Pompeji ​utolsó napjai 21 csillagozás

Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ​város, amelyet a szó szoros értelmében elnyelt a föld, és amelynek tizenhét évszázad múltán kiásott maradványaiból kísérteties hűséggel tárul elénk a római birodalom egy forgalmas vidéki gócpontjának élete: hogy is ne gyújtaná fel a romantikus regényíró képzeletét, és hogy is ne számíthatna elsöprő sikerre a szórakozva művelődni vágyó közönség köreiben!
Edward Bulwer, Lord Lytton, a múlt századi Anglia egyik legnépszerűbb regényírója, és sikeres könyvei közt is a legsikeresebb az 1834-ben kiadott Pompeji utolsó napjai. Komótos retorikája mára talán megfakult valamelyest, de aki szereti a romantikus történelmi tablókat, akit érdekel egy fényűző latin villa berendezése, egy dús antik lakoma étrendje és lefolyása vagy a gladiátorok élethalálharca az amfiteátrumban, az nem fog csalódni. És akiben netalán haloványabb az ódondász kíváncsiság, annak is ott van az ízig-vérig romantikus, baljós fordulatokban bővelkedő és az utolsó pillanatig eldöntetlen kimenetelű szerelmi… (tovább)

Pompei pusztulása címmel is megjelent.

Eredeti cím: The Last Days of Pompeii

Eredeti megjelenés éve: 1834

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pesti Hirlap Könyvek Légrády Testvérek

>!
Európa, Budapest, 1987
436 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630743337 · Fordította: Kaposi Tamás, Tandori Dezső
>!
Est Lapkiadó / Pesti Napló, Budapest, 1935
448 oldal · keménytáblás · Fordította: Schöpflin Aladár

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Glaucus, az athéni


Kedvencelte 4

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

SignoraSchneider IP>!
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Amikor pár éve láttam a Youtube-on a BBC Pompeji utolsó napjai című filmjét, annyira lenyűgözött – amellett, hogy az ókor és a természeti katasztrófák megszállottja vagyok –, hogy attól függetlenül, miszerint az eseményeket csak a 400. oldal után „követte a kamera”, én el akartam olvasni ezt a könyvet. Érdekelt a 0-399 oldal is. Hát megtörtént! ^^ Való igaz, a könyv kilenctizedében nem történik más, mint maga az élet, így aki a katasztrófára vár, elég csalódott lehet. Azonban én hálás vagyok, hogy mire valóban elkezdődött a rettenetes elemi kitörés, a szereplők már a szívembe lopták magukat, még a gonoszok is. Együtt lélegeztem és mozdultam velük – amennyire a mindennapok engedték, de igazából megkérdeztem a családot: „zavarna bárkit is, ha én most olvasnék?”, erre kaptam válaszul, hogy „neeem”, mert a mi hajlékunk* a könyvmolyok paradicsoma –, s mire lecsapott a vész, velük együtt kapkodtam a kezem-lábam a sistergő, forró hamueső elől. Mondhatom, én megmenekültem. És emiatt a lelkem csapdába esett: mert mindannyian azt hisszük, megmenekülhetünk. Pedig csak addig a miénk az élet, amíg élünk, és helyenként remélhetjük, hogy a jobbaknak – kegyesebbeknek? – még utána is jut babérkoszorú. Ennek a hitnek a kecsegtető üzenete különösen tetszett. Nagyon hasonlított az egész könyv hangulata emiatt Henryk Sienkiewicz Quo vadis?-ára, és itt-ott a Ben Hur-ra is. Carpe diem! Máskülönben csak a spoiler örök. Vale!

spoiler

gesztenye11 >!
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Ez egy jó könyv! És a Vezúv csak az utolsó oldalakon tör ki – addig azt látjuk, hogy a város (és a római birodalom) lakói hogy élik a mindennapjaikat. Hogyan esznek, isznak, szórakoznak. Van egy erős romantikus szál a regényben – romantikát kedvelőknek különösen ajánlott spoiler. Erős karakterek jelennek meg, római aranyifjak, görög szerelmesek, gladiátorok, egy szegény vak virágárus lány (aki ráadásul az őrültségig szerelmes), papok, keresztények, egy méregkeverő boszorkány, egy egyiptomi királyi családból való boszorkánymester. Szegények és gazdagok. Rabszolgák és szabad emberek. Végül majdnem mindenki azt kapja, amit élete és cselekedetei alapján megérdemel – pár kivétellel. Érdekes a város bemutatása (és a szerző sok helyen megjegyzi, hogy ma mi látható az egyes épületekből a régészeti feltárások után), a lakomák részletes leírása, az amfiteátrum és a gladiátorok küzdelme spoiler Krisztus után 79-ben (a történet idején) már kezd teret nyerni a kereszténység, de még egyelőre üldözik őket, erre is látunk példákat. Összességében egy olvasmányos mű, csak néhány fejezetre mondanám, hogy kicsit vontatott, és kicsit elvont a témája. De akit érdekel az ókori történelem, az megtalálhatja a számítását. És a Tandori Dezső által fordított énekek és versek tényleg szépek!

Vörös_Rébék>!
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Nem rossz könyv ez, de senki ne egy modern történelmi regényre számítson, mert felvonultatja a romantika szinte összes kellékét: vak árva virágáruslány, kellemes aranyifjú főszereplő, akinek a város szépsége a szerelme, gonosz boszorkánymester, rosszban sántikáló papok. De akit ez a romantikus jelleg nem riaszt el, az nyugodtan próbálkozzon meg vele (én kb 14 évesen olvastam, most már lehet, hogy emiatt nem tetszene annyira), mert a korrajz és a város életének leírása nagyon szépen sikerült, nekem legalábbis kedvem lett volna azonnal becsomagolni és elrongyolni Pompejibe. :)

Sinope>!
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Mindig nagyon érdekelt Pompei története, szeretem az ezzel kapcsolatos könyveket. Néha picit unalmasnak, vontatottnak találtam, de összességében azért nagyon jó könyv.

acsferi>!
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Kalandos történet a Kr. u. 79-ben bekövetkezett vulkánkitörés idejéből. A műből készült képregény volt meg nekem korábban, azért szereztem meg a könyvet, hogy az eredetit is olvassam, és végül nem csalódtam.

Klára_Bujdosó>!
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai

Szép regény! Kicsit vontatott, kicsit régimódi. Én már alig várom, hogy lefordítsák Mary Beard Pompeji-könyvét.


Népszerű idézetek

SignoraSchneider IP>!

Semmi sem olyan ragályos, mint a lelkesedés. […] A lelkesedés az őszinteség géniusza: az igazság sohasem győzhet nélküle.

76. oldal, VIII. fejezet - Arbaces tisztességtelenül játszik, és nyer (Európa, 1987)

gesztenye11 >!

Te bűnt vetettél, ne vádold a sorsot, ha nem az erény gyümölcsét aratod.

373. oldal - V. Könyv - I. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Arbaces, az egyiptomi · bűn · gyümölcs · sors
Niki4 >!

Ha az embernek rosszul megy a sora, és még csak nem is sajnálják, az a legrosszabb.

355. oldal XVII. fejezet Újabb fordulat Glaucus sorsában

gesztenye11 >!

– Mindig a jó szívedre hallgass, Nydia. Az lesz a legjobb vezetőd. Csak tanulj meg uralkodni az indulataidon.

188. oldal - III. Könyv - IV. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Glaucus, az athéni · Nydia · szív
gesztenye11 >!

Vak lévén egyedül Nydia járt ismert terepen a városban.

412. oldal - V. Könyv - VII. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Nydia · Pompeii
gesztenye11 >!

A világ minden tudása Egyiptomból származik. Egyiptomtól kapta a bölcsességet Athén, és az államvezetés tudományát Kréta.

56. oldal - VI. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Athén · bölcsesség · Egyiptom · Kréta · tudás
gesztenye11 >!

A Szükségszerűség parancsol az isteneknek, mondják a görögök.

81. oldal - VIII. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: görög · görög istenek · szükség
gesztenye11 >!

Ó, Hercules, küldj nekünk két alkalmas embert, egyet az oroszlánnak, egyet meg a tigrisnek!

201. oldal - III. Könyv - VI. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: gladiátor · Hercules · oroszlán · tigris
gesztenye11 >!

Én, Arbaces, az egyiptomi varázsló, Hadesre esküszöm, hogy Ione sohasem lesz Glaucus hitvese.

216. oldal - III. Könyv - VIII. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Francine Rivers: Hang a szélben
Orczy Emma: Isten és a császár
Alexandre Dumas: Akté
Barbara Wood: Lélekláng
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Phyllis T. Smith: A Palatinus-domb lányai
Winston Graham: Demelza
Elliot György: A raveloei takács
John Fowles: A francia hadnagy szeretője