A ​drámaírás művészete 31 csillagozás

Egri Lajos: A drámaírás művészete

AZ ​ÍRÓK BIBLIÁJA ELŐSZÖR MAGYARUL!

A drámaírás művészete – mely eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült – a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól Berlinig. A magyar származású, de Amerikában tanító Egri Lajos ezzel a korszakos művével – Arisztotelész Poétikájára építve, és azzal több ponton vitába is szállva – kitörölhetetlen nyomot hagyott a nemzetközi filmírásban.

A drámaírás művészete több mint hat évtizeddel első, New York-i kiadása (1942) után most jelenik meg először magyarul – azt is mondhatnánk, közkívánatra. Reményeink szerint a kiadó égető hiányt pótol az utóbbi időben új életre kapó magyar forgatókönyvírás területén, és egy nemzeti kultúrkincs is elnyerheti végre méltó helyét – szerzőjével együtt – a magyar irodalom pantheonjában. A közhely ez esetben hatványozottan igaz: Egri könyve egyetlen íróember polcáról sem hiányozhat, minden kommunikációval, szövegírással és természetesen… (tovább)

Eredeti cím: The Art of Dramatic Writing

Eredeti megjelenés éve: 1946

>!
Műegyetemi, Budapest, 2008
354 oldal · ISBN: 9789630658263 · Fordította: Köbli Norbert

Kedvencelte 10

Most olvassa 15

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

vicomte P>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

A könyv a címéhez híven a hatásos drámai művek megalkotásának alapvetéseiről szól.
A dráma természetesen a prózától erősen eltérő az eszköztárral dolgozik, de Egri megállapításainak jó részét kisebb módosításokkal akár regények, akár novellák írásához is le lehet képezni.
A könyv épp ezért alapműnek számít mindenki számára, aki azon van, hogy írásra adja a fejét, vagy csupán érdeklik azok a mechanizmusok, amelyek a hatásos írásműveket mozgatják.
Ha lehet kritikával illetni, az az, hogy mivel közel 70 éve született, s evidens módon az irodalomba mélyen beágyazódott eszközökről beszél, ezért itt-ott vitathatónak, de legalábbis konzervatívnak hatnak a megállapításai, javaslatai.
Olvasás közben nem szabad szem elől téveszteni, hogy az irodalmi művek elsöprő többsége drámai szituációkat használva építi fel a történetet, ezért ezeket az alapvetéseket kisebb-nagyobb eltérésekkel szinte minden írásban fellelhetjük.

Egri szerint minden drámai eszközökkel operáló írás három fő pillére:
A) Premissza – mit akarok elmondani?
Egy történetnek alapvetően egy premisszája van, de egy regényben a fő történetszál mellett többnyire fut néhány másik is. A lényeg, hogy ezek a premisszák ne keveredjenek és mindegyik fusson ki az írás végére.
B) Karakterek – kiknek a segítségével akarom elmondani?
1, Kidolgozás: A karaktereket megfelelő mélységben ki kell dolgozni – Egri erre mutat is egy egyszerű, de kicsit szájbarágós módszert. Kidolgozatlanság esetén lapos és felejthető az írás, és főhős, helyett csak egy papírmasé figurát próbálsz az olvasóid elé tolni, ami heveny fintorgást fog kiváltani belőlük.
2. Karakterfejlődés: Hová és hogyan jut el a szereplő gondolati/gyakorlati síkon. Ez a katarzis fő eszköze.
Katarzis nélkül egy mű lehet szórakoztató, de mégis a felejthető kategóriába esik. Ha nem ez a cél, akkor többnyire muszáj, hogy a szereplő (és az olvasó) valamire ráébredjen a történet során.
3. Cselekmény vs. karakter: A hiteles karakter generálja a cselekményt, meghatározott irányba mozdítja el a konfliktust, míg egy kidolgozatlan reakciói csak bosszantanak a történet során.
4. Főszereplő/Antagonista: Egy-egy alapelv (a premissza által sugallt mondanivaló) legmarkánsabb megjelenítői. A legfőbb veszély, hogy rossz kidolgozás esetén az író szócsövévé válhatnak. A leggyakoribb hiba, pedig a szereplők erőtlensége, érdektelen volta.
C) Konfliktus – mi az a helyzet, amiben ezt érdekesen tudom elmondani?
Alapvetően a fokozódó konfliktus módszerét ajánlja, ami az adott szituációt a főszereplő és az antagonista közötti interakcióval mélyül el.

1 hozzászólás
Kedves_Könyvek I>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

Külön fejezet szól csak a konfliktusról :D
Hát ez most nagyon jól jött nekem, rettentően hasznos, informatív, könnyen olvasható, példákkal ellátott, ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma :)

Hirundo>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

Örülnék, ha Egri Lajos könyve nem csak a forgatókönyvírást tanulóknak lenne kötelező olvasmány, a leggyakoribb példának felhozott Nóráról írottakat például abszolút be lehetne vinni egy gimis irodalomórára is, hadd lássák a haszontalanok, miért akkora zseni Ibsen. És Egri Lajos miért ekkora zseni? Gyanítom, akárcsak az általa elemzett drámák, A drámaírás művészete is csak sokadik olvasás után mutatkozik meg majd teljes valójában. Elsőre csak szimplán lenyűgöző: a grandiózus ismeretanyaghoz lehengerlő stílus – mi több: előadásmód –, párosul (ami egy alapvetően elemző műnél nem elhanyagolható szempont), az eredmény pedig egy afféle drámaíró-füveskönyv lett, amelynek olvasása után más szemmel tekint az ember a legközhelyesebb színdarabra is, ha ugyan nem kezd bele homlokráncolva átírni a laposabb jeleneteket.

1 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

El kell nézni neki a hibáit, hogy annyira gépiesíti a művészetet, mert közben nagyszerű tanácsokat ad, amikre egy egész írói pályát föl lehetne építeni. Érdemes elolvasni nem csak színpadi szerzőknek, de azért tudjuk, ez nem a Szentírás. (Azt sem szabad mondjuk mindig készpénznek venni, sőt.)

Emmi_Lotta I>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

1942-ben megjelent könyv, várható volt, hogy meglátszik rajta ez a tény, nem is róható fel a szerzőnek. A könyvben túlteng a példa, ezek nagy része 30-as évekbeli amerikai dráma. Egri szerint szinte mind rossz, számunkra ismeretlenek is. Érdemesebb lett volna zömében jókat elemezni, és nekünk hasznosabb, ha tudunk róluk valamit.
A könyv stílusa tipikusan amerikai, kicsit szájbarágós, helyenként széteső és unalmas. Azt nem mondhatom, hogy nem tanultam belőle, de a terjedelemhez képest nem eleget. Ugyanezt 15-20 oldalon is lehetett volna közölni, és még abba is belefért volna a számos példa közül jó néhány.
A maga korában ez a mű hiánypótló lehetett, de ma már szerencsére léteznek ennél sikerültebbek is.
A fordítás a mai – a könyv korához képest mintegy 70 évvel későbbi – laza, hányaveti magyar szlengben készült, ily módon meghökkentő és anakronisztikus.
Már megint egy át nem olvasott, tele hibával, értelmetlen mondatokkal piszkozat, amiért a fordító szégyenkezhetne, hogy így adta ki a kezéből! Pedig kivételesen volt lektora a könyvnek, Krigler Gábor, aki ebben a témában megjelentetett már egy ennél jobb művet. Vajon miért adta a nevét ehhez a silány fordításhoz? Hiszen nem olvasta el, az biztos.
A fordító annyira nem ismeri az európai irodalmat, hogy nem tudja leírni az európai drámák szereplőinek magyarul szokásos nevét (pl. Oidipusz helyett Oedipust, Jago helyett Iagot ír), szolgai módon átvéve az angolos írásmódot. Pedig a fordító biztosan érettségizett személy. Sokat ront Egri művén a fordító szánalmas és bosszantó igénytelensége.

>!
Műegyetemi, Budapest, 2008
354 oldal · ISBN: 9789630658263 · Fordította: Köbli Norbert
1 hozzászólás
Lecter>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

Még egy magyar, akire büszkék lehetünk, és még egy magyar, aki nem itthon érte el ezt. Nem volt különösebben sikeres a saját darabjaival, de ettől még zseniálisan tudta elemezni másokét. Messzi a legjobb mű ebben a témában, volt közöm pedig párhoz. Gyakorlati tanácsok vannak benne, nem nagy nevekkel próbálja alátámasztani az elméleteit, hanem érvekkel. Kellett is várni vagy kétezer évet, hogy valaki megdöntse végre Arisztotelész Poetikáját, jobb későn mint soha. Az utolsó fejezetek azért kilógtak a művészetelméletével, a dialektikát is cáfolták már meg kismilliószor, de ebben a műfajban valamiért még bőven működik és használható. Aki valaha drámaírásra adja a fejét, annak kötelező, megbánni nem fogja.

DianaSoto I>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

Én másra számítottam és kicsit többet vártam. Reméltem, hogy most megtudom a drámaírás titkát s ezentúl én is képes leszek hatalmasat alkotni.

Persze, a drámaírásra sincsenek előre elkészített receptek. Ez a könyv a recept egyik mozzanatát elemzi ki (előre-hátra, oda-vissza): a szereplőt.
Ha valakit érdekel a karakter, főhős, antihős stb. akkor ez a könyv neki való.

Nem tartalmaz titkokat, de legalább a szereplők fontosságát jól kielemzi. Bátran ajánlom regényíróknak is.

puroszleo I>!
Egri Lajos: A drámaírás művészete

Imádom, ahogy Egri Szókratésznak képzeli magát, és a félhülye, szolgalelkű „kérdezőnek” osztja az észt. Vannak benne használható elemek, de egyébként korlátolt, kommersz és arrogáns. És persze mindent is tud a drámaírás receptjéről. Mit a drámaíráséról? A világéról.


Népszerű idézetek

darthred>!

Ne feledd: a színdarab nem az élet utánzása, hanem az élet esszenciája. Sűrítened kell mindazt, ami fontos, ami szükséges.

mirha >!

A közönség általában „józan észnek” vagy „paraszti észnek” hívja a pszichológiát. Az író, aki alábecsüli a közönség „paraszti eszét”, hidegzuhanyra számíthat.
Az is véleményt mond a színdarabodról, aki életében nem hallott Freudról, nem csak a mellette ülő, gyakorlott kritikus. Ha a darabbann nincs konfliktus, akkor sem fortély, sem szellemes prábeszéd nem fog hatni a közönség e primitív tagjára. Tudja, hogy rossz a darab. Hogy honnan? Unta. Paraszti esze súgta neki, született képessége, amivel jót és rosszat megkülönböztet. Elaludt rajta, nem? Ami őt illeti, ez biztos jele annak, hogy a darab rossz. Számunkra ez azt jelenti, hogy a darabban nincs konfliktus, de még a sejtetése sem.

211. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Syd Field: Forgatókönyvírók kézikönyve
William Goldman: Mit is hazudtam?
Krigler Gábor: (folyt. köv.)
Robert McKee: Story
William Goldman: Which Lie Did I Tell?
Syd Field: Screenplay
Syd Field: Forgatókönyv
Syd Field: Forgatókönyvírók munkafüzete
Christopher Hampton: Hollywoodi mesék
Quentin Tarantino: Ponyvaregény