Szerelem 57 csillagozás

Elif Şafak: Szerelem

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ella ​negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja.
A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen… (tovább)

A szerelem 40 szabálya címmel is megjelent.

Elif Şafak: Aşk

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Európa, Budapest, 2012
474 oldal · ISBN: 9789630794282 · Fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata
>!
Európa, Budapest, 2011
474 oldal · ISBN: 9789630792486 · Fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata

Enciklopédia 17


Kedvencelte 13

Most olvassa 6

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 43

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

GTM P>!
Elif Şafak: Szerelem

Vigyázat! Ez egy szubjektív értékelés. Tudom, egy értékelés sosem mentes a szubjektivitástól, de ez most vállaltan nagyon az. Mert van az úgy, hogy a téma, ami aktuálisan nagyon érdekel, felülírja a józan észt.

Ez a téma nem az, amit a megtévesztő cím sugall, hanem amire a borítókép utal. Mert nem a szerelem áll a regény középpontjában, legalábbis nem az, amit mi értünk alatta. Inkább az agapé , az önzetlen szeretet megnyilvánulása feltétel nélkül minden teremtett lény, sőt a teremtő felé. Még inkább az iszlám misztika szerelemfogalma, az Isten iránti szeretet szúfi eszménye:
„…olyan szeretet, amely mentes minden érdektől, sőt még a Paradicsom utáni vágytól és a Pokol félelmétől is.” http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/az-iszlam-tort…

Keresem egy ideje a szúfi filozófiát megvilágító könyveket, de elég nehéz beszerezni őket, így jobb híján ezzel a regénnyel kellett beérnem, aminek irodalmi értéke szinte nulla, talán a három csillagot sem éri meg.

Adott egy napjainkban játszódó banális kerettörténet, tele életszerűtlen párbeszédekkel, feszültség nélküli vitákkal és stílustalan írói narrációval. Ez a könyvnek kb. egyharmada, vagy ennyi sem.
Aztán a 13. századi Anatóliába kerülünk, és a mevlevi dervisrend kerengő dervisek alapításának történetét ismerjük meg. Na, ez már számomra érdekesebb, különösen, hogy alig egy hónapja volt szerencsém járni a helyszínen, és pici ízelítőt/ismertetőt kapni a dervisrend életéről, vallott értékeiről, filozófiájáról. Ott tudatosult bennem, hogy a rendet alapító Mevlana és az általunk Rúmíként ismert költő egy és ugyanaz a személy. A történet az ő és a vándor szúfi, tebrizi Semsz kapcsolatát dolgozza fel, és a szúfizmus filozófiáját igyekszik bemutatni. Teszi mindezt meglehetősen, lebutítva, zanzásítva, „coelhosítva”. Nem mondom, hogy semmi ismeretet nem adott egy olyan témában járatlan olvasónak, mint amilyen én vagyok, irodalmi élvezetet azonban nem sokat. Nehezen viseltem ezt a „stílustalan stílust” és a helyenként ömlengő mondatokat. Ezért is hagytam abba egyszer az olvasását a 40. oldal tájékán. Bár akadtak jobb részei, néha még némi feszültséget is sikerült teremteni, de mindig agyoncsapta egy érzelgős vagy didaktikus mondattal, vagy egy hatalmas közhellyel.

Kár pedig, mert Mevlana és a tebrizi Semsz története sokkal többet rejt, máig ható társadalmi, morális konfliktusokat tartalmaz. A szabadgondolkodás és a dogmatizmus, a hit és hitetlenség, a másság és elfogadása, a barátság és család, hivatás és hitvallás, az elfogadott normák és azok áthágásának problematikája, az egyéni és közösségi érdek kérdésköre mind-mind ott lappul benne. Csak Shafaknak nem sikerült kibontani. Vagy csak nagyon felületesen.

Mégsem bánom, hogy elolvastam. A téma miatt. Meg végül is könnyen, gyorsan lehetett olvasni, sőt bizonyos részeket még élvezni is tudtam. A pontszám azonban kizárólag a szúfi filozófia iránti szimpátiámnak szól. Amúgy is hajlamos vagyok lágyszívűen értékelni. Ha nekem ad valamit a könyv, akkor én azt már jónak tekintem, és másoknál könnyebben szemet hunyok a hibák felett. Most azonban, ha végig nézem, mire adtam hasonló pontszámot, hát … mit is mondjak? Pironkodom.

2 hozzászólás
Galagonya33>!
Elif Şafak: Szerelem

Mindenkinek el kell olvasni – kategória.
Hittől, nemtól, kortól függetlenül.
Bár a cime szerelem, inkább lehetne SZERETET.

1 hozzászólás
negoti P>!
Elif Şafak: Szerelem

Nekem a fülszöveg keltette fel az érdeklődésemet, bár bizalmatlan voltam a könyvvel kapcsolatban, mert nem akartam romantikus regényt olvasni, de ez a könyv nem az, hanem, két idősíkon zajló, lelki utazás története nagyon szépen megírva!

pevike >!
Elif Şafak: Szerelem

Különleges egy könyv ez. Szeretem a könyv a könyvben regényeket, és igen, tőlem is nagyon távol áll a középkor, de akkor is volt benne valami varázslatos. A mély filozofikus részek és a sok szereplő miatt nem egy könnyed esti olvasmány, pláne ilyen nehéz héten, mégis valahányszor a kezembe vettem, el tudtam merülni a világában. Én nem vártam, hogy szokványos romantikus történet legyen, de utána méginkább azt érzem, hogy a cím és a fülszöveg félrevezető. Arról nem is beszélve, hogy most adták ki új címmel (A szerelem negyven szabálya), ami még rá is tesz erre egy lapáttal. Semsz szabályai valójában inkább az élet szabályai, amit ő keres az egy magasabb rendű szerelem, Isten és ember között. Emellett valóban eltörpült Ella és Aziz földi szerelme, nekem végig mellékszereplők voltak. Szeretem az olyan karaktereket, mint Semsz és Aziz, akik bátrak, nem törődnek azzal, mint gondolnak róluk mások, tudják élni a saját életüket, ahogy nekik jó. Néha szeretnék én is szúfi lenni, olyan békében lenni Istennel és önmagammal.

Tobzi>!
Elif Şafak: Szerelem

A könyv a szeretet körül forog (túl sokszor fordították szerelemként): arról, amit fel kell adni érte, arról, amit ad, a hiányáról, az erejéről, és hogy hogyan lehet rajta keresztül értelmezni a világot, hogy az jobb legyen. Jó lenne, ha sokunkon rajta lenne ez a szemüveg…
Mindezt egy tizenharmadik századi barátság és egy mai szerelem történetén keresztül élhetjük át. Magával ragad.

Georgina77 P>!
Elif Şafak: Szerelem

Különleges regény. Bár vannak romantikus szálai, leginkább vallásos alapon elsajátítható önismeretet, útkeresést, lélekbe nézést (lélekfejlesztést) takar. Rengeteg keleti, vallásos vonatkozást lehet belőle tanulni. Érdekes olvasmány volt. Utólag fogalmazódott meg bennem a konkrét vélemény – amikor egyik kollégám, ami kölcsönzéskor kedvenc könyvének titulálta, majd mikor visszaadtam, rákérdezett, mennyire tetszett, mire kissé ide-oda biggyesztgettem a számat –, hogy: tankönyvízű. Maga az alapötlet jó: történetbe ágyazott bölcsesség átadása; ám a kivitelezés úgy hatott számomra sokszor, mintha hittankönyvet forgattam volna. Furcsa stílusú.

bokrichard>!
Elif Şafak: Szerelem

Ezt is úgy nyomták a kezembe sok-sok éve, de még mindig bennem vannak azok az érzések, amiket átéltem az olvasása közben. Néhány könyvről érdemes hosszan taglalni, amit itt is lehetne, hogy egy két szálon felépített sztorivezetés, ami hihetetlen jó, de itt elég egy főnév: GYÖNYÖRŰSÉG. Ez az az érzés!

erajka>!
Elif Şafak: Szerelem

nagyon érdekes olvasmány, mindenkinek ajánlom. régen volt, hogy megjelöltem valamit egy könyvben, hogy amikor végére érek, akkor visszamenjek, mert fontos dologra bukkantam, és ebben a könyvben volt több ilyen rész is. aki nem nyitott vallási/spirituális témák mindennapi felfedezésére, és nem hisz egy olyan fejlődésben, ami miatt néha meg kell állni és le kell tenni magunkból egy darabkát, annak nem ajánlom. a cím nagyon jó, de a könyv sokkal többről szól, mégsem nehézkes, hanem nagyon könnyen emészthető.

Papírtigris>!
Elif Şafak: Szerelem

Féltem kicsit tőle, ahogy az egyik főszereplő félt a XII. századi történettől egy másik vallás körül, egy másik kultúrában: mi közöm hozzá? Mi sülhet ki belőle? De sokat jegyzeteltem ki, jól megrágtam és rengeteg új ismerettel gazdagodtam az iszlám vallásról is, aminek igencsak híjával voltam és a könyv közelebb hozott hozzá, már nem félek annyira tőle.

zsuzsuv>!
Elif Şafak: Szerelem

Fantasztikus élmény volt olvasni. Csak ajánlani tudom.


Népszerű idézetek

sheni IP>!

Ne rágódj amiatt, hogy felborult a megszokott rend körülötted, feje tetejére állt az egész életed. Honnét tudod, hogy nem lesz-e jobb az élet fejjel lefelé?

140. oldal

mohapapa I>!

A szavak, amelyekkel meghatározzuk a teremtőt, tükrözik, milyennek látjuk magunkat. Ha Istent félelmetesnek képzeled, aki előtt folyton szégyenkezned kell, ez azt jelenti, hogy tele vagy félelemmel és bűntudattal. Ha viszont Istent szeretetteljesnek és könyörületesnek látod, ez azt jelenti, hogy te is ilyen vagy.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten
4 hozzászólás
lupi4>!

Minden igaz szerelem nem remélt változásokat hoz. A szerelem egyfajta időszámítás. Ha a „szerelem előtt”, és a „szerelem után” ugyanazok az emberek maradunk, az azt jelenti, hogy nem szerettünk igazán. Ha szeretsz valakit, a legnagyobb dolog, amit megtehetsz érte, hogy megváltozol!

386. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
nagy_csilla>!

…minél jobban vágysz rá, hogy mások elfogadjanak és tiszteljenek, annál jobban fog majd bántani a kritikájuk és pletykáik.

p_m_linda>!

Túl sokat foglalkozol azzal, hogy mit gondolnak mások. De tudd, hogy minél jobban vágysz rá, hogy mások elfogadjanak és tiszteljenek, annál jobban fog majd bántani a kritikájuk és a pletykáik.

126. oldal

Virzit>!

Egy makk a tudatlanoknak úgy tűnhet, hogy roppant alázatos és törékeny, pedig magában rejti a jövőbeli büszke és hatalmas tölgyfát.

72. oldal

p_m_linda>!

Ha elveszítünk egy szeretett lényt, lelkünk egy része is meghal vele. Ilyenkor keserű magány kerít minket a hatalmába, mintha elhagyatott házba kerülnénk, és hiányérzetünk támad. Titokként őrizzük magunkban eltávozott szerettünk hiányát. Ez olyan seb, amely nem enyhül az idő múlásával, mindig újra meg újra felszakad. Olyan seb, amely még akkor is vérzik, miután begyógyul. Az ember azt hiszi, hogy többé nem tud majd nevetni, hogy soha nem lesz könnyű a szíve. Az élet folyása megváltozik. Olyan, mintha a sötétben tapogatózva araszolnánk előre, és közben nem látnánk, mi van előttünk, és nem tudnánk, merre haladunk. Csak percről percre élve… Kialudt a szív mécsese, koromsötét minden. Ám csak ilyen helyzetben- amikor mindkét szemünk elveszíti a világát- nyílik egy harmadik szemünk a látásra. Egy soha be nem csukódó szem. És csak akkor érti meg az ember, hogy nem tart örökké ez a bánat. Az ősz után eljön a tél, és a sivatagon átkelve számos oázis vár ránk. Az elválás után pedig az örök együttlét.

462. oldal

Kapcsolódó szócikkek: elválás · gyász · veszteség
sheni IP>!

Mit számít, hogy melyik városban vagyok, ha egyszer nincs mellettem? Ahol ő van, ott az én Mekkám.

407. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mekka
1 hozzászólás
Mehi>!

Akik értünk harcolnak, azokat rávezetjük a hozzánk vezető útra. Ha bármilyen kis erőfeszítést teszel is ezért, hogy leküzdd az egódat, hogy mindenkit egyként és egyenlőként láss, és szeresd a teremtményeket a teremtő Isten okán, biztosan nem marad viszonzatlanul a cselekedeted. Ha hiszünk az isteni rendben, akkor azt is tudjuk, hogy a véletlennek nincsen benne helye.

402. oldal

Mehi>!

Az igazságot nem fedezheted fel oly módon, hogy magányba vonulsz, és csak a saját hangod visszhangját hallod. Csak más ember tükrében láthatod meg teljesen önmagadat.

104. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lisa Wingate: Elrabolt életek
R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök
Francine Rivers: Hang a szélben
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Deborah Moggach: Tulipánláz
Ayşe Kulin: Szarajevó rózsája
Kate Morton: Az elfeledett kert
Lucinda Riley: Napnővér
Madeline Miller: Akhilleusz dala
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság