Hazugságok ​kertje 6 csillagozás

A szövegért maximális pont jár, mert egyrészt: férfiként nőket meghazudtoló érzékenységű és érzelmességű folyamot kapunk a fordítótól (ami így a vége felé járva már-már erősen túljátszottnak is mondható); másrészt választékosságában kevés mostanában forgatott könyvvel vetekedhetne a szememben, annyi különleges, páratlan és lenyűgöző fantáziájú színnévvel nem is találkoztam még eddig, amiket itt vonultat fel a fordító.
A másik oldalon pedig, a történetre magára három pontnál többet nem adnék. Kezd bosszantani a történetnélküliség. Valójában csak a párkapcsolatok taglalása történik, immár 400 oldalon keresztül, s gyanítom, ez fogja kitölteni a még megmaradt 120-130 oldalt is. Nincs bajom azzal, ha párkapcsolatok kerülnek terítékre egy történetben, hiszen az emberi élet szervez részét képezik, és milyenségük egyáltalán nem elhanyagolható szempont mindennapjainkban. Ám itt túlzónak érzem már, s túlérzelgősnek is. Még ami nagyon zavar, az egyik konkrét páros-négyes életének folyása kapcsán: az ott, kezdettől fogva a másik elől elhallgatott dolgok (abortusz utáni vélelmezett meddőség) már olyan, ami igencsak a csalás kategóriájába sorolható. Alapvetően azt gondolom: milyen szerelem az, amelyikben már a kezdet kezdetén sincsen maximális őszinteség? Hogyan képes valaki a másik életében ezzel visszaélni? Ekkora horderejű információt, úgy gondolom, senkinek nincs joga elhallgatni az elől, akit életében társnak választ. Még akkor sem, ha a szenvedély adott esetben erősebben játszik közre két ember kapcsolatának virágba borulásában, mint a józan ész. Itt ez a momentum engem rettenetesen felkavart.
Még amivel ebben a házassági fejezetben nem tudtam mit kezdeni: a hezitálás, a kibillenés, a megingás; visszaingás régi, ki nem bontakozott szerelemhez. Aki valakit maga mellé választ, mert megszerette, elvette feleségül, az ne billegjen, mert szereti a feleségét. Azt hiszem, az a kibillenés az inkább kíváncsiság; olyasfajta kíváncsiság, hogy mi lehetett volna, ha?. De mivel a sors nem arra kanyarította az illetőt, azzal az iránnyal nem kellene foglalkoznia. Még akkor sem, ha imponál a másik, házasságon kívüli fél rajongása, ragaszkodása.
Nem tudom: amennyire tetszik a szöveg, a történet olyan mértékben laposodik el nekem. Kár érte. Ennyi oldalon, sokkal több, tetszetősebb mindent lehetett volna kihozni. Ez így langyos csupán.