Rejtett ​dimenziók 33 csillagozás

Edward T. Hall: Rejtett dimenziók Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás – a proximitás – fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik.
A szerző – aki kiváló antropológus – eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér „rejtett” sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő… (tovább)

Eredeti mű: Edward T. Hall: The Hidden Dimension

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tartalomjegyzék

>!
ISBN: 9637467300
>!
Gondolat, Budapest, 1987
276 oldal · ISBN: 9632817524 · Fordította: Falvay Mihály
>!
Gondolat, Debrecen, 1980
276 oldal · ISBN: 9632808479 · Fordította: Falvay Mihály

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Black_Venus
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Sok olyan dolog volt benne, amelyet igaznak gondolok, és naponta tapasztalom is. Bár azt állítja (az elején), hogy állatokról szól, igazából az emberi társadalomra vonatkoztatja a tér használatával kapcsolatos kutatási eredményeket. És tényleg minden ember különböző módon érzékeli (vagy nem) magát a térben, más méretű a személyes tere, és az meg már tényleg nevelés és odafigyelés kérdése, hogy észreveszi-e valaki, hogy nagyobb teret foglal el a közösség rendelkezésére álló térből, mint amekkora „járna neki”, és, hogy a többieknek meg túl kevés jut. Persze a társadalmi igazságosság csak a mindenkiben meglévő agresszió visszaszorításával lenne elérhető, erre pedig azért kevesen hajlandók, és általában hülyének is nézik őket…

>!
Dénes_Gabriella P
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Nagy hatást gyakorolt rám ez a könyv. Meglepő gondolatai és felfedezései vannak a szerzőnek.

>!
metahari
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Szinte minden példájára emlékszem a majdnem tíz évvel korábbi olvasásból – az életből vett példáival a sajátomban is találkoztam, használtam, remek tankönyv tehát. Kezdőknek is ajánlott! (Aze lőszó ma már külön élmény, huszonéve meg még valóság volt, nem kell hát bedőlni neki.)

>!
tgorsy
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Élvezetes stílus, és elképesztő, mikor magamra ismerek, vagy saját tapasztalatomra döbbenek.

>!
Habók P
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Ajándékba kaptam, nem is örültem neki. A címe miatt. Aztán egy unalmas délután „belenéztem”. Azóta folyton előszedem. Hol egy történet juttatja eszembe, hol egy szituáció megoldásához keresek benne kulcsot. Emberekkel való kapcsolataimban rengeteget segített. Mindenkinek nagyon ajánlom!

>!
Gwen_Black
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

A kötelező szakirodalmakat akkor is elég szenvedés elolvasni, ha viszonylag könnyed, élvezhető stílusban vannak megfogalmazva. Hát még ha olyanban, mint ez… Mintha az ezredforduló előtt feltett szándékuk lett volna az embereknek nehezen érthető szakirodalmakat összehozni. spoiler

>!
zeany
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Érdekes szempontok, sok mindenben ma is újszerű, mégis végig ismerős. Szeretjük, tankönyv volt ugyan, mégis élmény lett belőle.

1 hozzászólás
>!
Kilgor_Trout
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók

Zavaró mennyi rövid párhuzam van emberi világunk és az azt körülvevő fauna között. Többek között ezt mutatja be a könyv.


Népszerű idézetek

>!
lzoltán IP

     A következő fejezetek sok példát szolgáltatnak a kommunikáció visszásságaira. Az ellentétek elsődleges oka: a felek nem ismerik fel, hogy érzékelésüket illetően két különböző világban mozognak. Partnerük viselkedésmódjának és a környezetnek a függvényében értékelik egymás szavait, és ennek többnyire az a következménye, hogy a barátságos gesztusokra csak találomra vagy egyáltalán nem adnak megfelelő megerősítő választ.

29. oldal, I. A kultúra mint kommunikáció (Gondolat, 1987)

>!
Ουροβορος

Ha olyan orrunk volna, mint a patkánynak, közvetlenül érzékelnénk embertársaink érzelmi skálájának valamennyi rezdülését. Szagolható lenne például a másik ember ingerültsége. Mindenki számára nyílt titok lenne, ki kinek az otthonában járt; közvetlenül értesülnénk a társaink otthonában zajló események érzelmi felhangjairól, valameddig csak érzékelhetők maradnának az érzelmeket kísérő jellegzetes illatok. Az elmebetegek mindnyájunkat megőrjítenének; az aggódók a többiek aggodalmát is növelnék. Az élet bonyolultabb és intenzívebb lenne – ezt túlzás nélkül állíthatjuk. Kicsúszna tudatunk ellenőrzése alól, mivel az agy szaglóközpontja ősibb és kezdetlegesebb, mint a látóközpont.
    Orrunk szerepét tehát a környezeti nyomások hatására [a fára mászással] a szemünk vette át, és ezzel teljesen új értelmezést kapott az ember helyzete. Mivel a szem nagyobb területet képes átfogni, kifejlődhetett az ember tervezőképessége. A szem sokszorosan bonyolultabb információkat közvetít, mint a szaglás, és ezzel megteremti az elvont gondolkodát előfeltételeit. A gyökeresen érzelmi jellegű, érzéki kielégülést nyújtó szaglás ezzel szemben pontosan ellenkező irányba indította volna az embert.
    Az ember evolúcióját a „távolságérzékelő receptorok” – a látás és a hallás – fejlődése határozta meg. Így történt, hogy a művészetek is e két érzékre hatva fejlődtek ki, az összes többi érzék rovására. A költészet, a festészet, a zene, a szobrászat, az építészet és a tánc elsődlegesen – bár nem kizárólag – a szemet és a fület gyönyörködteti. Ugyanez a helyzet az ember kialakította kommunikációs rendszerekkel is.

74-75. oldal (III. A zsúfoltság hatása az állatok szociális viselkedésére - A zsúfoltság biokémiája - A stressz hasznossága)

>!
Ουροβορος

Nem vitás, az arabok furakodását-tolakodását, meg azt a szokásukat, hogy közhasznú járműveken megérintik kezükkel a nőket, nyugati országokban nem tartják megengedhetőnek. Feltételeztem, hogy nincsen fogalmuk az ember testén kívüli magánzónákról, és feltevésem be is igazolódott.
    A nyugati világban a személy egyértelmű a bőrén belül élő individuummal. Az ember bőre, de még a ruhája is Észak-Európa-szerte érinthetetlen az embernek. […] Arab szemmel azonban egész más viszony van a személy és a teste között. A személy valahol mélyen rejtőzik a testben. […]
    Mint várható, a mélyen gyökerező sajátságos arab személyiségszemlélet a nyelvben is kifejeződik. Akkor döbbentem rá, amikor egy délután arab barátom, az arab-angol szótár szerkesztője, irodámba rontott, és kimerülten egy karosszékbe vetette magát. Megkérdeztem, mi lelte, mire így válaszolt: „Egész délután azzal küszködtem, hogy megtaláljam az angol »megerőszakolni« arab megfelelőjét. Az arab nyelvben nincsen ilyen szó. Mozgósítottam minden létező – írott és beszélt – forrásomat, de csak valami megközelítésfélére futotta belőlük: »férfi magáévá tesz egy nőt, annak beleegyezése nélkül«. Az arab nyelv egyetlen szóval meg sem tudja közelíteni az angol szóban kifejezett fogalmat.”

212. oldal (XII. Proxemika, összehasonlító kulturális vetületben: Japán és az arab világ - Az arab világ - A magánszféra fogalma)

>!
Ουροβορος

J. W. Black fonetikus szakember tanulmánya arról ad számot, hogy egy terem méretei és visszhangtulajdonságai közvetlen hatással vannak az olvasó ember olvasási sebességére. Az emberek lassabban olvasnak nagyméretű termekben, ahol a rezonancia ideje is hosszabb.

80. oldal (IV. A térérzékelés. Távolságérzékelő szerveink: a szem, a fül és az orr - Vizuális és auditív tér)

>!
Ουροβορος

Számos (nem érintkező típusó) vizsgálati alanyom kifejtette, mennyire idegenkedik attól, hogy közvetlenül valaki más után üljön rá egy kárpitozott székre. […] Nem tudjuk, miért nincs kifogásunk a saját melegünk ellen és miért viszolygunk egy idegenétől. Talán azért, mert kis hőmérséklet-különbségekre is igen érzékenyek vagyunk. Úgy tetszik, az ember negatív módon reagál az övétől eltérő hősémákra.

96. oldal (V. A térérzékelés. Közvetlen érzékelők: a bőr és az izmok - A termikus tér)

>!
Ουροβορος

Az emberi élet legbensőségesebb pillanatai a bőr változó tapintási érzeteihez kötődnek. Mindnyájan ismerjük, hogyan keményedik meg, hogyan válik ellenséges-visszautasítóvá az emberi bőr egy-egy nem kívánt érintésre; szeretkezés közben izgató, folytonosan változó bőrfelületeket tapintunk; ismerjük a kielégülés selymes bársonyát – egyetemes értelmük van ezeknek a testi üzenetváltásoknak.

102. oldal (V. A térérzékelés. Közvetlen érzékelők: a bőr és az izmok - A tapintási tér)

>!
lzoltán IP

     Nagy szükségünk van rá, hogy felülvizsgáljuk és kibővítsük az ember egzisztenciális helyzetéről alkotott nézeteinket; halaszthatatlanul fontos, hogy megértőbben, reálisabban szemléljük – nemcsak embertársainkat, de önmagunkat is. Olyan könnyedén kell olvasnunk a néma kommunikáció jeleit, mint az írott-beszélt nyelvet. Csak így remélhetjük, hogy megértjük a többi embert, éljenek bár határainkon innen vagy túl; csak így kerülhetünk közel hozzájuk, amire mindnyájunknak egyre fokozódó szüksége van.

31. oldal, I. A kultúra mint kommunikáció (Gondolat, 1987)

>!
Black_Venus

… felfedezték, hogy valójában minden nyelvcsalád öntörvényű, zárt rendszert alkot, melynek belső logikáját a nyelvésznek előbb részletekbe menően fel kell tárnia, hogy aztán leírhassa őket. A nyelvtudomány művelőjének lelkiismeretesen el kell kerülnie azt a csapdát, hogy a tanulmányozott idegen nyelvre ráerőszakolja a saját anyanyelvében rejlő szabályszerűségeket.

>!
Ουροβορος

Az akusztikai tér minősége iránti angol érzékenységet ragyogóan szemlélteti a II. világháborúban elpusztult Coventry katedrális újjáépítése, melynek során Sir Basil Spencer sikeresen mentette át az új épületbe az eredeti katedrális atmoszféráját, jóllehet Sir Basil épülete vizuálisan igen merész megoldású. Az volt a meggyőződése, hogy egy katedrális jellegét nemcsak vizuális, hanem akusztikai sajátságai is őrzik. A durhami katedrálist választván mintának, gipszmodellek százait vizsgálta végig, míg olyan megoldást talált, amely maradéktalanul eleget tett a megkívánt akusztikai követelményeknek.

80. oldal (IV. A térérzékelés. Távolságérzékelő szerveink: a szem, a fül és az orr - Vizuális és auditív tér)

>!
Molu

A két kultúra magát a teret érzékeli eltérő módon. A nyugati ember a tárgyakat érzékeli, a közöttük lévő teret nem. Japánban ezzel szemben a teret érzékelik, tisztelik, és ma, vagyis a közbenső intervallum névvel illetik.

116. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Elaine Morgan: A nő származása
Robert B. Cialdini: A befolyásolás lélektana
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok
Desmond Morris: A csupasz majom
Richard Dawkins: Az önző gén
Jared Diamond: A világ tegnapig
Fiáth Titanilla: Börtönkönyv
Malcolm Gladwell: Kivételesek
Charles Duhigg: A szokás hatalma