Erzsébet 17 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Kedvencelte 3
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 11
Kiemelt értékelések
Ennyire aprólékosan még nem foglalkoztam Sissi életével, így meglepett pár dolog, és bevallom, bár bután hangzik, de csalódtam benne.
Ennyire mihasznának nem gondoltam volna, aki folytonos nyafogással vonszolja magát át egy életen, és közben annyira unatkozik, hogy arra már szavak sincsenek. Nem volt szimpatikus, hogy nem szereti a gyerekeket, a sajátjait is mások nevelik. Az sem volt túl jó látni miként képes színes bőrű emberekből világ bohócát csinálni, csak mert császárnő, és „megteheti” a kor szellemében, amiben ő élt. A legkevésbé pedig az a tunyaság nem tetszett, amivel élte életét. Rendben, sokat gyalogolt, lovagolt, fogyókúrázott folyamatosan, de ez mind önző, a környezetét semmibe vevő hobbi. Éppen ezért rejtély számomra, hogy kortársai hogy voltak képesek rajongásig imádni, csak mert szép.
Azt viszont nagyon szépnek, frappánsnak találom, ahogy meghalt a császárné, hiszen minden amit kívánt, teljesült halálával, és az öngyilkossághoz azt hiszem ő nem volt elég bátor, ahogyan Rudolf fia. Így válik egy rossz cselekedet jóvá.
A véleményem nyilván csak egy benyomás, ami mit sem számít, hiszen nem ismertem, az író pedig lehet, hogy nem túl jól fogalmazta meg a dolgokat, elhallgatott mást, amit meg én tartottam volna fontosnak.
Az viszont valóban nagyon zavaró a kötet olvasásakor, hogy tele van helyesírási hibákkal, a legtöbb mondat szórendje kusza, logikátlan. Egy lektor jól jött volna kiadás előtt.
Mindenesetre sok munka van ebben a könyvben, ez látszik, érdekes is a maga módján, úgyhogy aki szeret történelemmel foglalkozni, annak ajánlom figyelmébe, nem kell teljesen elfeledni ezt a kötetet.
Nagyon szeretem, bár nem mindig pontos az eseményeket illetően, de a sok vers Erzsébettől kicsit közelebb hozza az olvasóhoz.
Az előszóban az áll, hogy „kizárólag hiteles, mindeddig közzé nem tett anyag alapján képet adjak egy asszonyról, akiről egyik udvarhölgye, Fürstenberg grófnő, egy ízben a következőket mondotta: 'Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt sem véső, sem ecset nem képes vissaadni. A legendában él tovább, nem pedig a történelemben.”
S e könyv afféle elbeszélés mindarról a tudásról, melyeket az író az iratokból, naplókból, levelekből, irattárból szerzett. Erzsébet teljes életútját végigkísérhetjük. Mindezek által az a kép alakul ki róla, hogy a természetet és állatokat szerető lány a legkevésbé sem akart a ceremóniákkal, udvari etikettekkel, köteleséggel és szabályokkal teli császárné életét élni.
Szerette az egyedüllétet, a csendet, de ebben nem lehetett többé része. Lovaglásba menekült és rengeteget utazott.
Megismerjük mennyire vett részt a politikában és gyerekei nevelésében, mennyire volt szívéhez közel Magyaroroszág, milyen hírességekkel találkozott és mit szeretett olvasni, kik vették őt körül és mit kellett átélnie.
Mindenekfelett, ebből az írásból kitűnik mennyire szerették egymást Ferenc Józseffel. Mindketten itt vér-hús embereknek tűnnek kiknek ugyanúgy megvoltak az élet rótta terhei, mindez megtetézve a politika zavargásokkal és sorsuk által rájuk hárult kötelességekkel, melyek súlyát nem mindenki képes elviselni.
Olvastatja magát ez a regény és bár életrajzilag nem teljesen hű, de ezt ellensúlyozza, hogy sok verset tartalmaz a királynétól.
http://mosolytolvas.freeblog.hu/archives/2012/06/28/Gro…
Nagyon jó könyv, minden benne van.
Hamar elolvasok minden könyvet Erzsébet királynéról, ezzel vontatottan haladtam az elején, aztán egyre inkább felvettem a mű lendületét. Még ennyi olvasás után is tartogat meglepetéseket, új információkat. Szívből ajánlom mindenkinek, aki igazán bele szeretne látni a királyné életébe, személyiségébe. Még a mai napig megállja a helyét Corti műve.
Népszerű idézetek
A grófnő csinos, szimpátikus külsejű, noha kistermetű asszony. „A legszebb rajta a szeme és hosszú fekete bajusza” írja róla Erzsébet.
181. oldal
Festetics Máriának Erzsébet szépsége iránt érzett csodálata, szeretete és lelkesedése mellett, szitne prófétai erővel hat okossága és átható szelleme. Nem lehet a királynét élessebben jellemezni, mint ahogy a grófnő teszi napjójában 1879 szeptember 14-én, abban a pillanatban, amikor a jövő még teljesen ismeretlen előtte:
„A királyné kedves és jó, azonban minden kínná válik számára és ami másoknak az öröm tiszta forrása, neki valóságos gyötrelem. Néha úgy látom, mintha a tündérvilágból származó gyermek lenne. Sok jó tündér látogatott el hozzá, bölcsőjébe szép ajándékot tettek – szépséget, kedvességet, bájt, előkelőséget, egyszerűséget, hűséget és okosságot. De beállított a gonosz tündér és azt mondta: – Úgy látom, mindent megadtak neked. Én azonban ezeket a tulajdonságokat ellened fordítom, úgy hogy semmi öröm ne fakadjon belőlük. Nem adok neked semmit. Elveszek azonban tőled valami nagy jótéteményt, amit kevésre becsülnek, de amely annyira szükséges ahhoz, hogy a lélek megtartsa egyensúlyát hogy boldog lehess a szív összhangjában és béke legyen kedélyvilágodban. Elveszem tőled azt, amit az ember öntudatlanul magában hord, a mértéktartást cselekedeteidben, ösztöneidben, gondolkodásodban és érzésedben. Semmise váljék örömödre, minden ellened forduljon, még a szépséged is csak szenvedést okozzon neked. Fenkölt szellemed hatoljon olyan mélyen a dolgokba, míg tévutakra nem vezet, úgy, hogy megveted az emberiséget. El fogod veszteni a jóságba, a szeretetbe vetett hitedet és bizalmadat a legjobbak iránt. Éppen azokban bízol, akik majd vissazélnek bizalmaddal. A lelked csalódással és keserűséggel telik el, míg végre nem találsz békességet többé!”
Egyízben például kifejti nevelőjének, hogy az ember nem egyéb nemesített állatnál, hogy az arisztokraták és a papok eleitől kezdve közös erővel arra törekedtek, hogy a maguk körén kívül álló népet alaposan elbutítsák, hogy aztán kényelmesen uralkodhassanak rajta. Szerinte a felsőbb tízezer kevés kivétellel valósággal gennyes kelevény az állam testén. Az udvarnál csodálkoznak, honnan szedi a fiatal trónörökös a maga nézeteit meg véleményeit, s azt hiszik, hogy itt Erzsébetnek rosszul értelmezett, túlhajtott kijelentéseiről van szó, amiket úgy lesett el az ő éretlen fia. Csakhogy a trónörökös olyan keveset van együtt az anyjával s reggeltől estig annyira befolyása alatt áll számtalan kitűnő tanítójának, hogy nézeteit aligha lehet kizáróan az anyjára visszavezetni.
191. oldal
Tudja, hogyan kell minden alakoskodás nélkül kívánatosnak lennie, egész lényében rejlik ez, s Ferenc József ma épp úgy érzi a varázsát, akárcsak fiatal szerelmes korában. Mosolyogva tűri Erzsébet összes különcségeit. Olykor, ha már megsokalta, nem tart vele, így például semmi áron sem akarja megnézni Erzsébet legújabb szerzeményét, az összenőtt négerlányokat. A királyné legújabb kedvence, a kedivétől kapott iszonyatosan csúf kis szerecsen „Rustimo” sem tetszik neki. A kis Valéria, aki mellé játszótársul adják, fél a „fekete ördögtől” s csak lassan, lassan szokik hozzá. Az udvari személyzet felháborodva fogadja. Tanárok, nevelők, udvarhölgyek nem hajlandók kocsiba ülni vagy bármiképpen foglalkozni vele. Fürstenberg grófnő csak „fogcsattogtató kis szörnyeteget” vagy „fekete majmot” emleget. Festetics Mária úgy érzi, hogy a kis szörny állatnak túlságosan sok s embernek túlságosan kevés.
250. oldal
Erzsébet a régi szokásnak megfelelően éppen Szent István palástját javítja, – koronázási harisnyákat foltozza, meg betéttel látja el a kelleténél tágabb koronát, amikor hírét veszi, hogy meghalt Albrecht főherceg 18 éves Matild lánya. A főhercegnő el akarta rejteni apja elől a tiltott cigarettát, könnyű batisztruhája tüzet fogott és a lány egy szempillantás alatt égő fáklyává változott.
150. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Brigitte Hamann: Erzsébet királyné 93% ·
Összehasonlítás - Odéscalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik 93% ·
Összehasonlítás - Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében 90% ·
Összehasonlítás - Marie Louise von Wallersee-Larisch: Sisi udvarában 89% ·
Összehasonlítás - Gabriele Praschl-Bichler: „Isten adjon tartós boldogságot” ·
Összehasonlítás - Henri Troyat: Raszputyin 86% ·
Összehasonlítás - Georg Kugler: Erzsébet ·
Összehasonlítás - Kelbert Krisztina: Szegedy Györgyné ·
Összehasonlítás - Friedrich Weissensteiner: „Nagyon vágyódom utánad” ·
Összehasonlítás - Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis ·
Összehasonlítás