Az ​ősi Japán 8 csillagozás

Edward Kidder: Az ősi Japán

Robbanásszerű ​technikai-technológiai fejlődés, mellette az ősi hagyományok, szigorú szokások őrzése – két véglet, amely egyaránt jellemzi Japánt. Hiába pusztítottak a szigeteken gyilkos polgárháborúk, hiába sújtották természeti katasztrófák, elemi csapások, a régészek számára Japán történelme kristálytisztán áttekinthető, mert a japánok oly módon halmoztak egymásra kulturális szokásokat és társadalmi gyakorlatokat, hogy alig-alig vetettek el belőlük valamit. „A régi hagyományokhoz való kitartó ragaszkodásuk a romba dőlt épületek és szobrok rendszeres restaurálásához vezetett az évszázadok során, a kézművesség hagyományai pedig a ami napig fennmaradtak, s a szobrászok most is a régi eljárások szerint munkálják meg hagyományos szerszámaikkal az anyagot – és az ősi szellemben.” Mégis, elsősorban a kutatórégész vizsgálódásai és ásatásai segítenek hozzá, hogy teljesebb legyen a kép az ősi társadalom közösségi természetkultuszáról, hiedelemvilágáról, gazdagok és szegények anyagi… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A múlt születése Helikon

>!
Helikon, Budapest, 1987
156 oldal · ISBN: 9632075358 · Fordította: Gy. Horváth László

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Edward Kidder: Az ősi Japán

Japán – ahogy a régész szerző is megjegyzi egyhelyütt – 1868-ig, a Meidzsi-korszak kezdetéig, a világtörténelem partvonalán állt, s így nem csoda, ha alig tudunk róla valamit.

Ez jelentős hátrány, ha a laikus olvasónak egy ország régészeti lelőhelyeiről és korai történelméről rövid ismertetőt kívánunk nyújtani. Ugyanis a felsorolt adatokat nincs mihez kötnie. Egy név, helyszín, esemény sincs, ami korábbi tanumányaiból visszaköszönne. Itt minden újdonság.

A sorozat hagyományaihoz híven itt is kapunk egy rövid áttekintést a japán régészet történetéről, majd rátérünk a történelem és a régészeti leletek párhuzamos tárgyalására. Az őstörténet nyitott kérdései után (honnét jöttek a szigetekre a japánok és (északon) az ainúk, kik az őseik, kik a rokonaik – azt hiszem, ezek mindmáig megválaszolatlanok) az első földművelő közösségek és ránk maradt hagyatékuk tárgyalása következik. Utána az államszervezet fokozatos kialakulása, a társadalmi hierarchia, a vallási hagyományok (az ősi sintóizmus és az importált buddhizmus szimbiózisa), a nemesi családok rivalizálása kerül terítékre. Újabb ismeretlen nevek, helyszínek, események…

A lelőhelyek és leletek kapcsán egyre inkább dominálnak a templomok és pagodák leírásai, a lakóházakkal, műhelyekkel, városépítészettel szemben. A képanyag zöme is ezekkel kapcsolatos. A történelem tárgyalása pedig 1185-tel véget ér: ettől kezdve valószínűleg annyi épület és egyéb tárgy maradt fenn, hogy a régészeti ásatások szerepét az egyszerű hagyatéki leltározás vette át.

A téma ismeretlensége és nehézsége némileg indokolja a kötet szerényebb színvonalát, de ehhez sajna hozzájárul a szerző gyengébb írói és ismeretterjesztői képessége is. Ezt az anyagot egy ügyesebb pedagógus jobb elrendezésben, és érdekesebben tálalta volna. Mindennek ellenére, mivel Japán régebbi történetéről csak kevés munka hozzáférhető magyarul, ez a könyv első ismerkedésre még mindig megfelel, de aki beszél angolul vagy németül (pláne: japánul!) az ezeken a nyelveken bizonnyal sokkal korszerűbb és izgalmasabb bevezetőt is talál.

kriszmanesz P>!
Edward Kidder: Az ősi Japán

őszintén szólva csalódtam ebben a kötetben. nem azért, mert 1977-es kiadás, hanem azért, mert számomra követhetetlen volt a kötet szerkezete. vagy időrendben kellett volna menni (mondjuk korszakonként és azon belül építészet, társadalom, sírok, templomok, uralkodók stb.), vagy témakörönként és azon belül időrendben… de itt ide-oda ugráltunk az időben, az uralkodók és nevek összefolytak, néha időrendben, néha meg témánként mentünk… szóval többet vártam. a téma amúgy érdekes, de a szövegben tisztán érezhető volt a hullámzó színvonal. néha mintha nem is ismeretterjesztő művet olvastam volna, hanem egy a szakmának szóló dolgozatot és ami még bosszantott: a képaláírások számozottak voltak, de a képek nem… majd egy másik kötetből jobban megismerem az ősi Japánt…


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
Kákosy László: Ré fiai
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Yuval Noah Harari: Sapiens
Iván Katalin (szerk.): Az ókori görögök
Simon Martin – Nikolai Grube: Maja uralkodók krónikája
Göran Burenhult (szerk.): Óvilági kultúrák
Rózsa Péter – Pozdora Zsuzsa (szerk.): Barangolás ősi kultúrák világában
Graham Hancock: Istenek kézjegyei
Joan Oates: Babilon