A ​filozófia mint szigorú tudomány 3 csillagozás

Edmund Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány

Vajon a tudomány-e a filozófia vagy világnézet; életforma vagy életmód? Ezek a kérdések végigkísérik a filozófia történetét. Husserl életműve a XX. századi filozófia egyik legnagyobb szabású kísérlete a filozófia szigorú tudományként való kiépítésére. A kötetben található írás 1911-ben jelent meg, e nagyszabású programot vázolja, miközben számot vet a kor jellemző irányzataival. A beható kritikák közepette Husserl fölvázolja saját filozófiájának, a fenomenológiának a lényegét, s azt sugallja, hogy az általa körvonalazott filozófia mint szigorú tudomány egyúttal magasabb szinten egyesíti magában a bírált nézetek törekvéseit is. „Hogy a magunk nyomorán enyhítsünk – írja, utódainkra nem hagyhatunk örökségként szakadatlan nyomort… Ez a nyomor a tudományból ered. De a tudomány okozta bajt csupán a tudomány képes végérvényesen leküzdeni.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófiai kiskönyvtár

>!
Kossuth, Budapest, 1993
114 oldal · ISBN: 9630936097 · Fordította: Baránszky-Jób László

Most olvassa 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
bratan P
Edmund Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány

Husserl ebben a művében (talán is?) magyarázza a bizonyítványát, azaz egy meglehetősen szigorúan technicista szövegben védi meg a filozófiai fenomenológia szükségességét a naturalizmus (mint filozófia!), a historicizmus (mint filozófia!) és a világnézeti filozófiával szemben. Hogy leginkább a naturalizmus jelenti a kemény diót, talán legjobban alátámasztja az a tény, hogy míg az első bírálata teszi ki a tanulmány kétharmadát – az utóbbiak pusztán a maradék részt ölelik fel.

Fontos azért megemlíteni azt is, hogy ez egy több, mint 100 éve megjelent szöveg és valószínűleg nem a legjobb módja a fenomenológiába való „bevezettetésnek”. Voltak pillanatok, amikor magam is megkérdeztem: miért is olvasom én ezt? Némi támpontot azért jelent Fehér M. István bevezető tanulmánya, ami a gyakorlatlan olvasót belehelyezi a filozófiai diskurzus korabeli kontextusába, s ezzel talán gördülékenyebbé teszi a megértést.


Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér M. István: Jean-Paul Sartre
Emmanuel Lévinas: Teljesség és végtelen
Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói
Ullmann Tamás: A láthatatlan forma
Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások
Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés
Jean-Paul Sartre: A lét és a semmi
Varga Péter András – Zuh Deodáth (szerk.): Husserl és a Logikai vizsgálódások
Sajó Sándor: Majdnem minden
Bernáth László – Márton Miklós (szerk.): Tudomány vagy tapasztalat?