Nagyon jó kis könyv, igazi hiánypótló! Főleg az elefántos fejezet tetszett, amikor azokat a kórképeket, egyéb zavarokat sorolja fel, amik vagy elkendőzik a meglévő ADD-t, vagy pedig nem látható az ADD mellett/mögött meglévő egyéb probléma is. Kár, hogy ezekre nem fordítanak túl sok figyelmet. Igazándiból én sokszor az ellenkezőjét látom, hogy gyakran ADD-nek diagnosztizálnak (vagy BTM-nek) mindent, ami kicsit is eltér a megszokottól és normálisnak nyilvánítottól, és a gyógyszerezést is azonnal elkezdik. Nem mondanám, hogy nem indokolt, mivel nem vagyok sem farmakológus, sem pszichiáter, no meg tudom, hogy nálunk az egész rendszer szakember hiánnyal küszködik, így még nehezebb egy pontos diagnózis meghatározása, a gyógyszerezés kialakítása, az egész ütemezése, pszichoterápiával való megsegítése a folyamatnak, de na. Megvan a véleményem. No persze az alapos felvilágosítás, érthető, emészthető keretben való tálalása is jót tenne a dolognak, nem pedig a szülőnek kéne utána kutakodnia. Sajnos ez még mindig kiscipőben van, érzékelhető, hogy például az iskolában se a tanár, se a többi diák nem tudja, valójában mit is jelent ez a diagnózis. Sokszor sajnos maga a gyerek sem, akit ezzel stigmatizáltak. Pedig milyen jó lenne, ha nem lenne rajta ez a bélyeg a gyermeken, lógna csak úgy a levegőben jelentés nélkül, hanem valódi megértés, elfogadás követné a szakembernél tett látogatást, véget vetnénk az előítéleteknek! Tudom, túl naiv vagyok.
A könyv maga sok saját példát, esetleírást hoz, emészthető, laikusok számára is befogadható nyelvezettel. Színesíti, és egyben a megértést segítik ezek a töltelékek, látható belőlük, hogy mennyire sokrétű lehet az ADD (amit sokan ADHD-ként emlegetnek, bevallom, hogy én is sokszor a hiperaktivitással megtoldott fajtáját említem meg, ha ez a zavar szóba kerül). Nagyon hasznosak ezek a részek, mégis kicsit úgy érzem, hogy a kárára is mennek a könyvnek, mert a jól átlátható szerkesztést, felépítést hiányoltam, vagy ez csupán az én hibám, amiért széttöredezve (szétszórva), más könyvekkel szinte párhuzamosan olvastam, megszakításokkal. Vagy az egyik író bevallott ADD-je érezhető, akármennyire ügyködtek is azon, hogy ez a könyv napvilágot lásson.
Határozottan javasolt olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik, az a szakember, aki szélesítené az ismereteit, aki érintett akár a saját bőrén, akár ismerősén keresztül. Csak az ember ne diagnosztizálja saját magát, hanem ha alapos a gyanúja, ahogy az írók is szorgalmazzák, érdemes szakemberhez fordulni a bizonyosságért.