Esti ​mesék lázadó lányoknak 114 csillagozás

100 különleges nő története
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli?
Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön?

A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan grafikusnő készített.

Az Esti mesék lázadó lányoknak a közösségi adománygyűjtés történetének legnagyobb könyves sikere lett. Nem csoda, hiszen hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

Eredeti mű: Elena Favilli – Francesca Cavallo: Good Night Stories for Rebel Girls

Tagok ajánlása: 0 éves kortól

>!
Móra, Budapest, 2017
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634158325 · Fordította: Todero Anna

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

I. Erzsébet · Amelia Earhart · Coco Chanel · Florence Nightingale · Kleopátra · II. Katalin


Kedvencelte 10

Most olvassa 27

Várólistára tette 189

Kívánságlistára tette 304

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Madama_Butterfly P
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Mesekönyvbe bújtatott, 100 különböző, de valódi női sors gyűjteménye. Egyedi, mert ismert és kevésbé ismert nők gyereknyelvre lefordított élettörténetét kapjuk, egyenként – jó meséhez méltóan – megfelelő tanulságokkal a végén.

Most szeretnék balerina lenni. Vagy kalóz. Esetleg emberjogi aktivista. De Coco Chanel és Amelia Earhart mindenképpen. :)

Azt hiszem, ha ennyi idős fejjel nálam ezt a hatást érte el, érdemes a megfelelő pillanatban lázadó lányok kezébe adni. Ki tudja, kiben lakozik egy új Marie Curie vagy Frida Kahlo….

>!
Frank_Spielmann I
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Az alapötlet tetszik, konkrétan, hogy a kislányoknak az esti mesékből már lejöjjön, hogy ők is képesek bármire, akárcsak a fiúk (igaz, az állva pisilés még mindig nehezebb nekik), és a kivitelezés is igényes. A képek nagyszerűek (bár a Woolf-portré szerintem borzalmasra sikeredett), a történetek érdekesek, felnőttként is sok új nagy embert ismerhetünk meg.

Nagyon jó még az is, hogy a foglalkozásokból kihagyták a „-nő” végződést. Woolf maradt író, Kleopátra fáraó, stb.

Azért vannak problémáim is:
1. A cím menő, de szerintem az az üzenet, hogy a lányok is képesek nagyszerű dolgokra, nos, nem csak a lányoknak szól. Ha a kisfiúk, akik most még igencsak aranyosak, férfiak lesznek, és nem tudják ezt (a fenti üzenetet), akkor az egész nem ér egy fabatkát sem. Mellesleg nem hiszem, hogy egy kisfiú ne tudná élvezni ezeket a sztorikat.
2. A mesék nem annyira mesék, mint kis életrajzok, amikben az illető hölgyek életének legmeghatározóbb eseményeiről van szó, természetesen az üzenet szolgálatába állítva. Ez a módszer sokszor jól működik, de néhol száraz és didaktikus lesz, sőt, időnként még giccses is. A gyerekek nem hülyék, csak kevésbé tapasztaltak, mint mi.

PS: Közben kijött a második rész is, még csak angolul, kíváncsi vagyok rá. A magyar változat is izgisen hangzik. Ha valaki szerint a feminizmus vagy hülyeség, vagy ma már nincs szükség rá, vagy éppen egyenlő a férfigyűlölettel, akkor kezdje ezekkel a könyvekkel. Ha ezekből nem esik le neki, hogy az egyenjogúság nem jelent semmi mást önmagán kívül, akkor meg hiába bármi. Egyébként saját tapasztalatból mondom, hogy ha az ember férfiként a feminizmussal foglalkozik, sőt, ha nem utálna magára címkéket ragasztani, akkor feministának is mondaná magát, kinyílik előtte a világ, és az egésznek egy olyan oldalát is észreveszi, hogy a patriarchális nevelésünk (ami a mai napig folyik, és a mai Magyarországon éppenhogy fentről támogatott) mennyire korlátolttá teszi a férfiakat is, mert egy rakás gátlást és tiltást épít beléjük, amiknek az égvilágon semmi értelmük nincs. (A „Mi vagy te, lány?”- meg a „Viselkedj férfi módjára!”-típusú mondatokra gondolok pl.)

Több ilyen könyvet, és olcsóbban. Az alapötletnek meg csak tapsolni tudok, nagyon jó! Szülőknek és pedagógusoknak szinte kötelező.

5 hozzászólás
>!
Mariann_Czenema P
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Szerintem könnyen lehet, hogy 2017 legszebb gyerekkönyve ez a kiadvány, de az biztos, hogy nagyszerű ötlet, hogy egy rajzoló csak 2-4 illusztrációt készített, így a gyerkőc olvasás közben rácsodálkozhat a különböző művészi technikákra, stílusokra.
A belső borító is roppant izgalmas, sárga színű égbolton piros csillagállásokat nyomtattak a fedél alá.

Amivel viszont én is bajban vagyok, az a tartalom.
Nyilván a verzón szerepel, hogy ez a kötet nem enciklopédia, de azért én is szívesen láttam volna egy-egy eredeti fotót, képet a hősnőkről, akiket felsoroltak.

Másrészről viszont a mini sztorik stílusa, hát finoman szólva nem egyszer negédes. Az Egyszer volt, hol nem volt történetkezdet miatt ez a könyv egyértelműen olyan óvodás-kisiskolás korosztálynak készült, de azért igazán inkább a felsősöktől várható el, hogy megértsék, miért is gáz, ha egy országban még ma sem vezethetnek autót a nők.

A harmadik gondom meg a kiválasztott hősnőkkel van.
A Vasladyt nem minden brit áldja, de politikailag nem korrekt Hillary Clinton vagy Michelle Obama jelenléte sem. Egyébként is, ha már jelenkori hősök, hol van Oprah, Beyoncé, J.K.Rowling? Vagy Barbra Streisand, Madonna, Celine Dion?
És ha szerepelt Jane Austen, a Bronte nővérek, akkor miért maradt ki Mary Shelley, aki műfajt alapított?
Tehát bennem bőven az önkényesség érzetét keltette a válogatás mikéntje, amiről egyébiránt az előszó se árul el sokat.

(bővebben, képekkel:
http://czenema.blogspot.hu/2018/01/esti-mesek-lazado-la…)

4 hozzászólás
>!
Elsie P
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

„Szinte mindig – azt hiszem, hazugság nélkül mondhatom – mindenkiért lázadtam, azért, hogy mindenkinek az élete fölemelkedjék a fénybe.”
Camus: Sziszüphosz mítosza

„Az ember csodából van, de a valóságban él.”
Hamvas Béla

Kik a lázadó lányok a 21. században – akik termtudos pályára lépnek? Akik nem mennek férjhez? Akik sikeresek? Ki ellen vagy mi ellen való lázadás ez, és miért nem vesszük magától értetődőnek, hogy egy nő is lehet sikeres? Miért érzi ezt Favilli és Cavallo annyira természetellenesnek, annyira rendszeridegennek, hogy külön lázadásnak titulálja?

Oravecz betör a gyerekirodalomba is, és az anno csúnya, hímsoviniszta meséket is piacra dobó Disney-szlogent spoiler átfogalmazzák: A világ lázadó lányainak: álmodj nagyobbat, törj magasabbra, küzdj keményebben, és ha kétségeid vannak, ne feledd, igazad van! Ha egyszer lesz lányom, soha nem fogom ezt mondani neki, mert ez egy hazugság, amiből baromi nagy pofára esés lesz; ha lesz lányom, az értékelés elején lévő Hamvas-idézetet fogom elmondani neki. spoiler És megtanítom neki, hogy ismerje föl a korlátait, mert lesznek neki, és legyen képes felülvizsgálni a véleményét, mert baromi sokszor fog tévedni. A 21. században nem szeretünk a korlátainkról beszélni – tabuk lettek. Egy 21. századi nő előtt nincs lehetetlen, ha nem éri el a célját, biztos csak azért, mert nem akarta eléggé és nem tett meg mindent – legyenek reálisak a célok. Ha az ember diszkalkuliás, lehet nem az atomfizikus pálya az igazi. Akkor sincs semmi. Lehet még ezeregy hivatásban boldog. De ha megfeszül, se lesz atomfizikus. hogy Einstein bukott matekból, csak urban legend

Az egyik másik üzenet: „Mindig tudta, mit akar, és nem nyugodott, amíg meg nem kapta. Egyesek szerint csak így lehet nagy dolgokat elérni az életben.” Ez egy olyan eset leírása után volt, amikor Zaha Hadid felháborodott, hogy késni fog a gépe, és ezért át akart szállni. És végül ki is hisztizte magának. „Többnyire elérte, amit akart. Ő már csak ilyen volt.” Ne keverjük össze a hisztit a kitartással, és ismerjük föl, hogy van olyan helyzet, amikor már abba kell hagyni – ehhez kell az intelligencia, ehhez a hátralépéshez és a felismeréshez, hogy van az a pont, ami után már nem éri meg valamit folytatni. Nem tartozok azok közé az egyesek közé, akik az arrogáns hisztit tartják a sikerhez vezető útnak.

És hát ez annyira émelyítően cukormázas és elferdített volt. Tüntessük föl a kalózkodást és Korea meghódítását kedélyes színben – ugye, milyen jó buli? Hát Woolf igaz, sokszor szomi volt a depije miatt – de azt már elhallgatták, hogy öngyilkos is lett utána. Azt már elhallgatták, hogy a Mirabal nővéreket a politikai ténykedésük miatt megölték, ahogyan Salavarrietát is agyonlőtték 22 évesen. Kahlo abortuszairól és az egész életét meghatározó fizikai fájdalomról már nincs szó, ahogyan Clinton rossz és politikailag és morálisan is erősen megkérdőjelezhető döntéseiről se. Ahogy a Bronte-nővérek frusztrált életéről se. Ahogyan sokszor csak a kiindulópont és a megérkezési pont van ábrázolva, a közte lévő fájdalmas és hosszú út, a befektetett munka, a lemondás már nincs.

És hát a sokszor előjövő pasiellenesség. Már a fülszöveg első mondata: Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a hercegnő feleségül menne a királyfihoz, és közben még autóversenyezne is? Miért van mintegy erényként feltüntetve Austennál, hogy nem ment férjhez? Miért van Pierre Curie csak mellékesen, egy mondat erejéig megemlítve Marie Curie-nél, és miért nincs egy szó sem a megosztott Nobelről? Oké, hogy I. Erzsébet nem ment férjhez – de akkor azt is mondjuk el, miért jelentett ez más státuszt egy monarchikus berendezkedésű államban, miért voltak emögött politikai megfontolások is. Nagy Katalinnál biztos, hogy annyira domináns infó volt ez, hogy ezzel kellett kezdeni (!) : „Volt egyszer egy királyné, aki nem szerette a férjét.”

A hatsepszutos rész meg úgy volt baromság, ahogy volt. Történelmileg inkorrekt spoiler , és rosszindulatú. Egyértelműen kimondja, hogy „Hatsepszut kénytelen volt úgy tenni, mintha férfi lenne. Csak így tudta rávenni az egyiptomiakat, hogy fogadják el törvényes uralkodójuknak.” Ez félremagyarázás; több gesztusnak, pl az álszakáll viselésének is elsősorban rituális szerepe volt, a férfiként való ábrázolása pedig puszta konvenció volt, reflexió arra a művészi dilemmára, amit pont Szobeknofru próbált 300 évvel korábban férfi-női szerencsétlen keverékkel föloldani. És Hatsepszut szívesen ábrázoltatta magát nőként is. Az az állítás meg, hogy azért lett a sorsa damnatia memoriae, mert: „ az embereket megrémítette a női fáraó. Mi lesz, ha a sikere más nőket is arra ösztönöz, hogy hatalomra törjenek?” szintén rosszindulatú ferdítés. Nem tudják, pontosan mi volt az oka, hogy kb 20 évvel a halála után megpróbálták – mellesleg baromi hevenyészetten és rendezetlenül – kitörölni az emlékét, kapcsolatban állhatott ez az akkori túlvilág-elgondolással és a politikával is, de nem a csúnya, gonosz, elnyomó, patriarchális társadalmi hozzáállással.

Ne keressünk ott is nők elleni összeesküvést, ahol nincs.

22 hozzászólás
>!
Könyvkuczkó P
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Próbálták a lecsupaszított lényeget megragadni, de olykor felesleges információk kaptak helyet, így nem mindig arra fókuszáltak, mit is ért el igazából az illető. Jane Austen esetében többször is megemlítik – mintegy eredményként –, hogy nem ment férjhez, de azt egyszer sem, hogy megélt az írásaiból egy olyan korban, ahol egy vénlány leginkább a rokonai jóindulatára volt utalva. Másoknál csak a végeredményt domborították ki, az utat, a nehézséget, fájdalmat, munkát, áldozatot nem. A negatívumok felett pedig nem egyszer elegánsan átsiklottak. Így sok esetben bosszantóan pátoszos, cukormázas, a megfelelő háttérinformációkat nélkülöző, félrevezető, és sekélyes elbeszélés kerekedett fantasztikus életrajzokból.
Bővebben:
http://konyvkuczko.blog.hu/2018/03/20/elena_favilli_fra…

27 hozzászólás
>!
ViveEe P
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Gyönyörű a kivitelezése ennek a könyvnek, és nagyon szimpatikus az ötlet is.
És mindezt a kickstarteren hozták össze. Fantasztikus!
100 nő, akik nagy részéről még sosem hallottam, akik izgalmasabbnál izgalmasabb foglalkozásokba vágtak bele, amik sokszor abban a korban elképzelhetetlen voltak nők számára, és mégis megcsinálták.
Egyáltalán nem rosszból mondom, mert szerintem is nagyon fontos az egyenjogúság, de engem a végére már picit fárasztott, a sok fekete vagyok, de jól bemutattam a fehéreknek történet. Néha átesnek a ló túloldalára ezek a feminim könyvek. Ennek ellenére csodálattal adózom minden hölgynek, aki belekerült.

>!
Laura_Várnai
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Ajánlom a könyvet minden lánynak, nőnek, anyának, tanárnőnek és bárkinek, aki szívesen megismerkedne száz olyan bátor hölggyel, akit nem érdekelt, hol a „helye”.

http://criticbloggers.blogspot.hu/2017/10/esti-mesek-la…

>!
Zsoofia
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Nem vagyok pontosan tisztában ennek a könyvnek a célközönségével. Én a három éves unokahugomnak vettem látatlanba, és ez egy nagyon durva mellélövés volt. Négy-ötéves már talán értékelni tudja, viszont a kötet igazi értékét a tinédzserek és a felnőttek tudják felfogni, ahhoz viszont a kötet nagyon gyereknyelven beszél.

Érdekes válogatás lett, nagy átlagban 5-ből 1 nőről hallottam már. Nagyon változatosak a portrégrafikák, volt ami jobban tetszett mint a többi. Nekem hiányzott pár elem (ha már író, akkor Mary Shelley, ha már sportolók, akkor Surya Bonaly, ha már űrutazás, akkor Katherine Johnson), és lehet, hogy érdemes lett volna jobban kifejteni egy történetet, és nem csak egy nagyon rövid betekintést kapni az emberek életébe, de lehet, hogy ez csak az én személyes preferenciám, a becélzott közönségnek valószínűleg ez befogadhatóbb formula. Az viszont biztos, hogy fogok még ilyen válogatásokat lapozgatni.

1 hozzászólás
>!
lettielena
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Amint megláttam a cikk címét a wmn.hu-n, tudtam, hogy nekem meg kell szereznem ezt a könyvet. Imádtam. Szégyellem magam, mert nagyon sok mindenkinek a történetét nem ismertem még, de most bepótoltam és majd utánuk olvasok, hogy bővebb információim legyen róluk, mert tudtam volna még olvasni oldalakon keresztül a sikereikről, a biztatásaikról.
Néhány illusztráció szerintem kicsit furcsára sikeredett, de vannak köztük szebbnél szebb képek, szóval nem bántam meg, hogy a kezeim közé vehettem ezt a gyűjteményt.
Volt pár hősnő, aki nekem hiányzott a listából, de reméljük lesz még folytatás. :)

>!
Molymacska P
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Nos igen, egyáltalán nem erre számítottam. Valami olyasmi dolgot hittem, hogy mesék lesznek benne, gyerekeknek, amolyan lázadó stílusban. Ehelyett első megdöbbenésre kaptam híres nők életéről szóló történetet.
Mikor elkezdtem, a belső hangom nagyon szigorú volt, és azt mondta, hogy ez borzalmas, de ahogy elkezdtem olvasni a történeteket egyre jobban megkedveltem. Nagyon tömör egy-egy történet, de pont emiatt sokszor hatásos is. Sok ismerős arcot fedeztem fel a lapokon, de még több olyan személyt, akikről biztosan soha nem tanulnánk az iskolában. Elsődlegesen az afrikai, dél-amerikai vagy USA-beli, de fekete hölgyekre gondolok, akiknek a történetét aligha ismerhettük volna meg. Mégis valami olyat adott a könyv, amit eddig más még nem: reményt, bizalmat, és esélyt az egyenlőségre úgy, hogy minden korosztály élvezi közben.
A történetek mellett képek is voltak a személyekről, és elképesztők voltak. Nem az, hogy a képek milyen szépek, hanem hogy mindegyik kép stílusa más volt, változatos, a személyhez illő. Egyszerűen levett a lábamról az, amit láttam. Néhány képben csak szemlélődtem, és néztem, gondolkoztam felette, és próbáltam annak a nőnek a helyzetébe képzelni magam.
A végén a közösségi médián elérhető felületeket is feltüntették, rögtön mentem instagramra, hogy meglessem, milyen képeket osztottak meg róla (egyszerűen annyi ötletem van, milyen képeket készítsek! Holnap a fél napomat erre fogom áldozni!) és láttam, hogy külföldön már a második kötet is kijött. Remélem nemsokára nem csak a magyar de a külföldi következője is kikerül, mert annyi hölgy van még, akit említeni lehetne!
Egyetlen negatívuma, hogy több helyen éreztem, hogy túl sok (bonyolult, és talán érthetetlen) a könyv. Túl sok háborús történet volt benne, és talán én félteném picit a lányomat, ha lenne, hogy ezt olvassa. Felnőtt fejjel viszont iszonyúan izgalmas.
Mindenkinek aki nő, vagy férfi de meg akarja ismerni a nőket és női tetteket, annak ajánlom a könyvet. Nem lehet elmenni mellette, mert annyira különleges.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Madama_Butterfly P

Merj pipacs lenni egy nárciszokkal teli mezőn! – Michaela Deprince

143. oldal

>!
Letti P

Ha egy nő úgy dönt, hogy megváltozik, minden megváltozik körülötte. – Eufrosina Cruz

49. oldal

>!
Madama_Butterfly P

Ha győzni akarsz, lehet, hogy egy csatát többször is meg kell vívnod. – Margaret Thatcher

113. oldal

>!
Letti P

Ragaszkodj a gondolkodás jogához, mert még hibásan gondolkodni is jobb, mint egyáltalán nem gondolkodni. – Hüpatia

73. oldal

>!
Madama_Butterfly P

Nehéz természetem van, de ha valaki a legjobbat akarja, én kellek neki. – Maria Callas

117. oldal

>!
Madama_Butterfly P

Sokan azt hiszik, hogy a luxus a szegénység ellentéte. De tévednek. A luxus a közönségesség ellentéte. – Coco Chanel

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Coco Chanel
4 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P

Az életben semmitől sem kell félni. Csak meg kell érteni a dolgokat. – Marie Curie

125. oldal

>!
Madama_Butterfly P

Miután ebben a világban élünk, ezért a világért kell mindent megtennünk. – Aun Szan Szú Kji

27. oldal

>!
Madama_Butterfly P

A körülményeket nem tudod megváltoztatni, de rajtad múlik, mit kezdesz velük. – Jessica Watson

85. oldal

>!
Madama_Butterfly P

A kaland már önmagáért is megéri. – Amelia Earhart

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amelia Earhart

Hasonló könyvek címkék alapján

Ted Enik – Eva Moore: Hiányzó csontok nyomában
Dennis Schatz: Gyapjas mamut
David Murdoch: Észak-amerikai indiánok
Hendrik Willem van Loon: Az emberiség története
Brigitte Labbé – Michel Puech: Fiúk és lányok
Philippa Wingate – Richard Dungworth: Híres asszonyok
Tittel Kinga: Mesélő Budapest
Emma Speare – Leslie Colvin: Az élővilág kisenciklopédiája
L. A. Levinova – K. A. Szapgir: Pipacska és Kockapaci újabb kalandjai
Charlie Bood: A természet csodái 1.