Ruszcsuk, a XIX-XX. század fordulójának nyüzsgő, soknemzetiségű bolgár kereskedővárosa, London, a polgári jólét fellegvára, Bécs, Kelet- és Nyugat-Európa kultúrájának olvasztókohója, Zürich, a béke, a nyugalom, a kiegyensúlyozottság hona az első világháború zűrzavarában – ezek a színterei Elias Canetti visszaemlékezéseinek. E színtereken és egy roppant erős egyéniségű anya határozott irányításával, egy sokszínű, érdekes nagycsalád közegében bontakozik, alakul a huszadik századi próza egyik nagy egyéniségének jelleme, világlátása, művészete.
A megőrzött nyelv (Önéletrajz 1.) 15 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1977
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Emlékezések Európa
Enciklopédia 1
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 15
Kiemelt értékelések
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
A legújabb, „Keressünk olyan könyveket a könyvtárban, melyeket ősidők óta nem vett senki kézbe” küldetésem aktuális darabja. Konkrétan hozzá volt tapadva a két szomszédjához, úgy kellett kifeszegetni :D
Irodalmi Nobel díjas szerzőről van szó, és szégyen nem szégyen, én bizony még a világon semmit nem olvastam tőle. Így aztán a minimálisnál is kevesebb elvárásom vagy elképzelésem volt, mikor nekikezdtem ennek az önéletrajznak.
Nem semmi! Kezdésnek ötven oldal a hatéves kora előtti emlékeiről! Aztán több száz, hogy miket olvasott tíz-tizenkét éves kisfiúként, miről beszélgetett a szüleivel… A memóriája irigylésre méltó, az biztos. Hát még a mozgalmas fiatal évei, tizenhat éves korára már élt Bulgáriában, Angliában, Ausztriában, Svájcban, Németországban, és beszélt vagy öt nyelven…
A könyv tulajdonképpen egy könyvmoly anya hasonlóan könyvmoly, tudásra éhes, állandóan csak tanulni akaró – hadd ne mondjam, végülis igazi kis stréber – fiáról szól, nagyon élveztem! Abszolút át tudtam érezni a mindent el akarok olvasni és mindent meg akarok tanulni gyermekien optimista célkitűzését, bár az a többször hangoztatott félelme, hogy mi lesz, ha már az összes könyvet elolvasta számomra felfoghatatlan (engem az stresszel, hogy nem lesz időm minden könyvre)
Örülök, hogy megtaláltam ezt a könyvet, egyértelműen érdemes volt elolvasni.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Egyetemen, a borzalmasan unalmasan előadott irodalomtörténet órán, amikor néha felébredtem, mert már nem tudtam tovább tartani a fejemet, megcsapta a fülemet Canetti neve – természetesnek tűnt, ez csak olyan borzalmas valami lehet, mint maga a kurzus. Mostanra feledésbe merült az akkori szenvedés, és kezembe vehettem végre ezt az éteri élményt nyújtó könyvet. A századfordulós ruszei multikultiból Anglián és Bécsen át Svájcig vezető szefárd zsidó családi miliő egyszerűen varázslatos. Arról a gyönyörű gyermekkor-leírásról, amit Canetti megír az az élmény jut eszembe, amit Szabó Magda Ókútja adott.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Canetti önéletírása tökéletes. Mindhárom kötete a polcomon van és olvasásra vár.
Népszerű idézetek
[…] a tudás egyik jellegzetes vonása, hogy meg akar mutatkozni, nem éri be pusztán a rejtett létezéssel. Azt hiszem, a néma tudás veszélyes, mert mindinkább elnémul, végül titkossá válik, és akkor meg kell bosszulnia eltitkolását. A feltárt, vagyis másokkal megosztott tudás a jó tudás, figyelmet, tiszteletet követel, de nem fordul senki ellen. A tanároktól, a könyvekből eredő fertőzés megpróbál elterjedni. Ebben az ártatlan szakaszban a tudás még nem kételkedik önmagában, ha gyökeret ver, máris növekedik, kisugárzik, és mindent gyarapítani akar, önmagával.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Fanny egy morvaországi faluból származott, erőteljes fehérnép volt, duzzadó idomokkal, határozott nézetekkel. Az Engesztelés Napján jámbor zsidók álldogáltak a Duna-csatorna partján, hogy vízbe vessék vétkeiket. Fanny, aki éppen arra járt velünk, megütközött ezen. Mindig megvolt a véleménye mindenről, és ki is mondta kereken. „Jobban tennék, ha nem követnének el bűnöket – jelentette ki – eldobálni én is tudom.”
122.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Szüleim egymással németül beszéltek, hogy én ne értsem. Velünk, gyerekekkel, az egész rokonsággal és a barátaikkal spanyolul beszéltek. Voltaképpen ez a kissé ódon veretű spanyol volt nálunk a köznapi nyelv, később is gyakran hallottam, és soha nem felejtem el. A cselédlányok csak bolgárul tudtak, és alighanem főként tőlük tanultam meg én is bolgárul. De mivel bolgár iskolába soha nem jártam, és Ruszcsukot hatéves koromban elhagytam, hamarosan tökéletesen elfelejtettem. Korai gyermekéveim eseményei mind spanyolul vagy bolgárul zajlottak le. Később nagyrészt németre fordultak át bennem. …
…Hogy pontosan ez hogyan történt nem tudom megmondani. Sejtelmem sincs, hogy ez vagy amaz mely időpontban, milyen alkalommal fordult át németre. Soha nem is próbáltam felderíteni, valahogy viszolyogtam tőle, hogy ami emlékeim közül a legdrágább azt szigorú elvek szerint vezetett, módszeres vizsgálattal verjem szét. Egyet állíthatok csak bizonnyal: mindaz, ami ezekben az esztendőkben történt velem, erőteljesen és frissen él még bennem ma is – több mint hatvan év táplálkozott belőle-, de javarészt olyan szavakhoz kötődik, amelyeket annak idején nem ismertem. Természetesnek tartom, hogy most leírom őket, és a legkevésbé sem érzem, hogy eközben bármit is megváltoztatnék vagy eltorzítanék. Nem olyasmi ez mint egy könyv irodalmi fordítása egyik nyelvről a másikra, ez fordítás magátol megy végbe a tudattalanban…
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Azt a terrort, amelyben éltem, ő pedagógiának vélte.
93.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Engem még soha nem zsidózott le senki, ilyesmi sem Bulgáriában, sem Angliában nem volt szokás. Elmeséltem anyámnak, aki a szokott rátarti módján intézte el a dolgot: „Ez csak a Kornfeldnek szólt. Rád nem vonatkozik.” Nem mintha vigasztalni akart volta. Egyszerűen nem vette magára a gúnynevet. Szerinte mi különbek voltunk, nevezetesen spanyol zsidók.
108.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Meggyőződése volt, hogy az emberek a legnagyobb gonoszságokra is képesek, és abban, hogy a mai napig is háborút viselnek egymás ellen, a vallások csődjének cáfolhatatlan bizonyítékát látta.
285.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Bámulatos, mennyire különbözők voltak a tanáraink: ez az első tudatosan érzékelt sokféleség az ember életében. Mert ők azok, akik órák hosszat állnak előttünk, minden rezdülésük közszemlére van téve, állandóan figyeljük őket, óráról órára érdeklődésünk egyedüli tárgyai, és mert nem mehetünk el onnan, mindig ugyanolyan hosszú, pontosan megszabott ideig; ők azok, akinek a fölényét nem vagyunk hajlandók egyszer és mindenkorra elismerni, és ezért kritikussá és rosszindulatúvá leszünk; ők azok, akiken valamilyen módon feltétlenül ki kell fognunk, de úgy, hogy ne nehezítsük meg túlságosan a saját dolgunkat, hiszen még nem törtünk meg egészen, még nem lettünk a munka alázatos rabszolgái.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Nagyanyám a török díványon üldögélt, dohányzott és feketekávét ivott. Mindig otthon volt, soha nem ment sehová, nem emlékszem, hogy annak idején valaha is láttam volna a házon kívül. Laurának hívták, és mint nagyapám, Drinápolyból származott. Nagyapám „Oró”-nak becézte őt, ami eredetileg aranyat jelent, soha nem értettem, miért. Minden rokonom közül nagyanyám maradt meg leginkább töröknek. Még véletlenül sem kelt fel a kerevetről, sejtelmem sincs, hogy sikerült egyáltalán odáig eljutnia, hiszen járni soha nem láttam, ült a díványon, néha-néha felsóhajtott, megivott még egy csésze kávét, és dohányzott.
25.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Arditti nagyapám, aki Bulgária egyik legősibb, legvagyonosabb spanyol zsidó családjából származott, hevesen ellenezte, hogy legkisebb és legkedvesebb leánya egy felkapaszkodott drinápolyi fiával kössön házasságot.
34.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
Egyik szenvedélye az volt, hogy pénzt gyűjtött szegény lányok részére, akik szerettek volna férjhez menni, de nem volt hozományuk. Gyakran láttam, amint a Praterstrassén megállított valakit, hogy pénzt csikarjon ki tőle erre a célra.
117.
Elias Canetti: A megőrzött nyelv 93% Egy ifjúkor története
A sorozat következő kötete
Elias Canetti: A hallás iskolája Életem története 1921–1931 |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Andrew Lloyd Webber: Maszk nélkül 92% ·
Összehasonlítás - James Herriot: Állatorvosi pályám kezdetén… 96% ·
Összehasonlítás - James Herriot: Apraja-nagyja megbabonázott 96% ·
Összehasonlítás - James Herriot: Az állatorvos is ember 96% ·
Összehasonlítás - James Herriot: Ő is Isten állatkája 94% ·
Összehasonlítás - Karl Ove Knausgård: Játék 94% ·
Összehasonlítás - Douglas Stuart: Shuggie Bain 92% ·
Összehasonlítás - Joy Adamson: A fürkésző szellem 91% ·
Összehasonlítás - Garaczi László: Hasítás 89% ·
Összehasonlítás - Ingmar Bergman: Vasárnapi gyerekek 89% ·
Összehasonlítás