A ​füst árnyéka 1 csillagozás

A ​modern költészetet kedvelő olvasónak kettős örömöt nyújtanak a finn költőnő versei. Megtalálja benne mindazt, ami napjaink világlíráját jellemzi: a szorongás, a magányosság gyötrelmeit, az aggodalmat világunk sorsa felett – Stroncium című ciklusa az atompusztítás legmegrendítőbb víziója. Munkásságának igazi életőt eleme mégis a bizalom az emberben, a ez az ember olyan szoros közösségben létezik a természettel, ahogy nyugat-európai költőtársaink műveiben talán soha. A földnek az emberrel egyenértékű értékhordozó szereplője a lények és jelenségek egész sora: a madarak és delfinek, az ártatlan erdei tó és a kutak, de mindenekelőtt gyönyörű lovai, amelyek valóságosan és szimbólumként vándorolnak versről versre. A fogalmi gondolkodás, a törvényszerűségek megragadása lírájának fontos alapeleme. Ám éppily súllyal támaszkodik kulturális örökségünk nem elsősorban az intellektusra ható részére: a nagy mítoszokra és a művészetekre. Leginkább a zene szövi át líráját, tartalmilag s… (tovább)

A ​modern költészetet kedvelő olvasónak kettős örömöt nyújtanak a finn költőnő versei. Megtalálja benne mindazt, ami napjaink világlíráját jellemzi: a szorongás, a magányosság gyötrelmeit, az aggodalmat világunk sorsa felett – Stroncium című ciklusa az atompusztítás legmegrendítőbb víziója. Munkásságának igazi életőt eleme mégis a bizalom az emberben, a ez az ember olyan szoros közösségben létezik a természettel, ahogy nyugat-európai költőtársaink műveiben talán soha. A földnek az emberrel egyenértékű értékhordozó szereplője a lények és jelenségek egész sora: a madarak és delfinek, az ártatlan erdei tó és a kutak, de mindenekelőtt gyönyörű lovai, amelyek valóságosan és szimbólumként vándorolnak versről versre. A fogalmi gondolkodás, a törvényszerűségek megragadása lírájának fontos alapeleme. Ám éppily súllyal támaszkodik kulturális örökségünk nem elsősorban az intellektusra ható részére: a nagy mítoszokra és a művészetekre. Leginkább a zene szövi át líráját, tartalmilag s formaeszközeivel egyaránt. Versei, mégis, elsősorban szemlélhető, tapintható, ízlelhető érzéki konkrétságukkal hatnak ránk. Az érzékletestől az absztraktig ívelő kifejezőereje, hatalmas műveltséganyaga ellenére ezért érezzük úgy, hogy szemlélete mindvégig megőrizte az első rácsodálkozás gyermeki frissességét.