At ​Last (The Patrick Melrose Novels 5.) 4 csillagozás

Na, megállapítottam tudományosan, hogy kb. három és fél hónap szünetet tartani a Mother's Milk meg az At Last között pont ideális (nekem).
Az első négy részt elolvastam egy hónapon belül, de utána már őrjítő volt az egész.
Ennyi kihagyás után viszont úgy tértem vissza Patrick Melrose történetéhez, mintha valami borzasztóan agyas és sötéten humoros jóbaráttal találkoznék (akivel elég csak néha-néha találkozni). (Hogy miért elég, az jó kérdés. Önvédelemből, gyengeségből, önzésből, félelemből, akármi.)

Azért elég szar lehet, hogy Patrick nem szállhatott ki ilyen lazán az életéből hónapokra, ha épp sok volt neki. (Na jó, azért megpróbálta párszor. Vagy azt próbálta évtizedekig egyfolytában. Elég kreatívan.)

Bár összevissza csillagoztam a különböző részeket, az egész sorozat úgy egyben ötös. Ha most visszagondolok, csudálatos stílusremeklés az összes rész, és az innen-onnan kiragadott egy-egy napok történetéből (amelyekben persze benne van az összes kapcsolódó emlék és érzés is [és külön csudálatos, ahogy St. Aubyn összevissza járkál a múlt és jelen között – tök valóságos]), szóval hogy az egy-egy napok történetéből végül lesz valami egész.
Nem egyszerű és nem egyértelmű egész, de én kb. most először hiszem el (hiába volt már egy Some Hope című rész is), hogy lehet, hogy tényleg van remény.
(Azt nem hinném el, ha St. Aubyn azt mondaná, hogy spoiler. Asszem, az hazugság lenne. De ennyi remény pont jó.)

'I think my mother's death is the best thing to happen to me since…well since my father's death' said Patrick.

Like-minded