezdeni. Több munkáját is olvastam, de ez nagyon-nagyon tetszett. Annyira intelligensek az írásai, érezni rajta, hogy világlátott, művelt nő. Ebben a regényben egyébként egy olyan dologról ír, amit egyébként sem szívesen tesznek ki a törökök az ablakba: nevezetesen az örmény genocídiumról, és az azt követő lélektani lecsapódásról. Emiatt állítólag „a török nép megsértésének vádjával” perbe is fogták. Persze valahol érthető: gondolom ez olyan, mintha egy román író írna a Trianonról és a magyarokat pátyolgatná benne.
A regény egy nagy kontrasztra épül: diaszpórában élő örmények, akik nem tudnak a múltbeli eseményeken továbblépni, és a törökök akik inkább felejtenének. Egy örmény és egy török lány barátsága pedig mindennek a hátterét adja. Nagyon különleges atmoszféra lengi be a történetet, az irracionalitás a szereplők jellemének szerves része. A történeteik összekapcsolódnak és nemzedékekkel korábban történtek kihatnak a jelen egymáshoz nem kötődő eseményeire. Egy kicsit megtaláltam magam a regényben, nemcsak a regény szereplőinek de a mi életünket is áthatja az irracionalitás és a véletlenek egybeesése. Nevezhetjük sorsnak is, de akár tetszik akár nem, néha szerintem sokan nem értjük, hogyan kerültünk A pontból B-be.
Az örményekről még annyit, hogy a törökök 1915. április 25-én deportálták őket, több évszázados együttélés után, és valahol azóta sem leltek békére.

xeral>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Szeretem az írónőt, de ez nem lesz a kedvenc regényem. A történet mellbevágó, amikor rádöbbensz, hogy kit takar a cím, de engem nagyon idegesítettek a karakterek, és a nyögvenyelősen haladó a történet.

wrony>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Nagyon szeretem Shafak könyveit. Bár olvastam itt véleményt arról, hogy „közepes lektűr”. Én cáfolom. Érzékenységgel írni a nemzetek közötti ellentétekről, gondolkodn i a társadalmi egyenlőtlenségről. Beszélni a nők szerepéről egy különleges világban, mint a muszlim Törökország.
Lassú könyvei vannak, ne várjon senki pörgős cselekményt ( kivétel talán a Szerelem).
Az örmény népirtásról csak halvány ismereteim voltak. Most már erről is többet tudok…. milyen sajnálatos, hogy a világban csak egy népirtásról van folyamatosan szó. Minden nemzetnek megvannak ezek a súlyos emlékei, és mind fontosak.
Egyszóval számomra fontos könyv. Én ajánlom.

Nicolettini_Sillingrano>!
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú

Török családregény, mely megeleveníti az isztambuli hangulatot. A török-örmény konfliktus elég hangsúlyos szerepet kapott a könyvben.
A könyv szerkesztése nagyon tetszett: a fejezetek címei az asure összetevőiről lettek elnevezve, az asure receptje pedig a Mazsola c. fejezetben részletesen is ki van fejtve. Az isztambuli eső a könyv elején és végén is megjelenik, keretet adva a történetnek.


Népszerű idézetek

Manawydan>!

A gyerekmesék a világ legrégebbi elbeszélései voltak. rajtuk keresztül szóltak a már rég nem létező nemzedékek szellemei a jelenkornak.Ezért volt bölcsesség még a legegyszerűbben is, és szomorúság a legvidámabban.

420. oldal

Kasztór_Polüdeukész >!

Egyszer volt, hol nem volt. Isten teremtményei annyian voltak, akár a gabonaszemek; a szót tovább szaporítani bűn.

EGY TÖRÖK MESE BEVEZETŐJE …ÉS EGY ÖRMÉNY MESÉÉ IS

Kasztór_Polüdeukész >!

Akármi hullik is a fejedre az égből, hadd hulljon, káromkodnod nem szabad. Ez az esőre is igaz.

Akármi esik is rád fentről, hadd essen, el kell fogadnod. Akármilyen durva legyen is az a zápor, dermesztő az a
hóvihar, amit a felhők nekünk, lentieknek szánnak, nem szidalmazhatod. Ez az élet rendje. Ezt mindenki tudja.

Kasztór_Polüdeukész >!

A tömeg elnyelte, és ráerőltette
monoton tempóját. Az esőben a tömeg nem a részek összessége, nem egy kupac, amely több száz lélegző, izzadó és
fájó testből áll, hanem egyetlen test. Egyetlen lélegző, izzadó és fájó test. Nem számít, hogy tél van, vagy nyár, esik,
vagy süt a nap, Isztambulban sétálni annyit tesz, mint sodródni a tömeggel.

Kasztór_Polüdeukész >!

Milyen csodálatos adomány,
hogy valaki ilyen kevéssel be tudja érni! A nap végén üres kézzel, mégis elégedetten hazatérni! Ebben a világban a
nyugalom kivételes szerencse volt, a szerencsések pedig nyugodtak.

Kasztór_Polüdeukész >!

akárhogy vesszük is… Allahot nem lehet megszemélyesíteni, emberi
tulajdonságokkal felruházni. Allahnak nem lehetett sem ujja, sem vére. Zeliha gyermekkorában nehezen szabott
határokat a fantáziájának. Ha nem illő Allahot emberként megjeleníteni, akkor miért emberi tulajdonságokkal írják
le? Mindent lát, de nincs szeme, mindent hall, de nincs füle, mindenhova elér, pedig nincs keze.

Cserei_Gyöngyvér>!

Az asztalnál ülő férfiak a „nasi” szóval illették az ilyen butuska libákat, amit a jelenlétükben természetesen nem hangoztattak… nem főétel, de arra jó, hogy gyorsan bekapjuk és az éhséget elnyomja.

107. oldal

Cserei_Gyöngyvér>!

Mindannyian egy bizonyos folytonosságba születünk bele, a múlt a jelenben él tovább. Mindannyian egy adott néphez, kultúrához, nemzethez tartozunk.

Cserei_Gyöngyvér>!

A múlttal való szakítás egyetlen módja a felejtés, a tudatos nem emlékezés.

Kapcsolódó szócikkek: múlt
Cserei_Gyöngyvér>!

Az idő múlásával az élet nem lesz egyre jobb, és az ember sem nő fel azzal, hogy öregszik.

Kapcsolódó szócikkek: élet

Hasonló könyvek címkék alapján

İhsan Oktay Anar: Ködös kontinensek atlasza
Kristin Hannah: Fülemüle
Isabel Allende: Kísértetház
Affinity Konar: Mischling
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Ayşe Kulin: Szarajevó rózsája
Martha Hall Kelly: Orgonalányok
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság