A ​csodák városa 15 csillagozás

Eduardo Mendoza: A csodák városa

„Jól ​figyelj arra, amit mondok, fiam – suttogta a jósnő. – Három nőt látok. Az egyik a sorscsapások, a bajok és a szenvedések házában van. Ez a nő gazdaggá tesz. A második az örökség házában van, ahol a gyerekek is vannak. Ő a csúcsra emel. A harmadik és egyben utolsó a szerelem és az egzakt tudományok házában van. Ő tesz majd boldoggá. A negyedik házban egy férfi áll; őrizkedj tőle: az a ház a tragikus végzeté.” Akár így is összefoglalható ez az anekdotikus elemekben gazdag, festői kalandokban bővelkedő, de már-már enciklopédikus igénnyel megírt pikareszkregény. Amikor a jóslat elhangzik, Onofre Bouvila még nincstelen vidéki kamasz, amikor beteljesedik, dúsgazdag, meglett férfi, Katalónia szeretve-irigyelt és rettegett, de úri körökben éppen csak megtűrt pénzembere, akinek szerencséje és felemelkedése két nagy dátumhoz: az 1888-as és az 1929-es barcelonai világkiállításhoz kötődik. Az elsőnek az építkezésén még anarchista röplapokat terjeszt, hajnövesztőt árul, lop, csal,… (tovább)

Eredeti mű: Eduardo Mendoza: La ciudad de los prodigios

Eredeti megjelenés éve: 1986

>!
Európa, Budapest, 2003
600 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630773244 · Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
Mirelle
Eduardo Mendoza: A csodák városa

Barcelonai utunk előtt olvastam. Jobbat nem is tehettem volna. :)

>!
saliga
Eduardo Mendoza: A csodák városa

Elég érdekes könyv,…..Barcelónáról szól….egy ember életútján keresztül mutatja be a város fejlődését a történelmi eseményeket az 1880 as évektől, az 1920 as évekig, van ebben két világkiállítás, gyémántbányászat, telekspekuláció, nyomor, gazdagság, repülés és egy ember Onofre Bouvila aki a nyomorból küzdi fel magát a gazdagságig, de mintája a lehetőségek megragadásának az ötletgazdagságnak, a gazemberségnek.
Külön érdekessége hogy a „regény” vonal mellett amiben szerelem, gyilkosság…..és minden ami kell benne van, a történelmi vonalat olyan tárgyi pontossággal hozza, hogy az 1929-es világkiállítás szökőkútját igy irja le:

„A hegy egyik lejtőjén állt, ahol a környék minden pontjáról látni lehetett; 50 méter átmérőjű medencéje 3200 köbméteres volt, amelyben több szökőkút is működött. a kutak 3000 liter vizet lövelltek ki öt 1175 lóerős szivattyú segítségével és 1300 kilowatt elektromos energiával világították meg őket. ”


Népszerű idézetek

>!
Ninácska 

Azt hittem, hogy ha gonosz vagyok, az enyém lehet a világ, de tévedtem: a világ gonoszabb, mint én.

>!
Ninácska 

Tudjuk, hogy ahol bármilyen emberi kapcsolat van, ott az erős kizsákmányolja a gyengét. Ez a harc, ez a szörnyű szenvedés az ember elkerülhetetlen sorsa.

>!
Ninácska 

A férfiak csak ritkán adnak magyarázatot tetteikre, és akkor is rosszul.


Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa
Juan Marsé: Gyíkfarkak
Jaume Cabré: Őméltósága
Francisco González Ledesma: Halál Barcelonában
Isabel Allende: Zorro
Marc Pastor: Barcelona árnyai
Elizabeth Adler: Barcelonából, szeretettel
Ildefonso Falcones: Fátima keze
Javier Marías: Beleszerelmesedések