Éjszakai ​sikolyok 32 csillagozás

Éjszakai sikolyok

Soha ezelőtt nem gyűlt még össze ily sok nagymestere a horror műfajának, soha korábban nem bűvölték el ennyire képzeletük ellenállhatatlan, rettentő világaival a gyanútlan olvasót.
Kötetünk a valaha írt legkitűnőbb és legborzongatóbb kísértettörténetek javából válogat: elárult szerelmek, megbosszult gyilkosságok kavarognak benne, harcok alvilági démonokkal avagy magával a Sátánnal.
Ne is próbáljon varázsuk ellen küzdeni! Inkább helyezze magát kényelembe, üsse fel a könyvet, és készüljön élete legizgalmasabb éjszakájára.

A művek szerzői: Bram Stoker, Robert Bloch, Ray Bradbury, Peter Straub, Clive Barker, David Morrell, Fritz Leiber

Tartalomjegyzék

>!
Szukits, Szeged, 1999

Kedvencelte 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
Static P
Éjszakai sikolyok

Vagy ezer éve olvastam először ezt a kötetet. Robert Bloch, Ray Bradbury, Clive Barker novellái voltak a kedvenceim és azok is maradtak. Barkert itt ismertem meg és Pinhead azóta is „örök szerelem”. Bloch már kedvenc volt, mert elkövette a Psychot, de itt Poeról írt és még jobban szeretem érte. Morrell, Leiber, Stoker novellái is jók, de ma már nem ijesztettek meg annyira. Az egyedüli kakukktojás Peter Straub őt valamiért nem értem, ( és ez nem csak erre a részletre vonatkozik) több esélyt is kapott már tőlem (S.Kingre való tekintettel is) de minden kísérletem kudarcba fullad… Bár lehet csak az én operációs rendszeremben van a hiba.

5 hozzászólás
>!
littlelinda P
Éjszakai sikolyok

Ugyan elég vegyes novellák vannak ebben a könyvben, elég híres íróktól, számomra a hét novellából kb kettő volt az, ami értékelhető is, a többi eléggé felejthető kis rémtörténet. A legtöbbre a gótikus novella írásmód a jellemző, rengeteg részlettel, túlzott érzés kifejezéssel, és kevés ijesztő/hátborzongató résszel. Lényegében sok, úgy mond, „felesleges” részen kell átrágni az olvasónak magát, hogy egy kis borzongáshoz jusson – szerintem legalábbis, mert nekem nem nagy kedvencem a gótikus irodalom, de van, aki ezt szereti.
Nekem leginkább A tömeg tetszett, mert ez a rövid kis novella végig lekötötte a figyelmemet, izgalmas, érdekes és még hátborzongató is volt. A másik kedvencem a Mindig hallani fogom volt: szépen építi fel az ember kíváncsiságát, a főszereplővel együtt egyre frusztráltabb lesz, és amikor a novella a tetőponjára ér – vége: gonosz, de mesteri húzás. A kísértetfalu és A Poe-gyűjtő se volt még rossz, de nem lettek a kedvenceim a már fentebb említett okok miatt, de ha kicsibb nagyobb hangsúly lett volna fektetve az ijesztő részekre, szerintem jobb lett volna mindkettő.
Ami nagyon zavart a könyvben az a rengeteg elírás volt – nem csak szavaké, de szereplők nevei is el voltak írva, és nem csak egyszer, volt, hogy egy oldalon ugyanannak a karakternek a neve többször is el volt írva, ráadásul ugyanúgy, ahogy korábban, így úgy tűnt, mintha két külön szereplő lett volna…

>!
Ibanez MP
Éjszakai sikolyok

Összesített értékelés:
Gyengén indult a kötet, senki se hagyja abban az olvasást az első kettőnél, mert utána jönnek a jobb sztorik. Összességében azonban nem húznám rá a horror címkét, inkább pszichothriller jellegűek, kivéve egyetlen történetet, amiben van bizony horrorisztikus jelenet. Bár persze ez is attól függ, kinek mi a horror :-D (nekem inkább a félős, és véres jeleneteket produkáló alkotások tartoznak ide, nem a csupán nagyon feszülős, körömrágós sztorik). A 7 történetből 4 igazi kísértetsztori, nagyon jó alkotások, a maradék három is se rossz, de nem annyira izgalmas. A legjobb kétségkívül A tömeg és az Egy halotti lepel vallomásai

1. Bram Stoker – A Bíró Háza
„Szokásos” kísértetsztori, semmi meglepő nem volt, tetszett a patkányos összekapcsolás és az üresen maradó festményes jelenet.

2. Robert Bloch: A Poe-gyűjtő
Még ez sem volt akkora ütős írás, egyelőre nem tartom a kötetet annyira horrornak, de még igazán thrillernek sem…

3. Ray Bradbury: A tömeg
Végre egy igazi borzongatós, gyomorszorító érzést produkáló írás. Ez az első, amire az én idegrendszerem azt válaszolta, hogy iiigeeeen! Nagyon jó ívű, folyamatosan emelkedő libabőrözést garantáló írás!

4. Peter Straub: A kísértetfalu
Vietnami háborúban játszódó történet, igazából inkább háborús-thrilleres megoldás, egy kis kísértet (talán kísértet) becsempészéssel.

5. Clive Barker: Egy halotti lepel vallomásai
Éééés végre! Ez kérem szépen, bár kísértetsztorinak indul, a vége felé igazi horrorba csap át! Már az előző Straub történetnél kezdtem azt gondolni, hogy ez a válogatás nem is igazán horror, de jött ez a történet. A vége ahogy Macguire… uh, ezt olvassátok, bélforgató (szó szerint) :-D

6. David Morrell: Mindig hallani fogom
Ez is jó kis kísértetsztori volt, igazi thrilleres, paranoiás izgalommal körítve. Az egyetemi tanárt zaklató „szerelmes” története, ami végül igazi kísértetsztoriba csap át… A vége nagyon lóg a levegőben, nagyon befejezetlen…

7. Fritz Leiber: A füstkísértet
Ismét egy izgalmas, gyomorszorító érzést produkáló novella, bár a végével én nem voltam kiegyezve én valami nagyon rémísztő, horrorisztikus befejezést vártam… spoiler :-D

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Éjszakai sikolyok

Az ismeretlenből került elém a kötet, kimondottan egy kihívás kedvéért, de örülök, hogy ismét tágult az ismeretköröm, annak ellenére, hogy nagyon-nagyot kellett ugranom a komfortzónám falán.
Az ugyan tetszett, hogy a rövidségük miatt hamar túl lehettem egy-egy történeten, némelyikbe azért mélyebben is belemerültem volna.
1. Bram Stoker – A Bíró Háza
Malcolm sorsa predesztinálva látszott már az elején, és ahogy jött, el is ment. Csak éppen magasabbra, mint eredetileg gondolta volna.
Nem véletlen, hogy undorodom a patkányoktól!
2. Robert Bloch – A Poe-gyűjtő
Ez egy befejezetlen, őrült agyszülemény, nem láttam semmi értelmét. Még csak meg sem halt senki! :(
3. Ray Bradbury – A tömeg
Ez nyomasztó volt.
A legrosszabb az bene, hogy szerintem sokan vagyunk hajlamosak a hasonló gondolatokra, mármint, hogy előre érezzük a bajt, látjuk az alagút végén a megoldát, aztán egyszer csak vége, és nem tudunk már tenni ellene semmit.
Még magunkért sem.
Félelmetes.
4. Peter Straub – A kísértetfalu
Ennek se sok értelmét láttam, de lehet, hogy csak én nem tudom magam beleélni a fronton kínjában már szinte hobbiból ivók, verekedők, gyilkolók lelkivilágába.
De, hogy erre még egy alapítványfélét is létrehozzanak?
5. Clive Barker – Egy halotti lepel vallomásai
Na, ez igen!
Ez tetszett nagyon.
Végre fantáziaszülte vér, nem valóságos.
Ebben aztán volt minden, ami miatt örültem, hogy nem ez volt az utolsó olvasmányom elalvás előtt. Éjszakai járkálós vagyok, és bevallom, félek a sötétben. És most még azt sem mondhattam volna, hogy félelmemben, megnyugtatásképpen gyűrögetem a lepedőm sarkát.
Brrrrrrr…..
6. David Morrell – Mindig hallani fogom
Már kezdtem borzongani, kezdtem félni a lassan elémkerülő éjszakától, ráadásul a hajnali három órai ébredés az tuti nálam. Most hogy a csudába fogok kimenni a fürdőszobáig, kezdtem merengeni, erre hopp, egyszerre csak vége is lett a történetnek.
Kopogtak?
Itt?
Jajjjjj!
7. Fritz Leiber – A füstkísértet
A háztetőkön látott mozgó valamik elég ijesztőek voltak számomra, no nem a félelmetességük miatt. Rengeteget vonatozok, és amikor nem bírja a szemem a betűket, vagy zavarnak a mellettem ülők, én is azt figyelem, hogyan változik útvonalam hétről-hétre, hónapról-hónapra. Belegondolni is borzalmas, mi lehetne ebből…
Ajjaj, nem, ez biztosan nem mentális rendellenesség!!!!!
De ez esetben szerintem a pszichiáter sem volt százas.

Legjobban talán az Egy halotti lepel vallomásai tetszett, vagy a Mindig hallani fogom, esetleg A bíró háza.

>!
Alumni
Éjszakai sikolyok

Bevallom, csak a Barker-novellát (Egy halotti lepel vallomása) olvastam belőle, de mivel azt nem jegyzik itt külön, az egész kötetet bejelöltem.
E novella pedig szokásosan kreatív ötletre épül, ami, hiába tartalmaz némi komikumot, mégis működik komor horrorként. Remek darab.

>!
atr0p0sz
Éjszakai sikolyok

1. Bram Stoker – A bíró háza: Szeretem az egyszerű klasszikus kísértethistóriákat, ha azok ilyen jól vannak megírva.

2. Robert Bloch – A Poe-gyűjtő: Klasszikus viktoriánus kísértet história, a javából. Bloch mester elemében volt.

3. Ray Bradbury – A tömeg: Érdekes gondolatok. Bár azt hiszem ezt már megszokhatta mindenki, aki olvasott Bradbury-től bármit.

4. Peter Straub – A kísértetfalu: A torok c. regény egy részlete, amiről úgy gondolták az antológia szerkesztői, hogy mint novella is megállja a helyét. Nem is tévedtek. Sötét és nagyon durva.

5. Clive Barker – Egy halotti lepel vallomásai: Bosszúálló szellem történet. Szívesen olvastam volna még tovább. Barker jó novellát alkotott, de érdekelne a szellemlét kibontása. Kíváncsi lennék milyen az ő bővebb elképzelése a témáról.

6. David Morrell – Mindig hallani fogom: A sztoriban nincs semmi extra, de nagyon jól meg van írva. Ajánlom olvasásra. Nem gondoltam volna, hogy a Rambo írójának tollából még valami ilyesmi is származhat.

7. Fritz Leiber – A füstkísértet: Végig feszült, várakozással teli. Aztán a végét elrontja az író és befejezetlenül hagyja…

>!
Dorka50 P
Éjszakai sikolyok

Jó kis könyv volt, tetszett. Mindegyik novella jó volt a maga módján de a kedvenceket kiemelném.
A Bíró háza: Szuper volt! Igazi kísértethistória, borzongatós kis történet. Olvasás közben előttem volt a festmény, a patkány, a ház… Brrrr

A Poe-gyűjtő: Én mint nagy Poe rajongó kíváncsian vártam a sztorit. A novella végén csak ültem és néztem magam elé. Elgondolkoztam rajta, hogy milyen jó lenne találkozni a mesterrel és beszélgetni vele spoiler

Mindig hallani fogom: Ez egy igazi pszicho-thriller volt, legalábbis számomra. Nagyon tetszett, hogy nem vitte túlzásba az író a végén mégis dobbant egyet a szívem.

Szóval nekem ezek voltak a kedvenceim, és ha valaki ki akar kapcsolódni pár kísértet társaságában, akkor ajánlom ezt a könyvet. :)

>!
wolfypockey
Éjszakai sikolyok

Többet vártam ettől a könyvtől. Sok hasonlót olvastam már, de valahogy nem hozta amit vártam. Nem volt rossz, de untam egy idő után az egészet és csak azért olvastam végig, mert nem szeretek könyvet félbe hagyni.

>!
Aliko P
Éjszakai sikolyok

A kötetben csokorba kötött félelmet, izgalmat és halált nyújt át nekünk a szerkesztő szép rendbe szedve.
Őszintén bevallom a Stoker novella miatt kezdtem neki. Végül holtversenyben a Mindig hallani fogom-mal nyert nálam. A bíró háza egy érdekes, de kiszámítható történet. Malcolm Malcolmsonról, aki vizsgáira készülvén kicsit el akar vonulni és az első számára ismeretlen helyre tartó vonatra felülve jut el Benchurchbe. Kezdetben a fogadóban szál meg, de mivel tovább szeretne maradni, ezért házbérlésre adja a fejét. Ki is néz egy nem túl hívogató és üresnek kinéző házat, majd be költözik. A horror történetek szokásos sablonja alapján persze egy nem akármilyen ház ez… lényegében már itt tudjuk mi lesz a vége. De az oda vezető út az érdekes. Klasszikus stílus és lassú történetvezetés jellemzi. A sztoriban megjelenő patkányok (mint az elitéltek) és a patkánykirály (mint a bíró) már szerintem az első perctől egyértelmű párhuzamot adnak. A Bibliás részt nem értettem mért kellett ide keverni, meg a fogadósné ördögözését se. A vallási vonulat nélkül sokkal szebb és kerekebb történet lenne. Tetszik, ahogy a szerző kibontja a képet, spoiler
Szóval összességében nem egy rossz novella Az elbeszélés stílusa olvasmányos. A szereplők érdekesek. A lezárása jó, de nem volt váratlan. Míg David Morrell könyve ezzel szemben egy vérbeli pszicho-thriller. Hihetetlen jól indul, de a lezárás nem feltétlenül az amit vártam. Ettől függetlenül tetszett. Félelem a köbön. Magában a történetben nincs semmi plusz, de ahogy meg van írva az zseniális. Imádom az író stílusát, a hangulatot, amit teremt, borzongató…
A Poe –gyűjtő egy őrült zavaros agymenés, A tömeg nyomasztó, Az egy halotti lepelt még olvastam volna kicsit, így hiányérzetem maradt, a Füst kísérlet meg tényleg csak ennyi?

>!
Barbara81
Éjszakai sikolyok

1. Bram Stoker – A bíró háza: Félelmetes és kegyetlen. A Drakula írója nem okozott csalódást.
2. Robert Bloch – A Poe-gyűjtő: szintén jó kis novella, különösen a végén lévő fordulat tetszett.
3. Ray Bradbury – A tömeg: Rövid és elgondolkodtató írás.
4. Peter Straub – A kísértetfalu: A torok c. regény egy részlete, amiről azt gondolták a szerkesztők, novellának is elmegy. Hát nem. Érthetetlen célozgatásokkal van tele a regény többi részére. Kár volt beletenni.
5. Clive Barker – Egy halotti lepel vallomásai: Talán a legjobb történet az egész kötetben. Durva, horrorisztikus és fantáziadús. Ajánlom.
6. David Morrell – Mindig hallani fogom: Befejezetlennek érzem. Izgalmasnak indult és vártam valami katartikus befejezést, erre nem kaptam semmit.
7. Fritz Leiber – A füstkísértet: hát elég fura történet volt, furcsa megoldással a végén…


Hasonló könyvek címkék alapján

Cserna György (szerk.): Kísértethistóriák
Martin H. Greenberg – Charles G. Waugh (szerk.): Lopakodó árnyak
Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák
Bálint Aladár (szerk.): Éjfél / Kísértethistóriák
Pirkadatra várva
Stephen King: Éjszakai műszak
Stephen King: Napnyugta után
E. T. A. Hoffmann: A király menyasszonya
Amelia B. Edwards – Norman Macleod – Honoré de Balzac – Oscar Wilde – Prosper Mérimée: Rettegés
Alekszej Tolsztoj – G. A. Becquer – Jakumo Kojszumi: A vurdalak család / A kísértethegy / Mimi-Nasi Hojcsi legendája