Hazugságok ​kertje 6 csillagozás

Eileen Goudge: Hazugságok kertje

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A második világháború, a vietnami háború és a 70-es évek viharos Amerikája adja a hátteret a merész fordulatokkal teli történethez.
Az elmúlt évtizedek New York-i társadalmának szinte teljes keresztmetszete föltárul e nagy történelmi háttér előtt: szegény emigráns zsidó lány, gazdag New York-i bankár, ciprusi tengerész, digó, ír, lengyel származású és persze „bennszülött” amerikai prolik, orvosok, ügyvédek, hippik és kapitalisták szenvednek és szeretnek a könyv lapjain.
Tiltott szerelem eltitkolt gyümölcse és szabadságos matróz nem kívánt gyermeke – két elcserélt csecsemő párhuzamos és összefonódó sorsa; nyomor és gazdagság, hazugság, hazugság… nehogy a történetet elindító tiltott viszonyra, a gazdag bankár felesége és kertésze szerelmének gyümölcsére fény derüljön…
Szerelem és önzés örvénylő erői küzdenek váltakozó sikerrel előttünk, míg végül a történet – kalandok és csalódások hosszú kacskaringói után – nyugvópontra ér.

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1994
522 oldal · ISBN: 9638224444 · Fordította: Simoncsics Péter

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Georgina77>!
Eileen Goudge: Hazugságok kertje

A szövegért maximális pont jár, mert egyrészt: férfiként nőket meghazudtoló érzékenységű és érzelmességű folyamot kapunk a fordítótól (ami így a vége felé járva már-már erősen túljátszottnak is mondható); másrészt választékosságában kevés mostanában forgatott könyvvel vetekedhetne a szememben, annyi különleges, páratlan és lenyűgöző fantáziájú színnévvel nem is találkoztam még eddig, amiket itt vonultat fel a fordító.
A másik oldalon pedig, a történetre magára három pontnál többet nem adnék. Kezd bosszantani a történetnélküliség. Valójában csak a párkapcsolatok taglalása történik, immár 400 oldalon keresztül, s gyanítom, ez fogja kitölteni a még megmaradt 120-130 oldalt is. Nincs bajom azzal, ha párkapcsolatok kerülnek terítékre egy történetben, hiszen az emberi élet szervez részét képezik, és milyenségük egyáltalán nem elhanyagolható szempont mindennapjainkban. Ám itt túlzónak érzem már, s túlérzelgősnek is. Még ami nagyon zavar, az egyik konkrét páros-négyes életének folyása kapcsán: az ott, kezdettől fogva a másik elől elhallgatott dolgok (abortusz utáni vélelmezett meddőség) már olyan, ami igencsak a csalás kategóriájába sorolható. Alapvetően azt gondolom: milyen szerelem az, amelyikben már a kezdet kezdetén sincsen maximális őszinteség? Hogyan képes valaki a másik életében ezzel visszaélni? Ekkora horderejű információt, úgy gondolom, senkinek nincs joga elhallgatni az elől, akit életében társnak választ. Még akkor sem, ha a szenvedély adott esetben erősebben játszik közre két ember kapcsolatának virágba borulásában, mint a józan ész. Itt ez a momentum engem rettenetesen felkavart.
Még amivel ebben a házassági fejezetben nem tudtam mit kezdeni: a hezitálás, a kibillenés, a megingás; visszaingás régi, ki nem bontakozott szerelemhez. Aki valakit maga mellé választ, mert megszerette, elvette feleségül, az ne billegjen, mert szereti a feleségét. Azt hiszem, az a kibillenés az inkább kíváncsiság; olyasfajta kíváncsiság, hogy mi lehetett volna, ha?. De mivel a sors nem arra kanyarította az illetőt, azzal az iránnyal nem kellene foglalkoznia. Még akkor sem, ha imponál a másik, házasságon kívüli fél rajongása, ragaszkodása.
Nem tudom: amennyire tetszik a szöveg, a történet olyan mértékben laposodik el nekem. Kár érte. Ennyi oldalon, sokkal több, tetszetősebb mindent lehetett volna kihozni. Ez így langyos csupán.


Népszerű idézetek

Georgina77>!

Még a fájdalom, amit érzett, még az is oly különleges volt, oly finoman szerkesztett valami, hogy csak forgatta-forgatta a kezében, hogy minden oldalról megvizsgálhassa és elámuljon, milyen bonyolult.

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
George R. R. Martin: Kardok vihara
Kathryn Stockett: A Segítség
Stephen King: A halálsoron
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Karl Marlantes: Matterhorn
Torey Hayden: Egy gyerek
Kristin Hannah: Fülemüle
Brandon Sanderson: A királyok útja I-II.