Esti ​mesék lázadó lányoknak 214 csillagozás

100 különleges nő története
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli?
Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön?

A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan grafikusnő készített.

Az Esti mesék lázadó lányoknak a közösségi adománygyűjtés történetének legnagyobb könyves sikere lett. Nem csoda, hiszen hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: 7 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Esti mesék lázadó lányoknak Móra

>!
Móra, Budapest, 2018
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634159476 · Fordította: Todero Anna
>!
Móra, Budapest, 2017
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158325 · Fordította: Todero Anna

Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Coco Chanel · Florence Nightingale · Kleopátra · Nancy Wake · Amelia Earhart · I. Erzsébet · II. Katalin · Michelle Obama


Kedvencelte 14

Most olvassa 26

Várólistára tette 263

Kívánságlistára tette 344

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

Madama_Butterfly>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Mesekönyvbe bújtatott, 100 különböző, de valódi női sors gyűjteménye. Egyedi, mert ismert és kevésbé ismert nők gyereknyelvre lefordított élettörténetét kapjuk, egyenként – jó meséhez méltóan – megfelelő tanulságokkal a végén.

Most szeretnék balerina lenni. Vagy kalóz. Esetleg emberjogi aktivista. De Coco Chanel és Amelia Earhart mindenképpen. :)

Azt hiszem, ha ennyi idős fejjel nálam ezt a hatást érte el, érdemes a megfelelő pillanatban lázadó lányok kezébe adni. Ki tudja, kiben lakozik egy új Marie Curie vagy Frida Kahlo….

Frank_Spielmann I>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Az alapötlet tetszik, konkrétan, hogy a kislányoknak az esti mesékből már lejöjjön, hogy ők is képesek bármire, akárcsak a fiúk (igaz, az állva pisilés még mindig nehezebb nekik), és a kivitelezés is igényes. A képek nagyszerűek (bár a Woolf-portré szerintem borzalmasra sikeredett), a történetek érdekesek, felnőttként is sok új nagy embert ismerhetünk meg.

Nagyon jó még az is, hogy a foglalkozásokból kihagyták a „-nő” végződést. Woolf maradt író, Kleopátra fáraó, stb.

Azért vannak problémáim is:
1. A cím menő, de szerintem az az üzenet, hogy a lányok is képesek nagyszerű dolgokra, nos, nem csak a lányoknak szól. Ha a kisfiúk, akik most még igencsak aranyosak, férfiak lesznek, és nem tudják ezt (a fenti üzenetet), akkor az egész nem ér egy fabatkát sem. Mellesleg nem hiszem, hogy egy kisfiú ne tudná élvezni ezeket a sztorikat.
2. A mesék nem annyira mesék, mint kis életrajzok, amikben az illető hölgyek életének legmeghatározóbb eseményeiről van szó, természetesen az üzenet szolgálatába állítva. Ez a módszer sokszor jól működik, de néhol száraz és didaktikus lesz, sőt, időnként még giccses is. A gyerekek nem hülyék, csak kevésbé tapasztaltak, mint mi.

PS: Közben kijött a második rész is, még csak angolul, kíváncsi vagyok rá. A magyar változat is izgisen hangzik. Ha valaki szerint a feminizmus vagy hülyeség, vagy ma már nincs szükség rá, vagy éppen egyenlő a férfigyűlölettel, akkor kezdje ezekkel a könyvekkel. Ha ezekből nem esik le neki, hogy az egyenjogúság nem jelent semmi mást önmagán kívül, akkor meg hiába bármi. Egyébként saját tapasztalatból mondom, hogy ha az ember férfiként a feminizmussal foglalkozik, sőt, ha nem utálna magára címkéket ragasztani, akkor feministának is mondaná magát, kinyílik előtte a világ, és az egésznek egy olyan oldalát is észreveszi, hogy a patriarchális nevelésünk (ami a mai napig folyik, és a mai Magyarországon éppenhogy fentről támogatott) mennyire korlátolttá teszi a férfiakat is, mert egy rakás gátlást és tiltást épít beléjük, amiknek az égvilágon semmi értelmük nincs. (A „Mi vagy te, lány?”- meg a „Viselkedj férfi módjára!”-típusú mondatokra gondolok pl.)

Több ilyen könyvet, és olcsóbban. Az alapötletnek meg csak tapsolni tudok, nagyon jó! Szülőknek és pedagógusoknak szinte kötelező.

5 hozzászólás
Mariann_Czenema P>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Szerintem könnyen lehet, hogy 2017 legszebb gyerekkönyve ez a kiadvány, de az biztos, hogy nagyszerű ötlet, hogy egy rajzoló csak 2-4 illusztrációt készített, így a gyerkőc olvasás közben rácsodálkozhat a különböző művészi technikákra, stílusokra.
A belső borító is roppant izgalmas, sárga színű égbolton piros csillagállásokat nyomtattak a fedél alá.

Amivel viszont én is bajban vagyok, az a tartalom.
Nyilván a verzón szerepel, hogy ez a kötet nem enciklopédia, de azért én is szívesen láttam volna egy-egy eredeti fotót, képet a hősnőkről, akiket felsoroltak.

Másrészről viszont a mini sztorik stílusa, hát finoman szólva nem egyszer negédes. Az Egyszer volt, hol nem volt történetkezdet miatt ez a könyv egyértelműen olyan óvodás-kisiskolás korosztálynak készült, de azért igazán inkább a felsősöktől várható el, hogy megértsék, miért is gáz, ha egy országban még ma sem vezethetnek autót a nők.

A harmadik gondom meg a kiválasztott hősnőkkel van.
A Vasladyt nem minden brit áldja, de politikailag nem korrekt Hillary Clinton vagy Michelle Obama jelenléte sem. Egyébként is, ha már jelenkori hősök, hol van Oprah, Beyoncé, J.K.Rowling? Vagy Barbra Streisand, Madonna, Celine Dion?
És ha szerepelt Jane Austen, a Bronte nővérek, akkor miért maradt ki Mary Shelley, aki műfajt alapított?
Tehát bennem bőven az önkényesség érzetét keltette a válogatás mikéntje, amiről egyébiránt az előszó se árul el sokat.

(bővebben, képekkel:
http://czenema.blogspot.hu/2018/01/esti-mesek-lazado-la…)

4 hozzászólás
sztinus>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Motivációs könyv lányoknak.
Persze jó, hogy van ilyen is, de hogy pont így kellett-e ezt, arra a 3 csillagom.
A mondataitól nèha a falnak akartam csapni, az illusztrációk a tizediktől nem voltak befogadhatóak.
Csatlakozom az inkább fanyalgókhoz, de volt benne pár inspiráló félmondat.

5 hozzászólás
tiborszerintabor P>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

A könyvbe alapvetően olyan nők kerültek bele, akiknek rendre hátrányos helyzetből indultak (akár női mivoltuk miatt, akár más okból), de kellően bátrak és elszántak voltak, hogy „saját útjukat járják”, illetve a maguk igaz(ság)át képviseljék. A könyv koncepcióját alapvetően jó ötletnek tartom – különféle kultúrákból származó, ismert vagy épp kevéssé ismert, különféle területeken tevékenykedett nők életének megismertetését gyerekekkel, illetve fiatalokkal, a megvalósítás azonban „sok sebből vérzik”.

Ezek az „esti mesék” a könyvben megjelent formájukban szerintem sok szempontból problémásak. Már a könyv címe is problémás, hiszen a könyvben bemutatott nők jelentős részének élete nem „mesébe illő” sztori.. Ahogy az is problémás, hogy a könyv „lázadó lányoknak” szól – mivel a lázadókhoz gyakran negatív képzetek kapcsolódnak, lásd punk, hippi, stb. Szerintem jobb lett volna címnek és koncepciónak ez: 'Inspiráló történetek bátor nőkről – nem csak lányoknak'.

Ahhoz, hogy „mesés hangulatú” és „romantikusan szép” legyen ezen nők életének prezentálása, elég sok mindent kell kitakarni, illetve meghamisítani. Ráadásul úgy tűnik, a szerzők szinte sportot űznek a valósághamisításból, a végletekig leegyszerűsítésből és a kozmetikázásból. Ezt a helyzetet, illetve ezen körülménynek a problémásságát a könyvbe bekerült Ev(it)a Perón példáján keresztül próbálom meg érzékeltetni.

A „mese”: Evita egy szegény vidéki argentín családba született, 15 évesen a fővárosba ment, hogy színésznő legyen. Egy partin megismerkedett az akkor már ismert politikussal, Juan Perón ezredessel, akivel a könyv leírása szerint „egymásba szerettek, és kisvártatva összeházasodtak”. Férje megnyerte a választásokat, ő pedig az elnök feleségeként küzdött a szegények és a nők jogaiért. Sokan azt szerették volna, hogy ő legyen az ország alelnöke, de amikor megtudta, hogy halálos beteg, nem indult a pozícióért, viszont betegen férjét hozzásegítette egy újabb választási győzelemhez.

A „valóság”: Evita egy elnyomó rendszer (egyébként apja korabeli) vezetőjének társa és „menedzsere” lett – nem mellesleg pedig egy (szélső)jobboldali rezsim „reklámarca”. Életében sikerült választójogot kiharcolnia a nőknek, ami hozzájárult Perón újraválasztásához, azonban miután meghalt, férje kemény diktatúrát vezetett be: ellenzékieket börtönöztetett be, eltörölte a sajtó- és szólásszabadságot, és a szociális érzékenységet mutató katolikus egyházzal szemben is agreszíven lépett fel. Perón kormányzásának ideje alatt számos háborús bűnösként üldözött (szélső)jobboldali politikus talált menedékre Argentínában, többek között két hírhedt náci, Josef Mengele és Adolf Eichmann is. (Evita vagyonát a náci vezetők „hálapénze” is gyarapította.) Evita, a legszegényebbek támogatója fényűző életet élt: Párizsból hozatta bundáit, kosztümjeit, ékszereit. Ezen tények ismeretében Evita személye és ténykedése pozitív példa lehet-e fiatalok számára? Hát, nem igazán, illetve, igazából: nem..

Vannak a könyvben más nők is, akiknek tevékenysége, munkássága szintén problémás: hajók kifosztásából, rablásból és gyilkolásból élő kalóz nők mint példaképek? Vagy lehet-e példakép egy olyan királynő, I. Erzsébet, akinek kalózai hajókat fosztogattak – mégpedig olyan hajókat, amelyeken máshonnan rabolt kincseket szállítottak? A rablót kirabló rabló megbízója és rablásának haszonélvezője „jó embernek” nemigen tekinthető.. Ráadásul Erzsébet politikai érdekből a protestáns vallást erőltette rá Angliára, elnyomva a katolikusokat, megteremtve ezzel a katolikusok és protestánsok (mai napig fennálló) ellentétét a szigetországban. És hogy önző céljait hatékonyan tudja kikényszeríteni, rendőrállamot hozott létre..

A könyvben a problémás társadalmi rendszerek erőszakossága, a háborúk „véres valósága”, a gazdasági válságok súlyossága csak elhalványított háttérként jelenik meg – illetve ezek olyan problémáknak tűnnek, amikkel „aktivista hozzáállással” meg lehet küzdeni, illetve amiken „némi lelkesedéssel” felül lehet kerekedni.. Meg hogy elég néhány „Wonder Woman”, és minden rendbe jön.. Ez azonban egy hamis kép a társadalmi valóságról, illetve a politikai aktivista „életmóddal” járó nehézségekkel is fontos számolni, illetve szembenézni (pl. letartóztatás, börtönbüntetés).

Hogy a könyvben milyen torzítások vannak, arra jó példa, hogy a szüfrazsett-mozgalomhoz kapcsolódóan az új-zélandi Kate Sheppard került a könyvbe – a mozgalom angol hőskorszakának ismert nőalakjai, akik erőszakos fellépésektől, provokatív lépésektől sem riadtak vissza a nyomásgyakorlás, a nők választójogának szó szerint vett kiharcolása érdekében, kimaradtak. Az ismertebb angliai szüfrazsettek a börtönt is megjárták, ahol kényszertáplálásban is volt részük éhségsztrájkjuk miatt, ami szintén nem „mesébe illő” fordulat..

A könyvben nem csak hogy minden „romantikus”, hanem mindenki „jó” is – problémás döntésekre, hibákra sehol sem történik utalás. Egy példát hadd említsek: Amelie Earhart 1932-ban elsőként repülte át nőként, egyedül az Atlanti-óceánt ( kb. 3000 km), 1935-ben pedig a Hawaii és Kalifornia közötti kb. 4000 km-nyi távolságot. 1937-ben körbe akarta repülni a Földet az Egyenlítő körül, viszont az út során, több mint 30.000 km több etapban történt végigrepülése után a Csendes-óceánon egy kb. 3500 km-esre tervezett szakaszon repülője lezuhant és eltűnt. Ha jobban belegondolunk, Earhart nem bátor, hanem életveszélyesen vakmerő és eszelősen megszállott volt – miközben a könyv szerzői egyoldalúan hősnek állítják be..

A könyvben a megjelölések is problémásak, hogy ki kicsoda volt és mivel foglalkozott. Evitánál a könyvben az szerepel neve alatt: „politikus”. Nos, mint a fentiekből is látható, ő nem „politikus”, hanem színésznő volt, akiből „politikusfeleség” lett, és aki szervező tevékenységet folytatott férje mellett, hatalomra segítve és hatalmon tartva egy diktátort. Úgy gondolom ezek alapján, ő igazából egy politikai aktivista volt, aki úgymond „kormányzati körök közelében” fejtette ki tevékenységét azzal összefüggésben, hogy szeretője / felesége és támogatója lett Perónnak.

Az ókori Egyiptomban élt, boszorkánysággal megvádolt és meggyilkolt Hüpatia kapcsán is leegyszerűsített a matematikus és filozófus foglalkozás-megjelölés, mert bár Hüpatia a matematikai-csillagászati munkássága miatt ismert, valójában egy bölcs, polihisztor nő volt, aki tudománnyal és filozófiával egyaránt foglalkozott, emellett tanított is, és valószínűsíthetően feltaláló is volt (asztrolábium). Tehát a pontos megjelölés rá a polihisztor, tanár és feltaláló lenne, és sejtésem szerint szervezői munkát is végezhetett, illetve vezetői szerepre is alkalmas lett volna.

A foglalkozás-megjelölés kifejezetten problémás Maria Montessori esetén, akinek neve alatt ez szerepel: „orvos és tanár”, miközben ő alapvetően (liberális jellegű) reformpedagógiával kapcsolatos oktatásreformeri, illetve ezzel összefüggésben tanítói, feltalálói, intézményigazgatói, írói, oktatásszervezői, oktatáspolitika-befolyásolói és előadói tevékenységével vált ismertté világszerte. Ami tanulmányait illeti, orvosi és antropológiai végzettséget szerzett, illetve egyetemi magántanárként antropológiát és biológiát is oktatott felsőoktatási intézményekben. Vagyis az „orvos és tanár” megjelölés nem fedi le azt, aki volt, illetve nem azért emlékszik rá az utókor, mert ő „orvos és tanár” volt, sőt, ez igazából mellékes személye vonatkozásában.. Értem, hogy ez így nem „mesésen egyszerű” – viszont ez a valóság..

Az „elfoglaltság”-megjelölés nem csak egy apró probléma, hiszen ha pontosak lennének a megjelölések, akkor észrevehető lenne egy olyan mintázat, miszerint az ismert nők egy része ügyes szervező, továbbá újító reformer is volt. Ilyen volt Florence Nightingale is, akinél foglalkozásként „ápolónő” van feltüntetve a könyvben, miközben ápolásszervezői és -fejlesztői, ápolásigazgatási, ápolásoktatási és egészségügypolitika-befolyásolói, valamint írói, előadói és tanári tevékenységet végzett. Munkássága miatt Nightingale-t a tudományos orvoslás, illetve a statisztikai adatok „láttató” megjelenítése egyik előfutárának is tekintik. Hasonló a helyzet Jane Goodall esetén is, akinek neve alatt mindössze annyi szerepel, hogy „főemlőskutató”.

A könyben bemutatott nők ABC sorrendben szerepelnek, azaz „ömlesztve”, ami által térben és időben teljesen különböző személyek kerülnek egymás mellé. Az eredmény egy fiatal számára áttekinthetetlen, átláthatatlan káosz. Úgy gondolom, jó lett volna csoportosítani a bemutatott nőket aszerint, hogy milyen területen fejtették ki a tevékenységüket, illetve milyen területen váltak ismertté: politika / kormányzat, politikabefolyásolás / aktivista tevékenység, művészet, sport, üzleti élet / gazdaság, tudomány, technika / feltalálás, segítő foglalkozás (esetleg: hadviselés). Ha így lett volna rendszerezve az anyag, arányosabban lehetett volna összeállítani a válogatást. A terület mellett a történelmi időszakra is nagyobb hangsúlyt kellett volna helyezni, az egyes területeknél a régmúlttól haladva napjainkig.

A könyvben nem került szóba, hogy a pénzkereseti tevékenység ("munka") és a hivatásszerűen végzett tevékenység ("misszió") elválhat egymástól, illetve arról sem esik szó, hogy a misszió adott esetben miből van finamszírozva. Nem kerül szóba a könyvben az sem, hogy nem csak az a fontos, hogy ki mivel foglalkozik, azaz milyen szakterületen tevékenykedik (azaz milyen „szakember”), hanem az is, hogy milyen ember, milyen személyiség.. Ebből a szempontból vannak problémás megnyilvánulású nők, akik a leírás szerint is adott esetben hiúak, önzőek, sértődékenyek, nagyképűek vagy erkölcstelen életvitelűek, alkalmazkodni nem tudóak, agresszív megnyilvánulásúak.

Probléma szintén, hogy az egyes bemutatott személyiségek tevékenységének igen eltérő a súlya, és ezt sem érzékelteti a könyv: egy kalóz, egy rapper, egy graffitikészítő egészen más kategória, mint mondjuk Nightingale vagy Montessori. Probléma továbbá az is, hogy a könyv lényegében az egyes nőket individuális szereplőnek mutatja be, és nem érzékelteti, hogy mennyien segítették a munkájukat – adott esetben akár férfiak is, azaz hogy mi mindent köszönhetnek másoknak..

Kik maradtak ki az összeállításból? A könyvben a művészek, az aktivisták és a politikusok jelentősen felülreprezentáltak, viszont a filozófia és a vallás területén terén tevékenykedők lényegében kimaradtak a könyvből.. Így például kimaradt „Teréz anya” (Kalkuttai Szent Teréz), aki a római katolikus egyház szolgálatában álló, tanítást végző apácaként került Indiába, majd 1950-ben megalapította a Szeretet Misszionáriusai szerzetesi szerveződést, amely szervezet a világ több mint 130 országában van jelen jelenleg is.

Kimaradt a könyvből a nevelésügy egyik világviszonylatban is meghatározó személyisége, aki nem más, mint Brunszvik Teréz. Brunszvik 1828-ban nyitotta meg az óvodáját. Az „Angyalkert” óvoda újdonsága volt, hogy nem 6-7 évnél idősebb, hanem 2-7 éves, hátrányos helyzetű gyermekek számára jött létre. Brunszvik irányította rá a figyelmet a korai fejlesztés jelentőségére – ebben világelső volt! Brunszvik közreműködésével és szorgalmazásával számos óvoda jött létre Magyarországon és Európa-szerte – azaz ügyes szervező és adománygyűjtő is volt. Ezeknek az óvodáknak az volt a sajátossága, hogy a szülőket és az „óvóbácsikat” is edukálták, ami (világ)újdonság volt. A céljai megvalósításának érdekében a vagyonát feláldozó Brunszvik számára fontos volt a nők egyenjogúsítása, támogatta az első, tudatos anyaságra nevelő leánynevelő intézmény létrehozását, amit Brunszvik unokahúga, Teleki Blanka alapított az 1840-es években.
Kimaradt a könyvből a nevelésügy egyik világviszonylatban is meghatározó személyisége, aki nem más, mint Brunszvik Teréz. Brunszvik 1828-ban nyitotta meg az óvodáját. Az „Angyalkert” óvoda újdonsága volt, hogy nem 6-7 évnél idősebb, hanem 2-7 éves, hátrányos helyzetű gyermekek számára jött létre. Brunszvik irányította rá a figyelmet a korai fejlesztés jelentőségére – ebben világelső volt! Brunszvik közreműködésével és szorgalmazásával számos óvoda jött létre Magyarországon és Európa-szerte – azaz ügyes szervező és adománygyűjtő is volt. Ezeknek az óvodáknak az volt a sajátossága, hogy a szülőket és az „óvóbácsikat” is edukálták, ami (világ)újdonság volt. A céljai megvalósításának érdekében a vagyonát feláldozó Brunszvik számára fontos volt a nők egyenjogúsítása, támogatta az első, tudatos anyaságra nevelő leánynevelő intézmény létrehozását, amit Brunszvik unokahúga, Teleki Blanka alapított az 1840-es években.

Kimaradt a könyvből a nevelésügy egyik világviszonylatban is meghatározó személyisége, Brunszvik Teréz. 1828-ban nyitotta meg az óvodáját. Az „Angyalkert” újdonsága volt, hogy nem 6-7 évnél idősebb, hanem 2-7 éves, hátrányos helyzetű gyermekek számára jött létre. Brunszvik irányította rá a figyelmet a korai fejlesztés, illetve a szülővé nevelés jelentőségére – ebben világelső volt! Brunszvik közreműködésével és szorgalmazásával számos óvoda jött létre Magyarországon és Európa-szerte – azaz ügyes szervező és adománygyűjtő is volt. Intézményeihez kapcsolódóan az „óvóbácsikat” is edukálták – ez is (világ)újdonság volt. Brunszvik számára fontos volt a nők egyenjogúsítása, támogatta az első, tudatos anyaságra nevelő leánynevelő intézmény létrehozását, amit unokahúga, Teleki Blanka alapított az 1840-es években.

Kimaradt a könyvből a 20. század egyik ikonikus nőszemélyisége a nyugati világban, Diana walesi hercegnő, aki a „Szívek Királynője” próbált lenni életében. A rivaldafény ellenére az ő élete sem volt fáklyásmenet: étkezési zavar, rossz házasság kölcsönös megcsalással és válással, majd korai tragikus halál, miután szeretője lett egy arab milliárdos fiának. Érdekes, hogy Diana küzdött súlyos betegségben szenvedők, balesetben áldozatottá váltak megsegítéséért, de a nők helyzetének javításáért nem emelte fel a szavát.

Kimaradt a könyvből a 20. század egyik leghíresebb, nagy befolyással rendelkező női politikusnője, Indira Gandhi – akit egyébként nem fűznek rokoni szálak Mahatma Gandhihoz, mivel az ismert indiai politikus, Nehru lánya, aki a Gandhi nevet házasságakor vette fel. Indira Gandhi a hatvanas évek közepétől nagyjából két évtizeden át volt India miniszterelnöke. Ahogy Mahatma Gandhi, úgy ő is merénylet áldozata lett.

Kimaradt a könyvből Nellie Bly, az oknyomozó újságírás úttörője a 19. század végén, aki az igazán bátor nők közé tartozott: ő volt például az első nő, aki egyedül, kísérő nélkül körbeutazta a Földet, 72 nap alatt. Volt, hogy mentális betegséget színlelve bezáratta magát a „bolondokházába”, ahová bekerülve teljesen hétköznapian viselkedett, de ügyvéd közreműködése volt szükséges ahhoz, hogy az intézményből kiengedjék. Az ott tapasztalt lesújtó állapotokról részletes beszámolót írt, aminek hatására az ellátást megreformálták. Újságírói munkájával később felhagyott, amikor hozzáment egy nála 40 évvel idősebb milliomos gyártulajdonoshoz..

Kimaradt a könyvből Melinda Gates, aki napjainkban – (2021-től: volt) férjével együtt – hátrányos helyzetben lévő nőkön próbál segíteni, és erről könyvet is írt. Bill és Melinda Gates 2000-ben alapították azt a saját magukról elnevezett alapítványt, amely azóta a világ legnagyobb karitatív magánszervezete lett. Melinda Gates-t a Forbes Magazin 2019-ben 'A világ legbefolyásosabb nője'-ként említi. Hozzá kell tenni, tevékenységüket sok bírálat is éri.

Kimaradt a könyvből a 20. század ikonikus tornásznője, Olga Korbut, aki az 1972-es müncheni olimpián tizenéves (kis)lányként sporttörténelmi jelentőségű gyakorlatot mutatott be felemás korláton – amiért megérdemelte volna, de nem kapta a maximális 10 pontot. Olga kilógott a gépiesen viselkedő tornászlányok közül azzal, hogy természetesen viselkedett és kimutatta érzéseit. Személyéhez kapcsolódó körülmény, hogy közel két évtizeddel megelőzve a MeToo-mozgalmat, 1999-ben állt ki a nyilvánosság elé azzal, hogy edzője szexuálisan molesztálta őt.

Kimaradt a könyvből a három Polgár-lány, Zsuzsa, Zsófia, és Judit, nemzetközi sakknagymesterek, akik egy férfiak uralta területen értek el kiemelkedő eredményeket. Mindhárman egy megtervezett pedagógiai kísérlet alanyai voltak: édesapjuk, Polgár László azt akarta bebizonyítani, hogy a korai életkortól egy bizonyos speciális területen képzett gyerekek csúcsteljesítmény elérésére képesek – és ezt lányai sakkozásra nevelésén keresztül valósította meg. A lányok csapatban az 1988-as sakkolimpián a világ élmezőnyét utasították maguk mögé. A három lány közül is kiemelkedik Judit, a sakktörténet legjobb női sakkozója, aki 26 éven keresztül volt a felnőtt női világranglista 1. helyezettje, az abszolút világranglistán pedig a 8. helyet sikerült elérnie. Judit a 2010-es évektől komplex módszert és könyvsorozatot dolgozott ki gyerekek számára sakk képességfejlesztés céljából, illetve alapítója és főszervezője a 2015-től évente megrendezésre kerülő Világsakkfesztivál rendezvénynek.

Ha már gyerekeknek-fiataloknak szóló könyv, kimaradt egy olyan lány, aki modern gondolkodású, tehetséges és kortárs. A zenei csodagyerek, Alma Deutscher, aki Mozart-hoz hasonlóan igen korán mutatott zenészi-zeneszerzői tehetséget, 10 évesen gondolta újra Hamupipőke meséjét, amiből operát szerzett. A komponista lány nem találta rendben lévőnek, hogy a mesében Hamupipőke azért vonzó, mert kicsik a lábai, ezért a tündérmese főhősnőjéből zeneszerzőt, a hercegből költőt faragott. A lány által írt operában Hamupipőke igazi modern nő, kezdeményező és alkotó típus. A történetben a főszereplő megszeret egy verset, amit a herceg írt. A költeményt megzenésíti, majd a bálon előadja azt a hercegnek, aki beleszeret a tehetséges zenész-komponista lányba.

Kimaradt a könyvből egy olyan kortárs nő, aki egy férfiközpontú társadalomban egy férfiakból álló hadsereget irányított: ő nem más, mint az oroszoknak és a táliboknak is ellenálló afgán hadúr, Bibi Aysha, ismert nevén Commander Kaftar (Galamb Parancsnok). A hölgy kegyetlenségéről, kíméletlenségéről és szívósságáról volt ismert – ezek a tulajdonságok jellemzik a fegyvert fogó terrorista nőket is egyébként. Évtizedekig eredményesen harcolt női parancsnokként az őket megtámadók, leigázni akarók ellen – egészen 2020-ig, amikor feladta a harcot.

És hogy még egy nem európai nőt említsek: kimaradt a könyvből a thaiföldi Sangdeaun “Lek” Chailert, aki a világ legbefolyásosabb női állatvédői közé tartozik. A hölgy az elmúlt évtizedekben számos elefántot mentett meg, adott esetben az életét is kockáztatva. Ő alapította meg a világ első etikus elefántparkját (Elephant Nature Park), ami egy menedék a korábban a turizmusban kihasznált, mutatványokra vagy személyszállításra kényszerített állatok számára. Munkássága elismeréseként a Forbes magazin „Ázsia hőse”-nek nevezte.

A 'bátor nők, akikre büszkék lehetnek a nők'- koncepciójára felfűzött könyvből kimaradtak azok a nők, akik azzal váltak ismertté, hogy „arccal és névvel” felvállalták pszichopatológiás zavarukat (pl. személyiségzavar, hangulatzavar), illetve molesztáltságukat, megalázottságukat vagy épp „másságukat”. Úgy gondolom, az effajta coming out-hoz is komoly lelk)erő szükséges, hiszen a társadalom a 21. században is meglehetősen előítéletesen viszonyul a patológiás problémákhoz, összefüggésben a pszichológiai közkultúra alacsony szintjével is..

Összességében az a véleményem, hogy egy jó ötletből meglehetősen gyenge produktum kerekedett, rengeteg hibával és problémával. A történetek többsége nem csak rövid és nem csak pontatlan, hanem egyenesen hamis és torz.. És bevallom: nekem már a könyv mottója is egy arculcsapás volt: “Álmodj nagyobbat, törj magasabbra, küzdj keményebben, és ha kétségeid támadnak, ne feledd, igazad van!” A kételkedés elvetésére buzdítással nem értek egyet – úgy gondolom, igenis szükség van az önmagunk tevékenységével kapcsolatos reflexióra, adott esetben: revízióra, hiszen így tudunk egyrészt fejlődni, másrészt így tudjuk hibás elképzeléseinket kiküszöbölni, tevékenységünk irányát újragondolni.

A probléma ezekkel a személyekkel, hogy egy olyan világban próbáltak nőként érvényesülni, illetve egy olyan világot próbáltak építeni, olyan világot próbáltak jobbá tenni, ami a nőkkel szemben (és nem csak velük, hanem úgy általában az emberséggel kapcsolatban is) alapvetően előítéletes, illetve bizonyos értelemben és mértékben „ellenséges” – ilyen vonatkozásban ők maguk is meglehetősen korlátoltak voltak..

És végül még egy dolog.. Érdemes lenne gondolni azokra a férfiakra, akik a nők életét és „ügyét” segítették – ők is megérdemelnének némi figyelmet.. Mondjuk a világhírű magyar orvos, Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője”..

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Esti mesék lázadó lányoknak 2. https://moly.hu/ertekelesek/4188085
Fodor – Neset: 50 elszánt magyar nő https://moly.hu/ertekelesek/4228787
20 rendkívüli elme, aki.. https://moly.hu/ertekelesek/4596713
Melinda Gates: A nő helye https://moly.hu/ertekelesek/3490016
Teréz anya: Minden az imával kezdődik https://moly.hu/ertekelesek/4231802
Dósa – Udvarhelyi: Anya kiáll.. https://moly.hu/ertekelesek/3535524
Thunberg – Ernman: Ég a házunk https://moly.hu/ertekelesek/3447275
Nudzsúd Ali: Nudzsúd vagyok, 10 éves.. https://moly.hu/ertekelesek/4285484
Én vagyok Malala https://moly.hu/ertekelesek/4346019
Goodall – Bekoff: Az utolsó pillanat https://moly.hu/ertekelesek/3571505
Sue Klebold: Napsugaram https://moly.hu/ertekelesek/3442582
Bihari: Egy negyvenes szingli.. https://moly.hu/ertekelesek/3106440
Takács: Bántalmazottak igazsága https://moly.hu/ertekelesek/2532055
Donders: Reziliencia https://moly.hu/ertekelesek/3338786

4 hozzászólás
ViveEe P>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Gyönyörű a kivitelezése ennek a könyvnek, és nagyon szimpatikus az ötlet is.
És mindezt a kickstarteren hozták össze. Fantasztikus!
100 nő, akik nagy részéről még sosem hallottam, akik izgalmasabbnál izgalmasabb foglalkozásokba vágtak bele, amik sokszor abban a korban elképzelhetetlen voltak nők számára, és mégis megcsinálták.
Egyáltalán nem rosszból mondom, mert szerintem is nagyon fontos az egyenjogúság, de engem a végére már picit fárasztott, a sok fekete vagyok, de jól bemutattam a fehéreknek történet. Néha átesnek a ló túloldalára ezek a feminim könyvek. Ennek ellenére csodálattal adózom minden hölgynek, aki belekerült.

Trudiz >!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Kiváló alkotás. Micsoda ötlet! Motiváló hatása kimondhatatlan.
Kíváncsiság, lázadás, kitartás, ész, hit? Mi kell a sikerhez, a célunk eléréséhez? Mintát adnak számunkra a kötetben felsorakozott hölgyek, kik elszántságukkal, önmagukba vetett hitükkel elérték álmaikat. Okulni, tanulni lehet történeteikből.
A világ minden tájáról, s valamennyi korból lépnek elénk a különleges, egyedi, csodás illusztrációkon keresztül. Ismeretterjesztő szerepe is meghatározó.
Tetszett a szerkesztés is: bal oldalon a történet, jobbon az illusztráció. A lényeges információk kiemelve, biztosítva a gyors áttekinthetőséget.
Ajándékötletek között is előkelő helyen állhat.

gab001 P>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Nőként olvasva ezt a könyvet, simogatja a lelkemet. Büszke vagyok rá, hogy mindezt elérték a nők. Sok történet az elsőkről szól; az első nőről, aki elért valamit, amit előtte még mások nem. A siker mögött viszont minden esetben érezhető, hogy mennyi áldozatot hoztak ezért. Ez a könyv arra tanít, hogy bármi elérhető, csak igazán akarni kell. Mesék a valóságról.

>!
Móra, Budapest, 2017
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158325 · Fordította: Todero Anna
Zsoofia>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Nem vagyok pontosan tisztában ennek a könyvnek a célközönségével. Én a három éves unokahugomnak vettem látatlanba, és ez egy nagyon durva mellélövés volt. Négy-ötéves már talán értékelni tudja, viszont a kötet igazi értékét a tinédzserek és a felnőttek tudják felfogni, ahhoz viszont a kötet nagyon gyereknyelven beszél.

Érdekes válogatás lett, nagy átlagban 5-ből 1 nőről hallottam már. Nagyon változatosak a portrégrafikák, volt ami jobban tetszett mint a többi. Nekem hiányzott pár elem (ha már író, akkor Mary Shelley, ha már sportolók, akkor Surya Bonaly, ha már űrutazás, akkor Katherine Johnson), és lehet, hogy érdemes lett volna jobban kifejteni egy történetet, és nem csak egy nagyon rövid betekintést kapni az emberek életébe, de lehet, hogy ez csak az én személyes preferenciám, a becélzott közönségnek valószínűleg ez befogadhatóbb formula. Az viszont biztos, hogy fogok még ilyen válogatásokat lapozgatni.

1 hozzászólás
lettielena>!
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Amint megláttam a cikk címét a wmn.hu-n, tudtam, hogy nekem meg kell szereznem ezt a könyvet. Imádtam. Szégyellem magam, mert nagyon sok mindenkinek a történetét nem ismertem még, de most bepótoltam és majd utánuk olvasok, hogy bővebb információim legyen róluk, mert tudtam volna még olvasni oldalakon keresztül a sikereikről, a biztatásaikról.
Néhány illusztráció szerintem kicsit furcsára sikeredett, de vannak köztük szebbnél szebb képek, szóval nem bántam meg, hogy a kezeim közé vehettem ezt a gyűjteményt.
Volt pár hősnő, aki nekem hiányzott a listából, de reméljük lesz még folytatás. :)


Népszerű idézetek

Madama_Butterfly>!

Merj pipacs lenni egy nárciszokkal teli mezőn! – Michaela Deprince

143. oldal

3 hozzászólás
imma P>!

„Ami a legfontosabb: ne félj a nehéz pillanatoktól. Azokból lesznek a legjobb dolgok.”
– Rita Levi-Montalcini

169. oldal

Letti >!

Ragaszkodj a gondolkodás jogához, mert még hibásan gondolkodni is jobb, mint egyáltalán nem gondolkodni. – Hüpatia

73. oldal

Letti >!

Ha egy nő úgy dönt, hogy megváltozik, minden megváltozik körülötte. – Eufrosina Cruz

49. oldal

Madama_Butterfly>!

Sokan azt hiszik, hogy a luxus a szegénység ellentéte. De tévednek. A luxus a közönségesség ellentéte. – Coco Chanel

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Coco Chanel
4 hozzászólás
Madama_Butterfly>!

Az életben semmitől sem kell félni. Csak meg kell érteni a dolgokat. – Marie Curie

125. oldal

Madama_Butterfly>!

A körülményeket nem tudod megváltoztatni, de rajtad múlik, mit kezdesz velük. – Jessica Watson

85. oldal

Madama_Butterfly>!

Ha győzni akarsz, lehet, hogy egy csatát többször is meg kell vívnod. – Margaret Thatcher

113. oldal

Madama_Butterfly>!

Nehéz természetem van, de ha valaki a legjobbat akarja, én kellek neki. – Maria Callas

117. oldal

Madama_Butterfly>!

Miután ebben a világban élünk, ezért a világért kell mindent megtennünk. – Aun Szan Szú Kji

27. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Wéber Anikó: Luca és Máté régi körhintája
Tittel Kinga: Mesélő Budapest
Bartos Erika: Pest szíve
Geronimo Stilton: Időutazás
Emanuela Bussolati: Az én világom
Alan Macdonald: Csokis csodák
Geronimo Stilton: Amerika felfedezése
Sarah Khan: Madarak kis könyve