Szép ​kastélyban szép halottak (Monarchia krimik 1.) 11 csillagozás

Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak

Bécs, 1898. A császárváros még fel sem ocsúdott Erzsébet császárné, a legendás Sissi meggyilkolásának sokkjából, amikor kegyetlen gyilkosságsorozat veszi kezdetét Schönbrunnban, a császári család nyári rezidenciáján. Az áldozatok gyönyörű fiatal nemes hölgyek, akiknek közös vonása, hogy meglehetősen szabados életet éltek, megjelenésükben pedig mindannyian feltűnően hasonlítottak az elhunyt császárnéra.
Gustav von Karoly, a fess fiatal magánnyomozó – egy magyar gróf és egy bécsi operett-primadonna szerelemgyermeke – az udvar által béklyóba kötött rendőrség helyett ered a máris „Bécsi Hasfelmetszőnek” elkeresztelt gyilkos nyomába.

>!
Magistra, Budapest, 2017
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631292213 · Fordította: Balla Judit

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 93

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Madama_Butterfly P
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak

Agatha Christie logikája és stílusa valamint Böszörményi Gyula alapossága és humora összegyúrva némi romantikával, néhány gyilkossággal és voilà: máris kaptunk egy XIX. századi Bécsben zajló gyilkosságsorozatot.
Könnyen olvasható, szórakoztató történet – Poirot és Maigret mellé igazán befér a polcra! :)

2 hozzászólás
>!
KönyvMoly_1989 P
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak

Nagyon kellemes krimiélményben volt részem!

Agatha Christie stílusát idéző, finom stílusú, szép leírásokkal és egy csipet humorral fűszerezett, gyorsan olvasható regényt olvashattam.
A XIX. század végi Bécs a színhely, ami igazán impozáns formában került bemutatásra. Történelmi információkat is csepegtetett nekünk az írónő, de ezek egyáltalán nem voltak szárazak, inkább érdekesek. A cselekmény, a gyilkosságsorozat maga gyorsan lezajlott és megoldódott, igazából 240 oldalban nem is lett volna mit elhúzni, mégsem éreztem kapkodónak.
Gustav, a főszereplőnk igazán szimpatikus jellem, bár kissé több magabiztosság jól jönne neki a következő kötetekben.
Dorothea, Rudi, Vera és a többi szereplő életének alakulására is kíváncsi vagyok! :)

A borító pedig nagyon megkapó!
Várom az őszre beígért második részt! :)

>!
katen P
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak

Rémes volt ez a könyv, sajnos.
Nyomozásnak, na annak ne csúfoljuk, az összes szereplő unszimpatikus, a stílus nagyon kiforratlan és szögletes.
Pedig nem lett volna rossz, mert Bécs, a korszak lenyűgöző, érezhető a mély háttérismeret és a cselekmény is nagyon ígéretesnek tűnt.
Valahogy nekem mégsem állt össze, nagyon sajnálom.
(2dologra valaki válaszoljon nekem: miért kellett Sissit így lehúzni, és hol/hogyan/mikor volt ez a Gustav magánnyomozó, mit nyomozott ki mégis ez a szerencsétlen????)

2 hozzászólás
>!
Saille P
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak

A XIX.sz végén játszódik a történet a Császárvárosban, Bécsben. Az akkori miliő megteremtésével nincs is gond, hanem maga a krimi, a rejtély és a detektív személye nekem hibádzik. A krimiszál, bár a bűnös alakja egész jó lenne, de a megoldáshoz semmifajta nyomozás nem szükségeltetik, úgy derül ki a személye, hogy megtámadja főhősünk unokahúgát, aki felismeri. Kész. Rejtély megoldva. Na ne már! Amúgy is nyomozás szinte semmi, bizonyítás semmi. Oké, a hivatalos szerveknél lehet, hogy nem volt divat, de épp ezért kellett volna egy ezzel szemben álló főhőst felvonultatni, aki egyéni eszközökkel oldja meg azt a bűnesetet, amit a hivatalos rendőrség nem tud (hasonlóan, mint a Murdoch sorozatban). De hát ezt az állítólag detektív főhős minden csak nem az! Hasfájós, állandóan rosszul lesz, mint valami kisasszonyka, semmit sem csinál, csak kiszolgáltatja magát három nővel, az unokahúgáról fantáziál, és utálja az apját. Csak sodródik az eseményekkel, egyetlen nyomot nem követ végig, semmire nem figyel föl, csak kajtatja a Rudi haverját (aki mellesleg a dühkitöréseivel együtt is jóval férfiasabb mint ezt a csákó). Ha az említett ominózus esemény nem következik be véletlenül, semennyivel sem tudna többet mint a rendőr haverja. Szóval aki ezt kriminek tartja, az sosem olvasott még igazi krimit. Viszont elmerülni a századfordulós Bécs dekadenciájába és mocskába egyaránt, arra nagyon jó kis mese….
Borító: 5*

>!
Darabka
Edith Kneifl: Szép kastélyban szép halottak

Jó volt ez a könyv. Először a borítója keltette fel az érdeklődésemet, nehezen tudtam ugyanis összeegyeztetni a felette díszelgő nagy krimi felirattal. A fülszöveg miatt hasonló történetre számítottam, mint az Ambrózy báró esetei és az alapgondolat hasonló is, így nálam már sikert aratott. A szereplőkkel néha nem teljesen voltam kibékülve, de a végére megszoktam őket. Tetszett, hogy az írónő minden segítséget megad ahhoz (néha kicsit túl sokat is szerintem), hogy az olvasó maga találja ki, hogy ki is volt a gyilkos. Ami számomra még egy pozitívum, hogy a kötet akár önállóan is értelmezhető, bevallom én csak azután vettem észre, hogy sorozat, miután elolvastam. Valóban volt bennem némi hiányérzet a végén, de nem is gondoltam volna hogy folytatás is van, viszont így nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi történik a következőkben. :)


Népszerű idézetek

>!
KönyvMoly_1989 P

Én mondom neked, barátom, ti magyarok, ti vagytok az utolsó úriemberek ezen a világon.

74. oldal

>!
KönyvMoly_1989 P

Lehetséges, hogy a hisztéria fertőző? Őrá is átragadt volna Marie Louise idegbetegsége? Talán nem kéne ilyen gyakran találkozniuk, tűnődött.

164. oldal

>!
Madama_Butterfly P

Megölték a császárnét! – hirdette csupa nagy betűvel a Neue Freie Presse címlapja.

(első mondat)

>!
Borbála_Hantó P

Nincs a világon a nőknél makacsabb lény, gondolta bosszúsan.

189. oldal

>!
KönyvMoly_1989 P

A hölgyek azonban egyáltalán nem tartották tréfásnak a megjegyzéseket, s Dorothea végül bosszúsan hátra suttogta Gustavnak, hogyha nem hallgat el azonnal, soha többé nem megy színházba vele.
A főherceg elvigyorodott mellettük.
– Szerintem ez inkább ajándék, mint büntetés lenne – suttogta oda Gustavnak.

182. oldal

>!
KönyvMoly_1989 P

– Sok szép halott lesz még, úgy bizony… Szép halottak a szép kastélyban… – mormolta alig érthetően. – Mert visszajött… Visszajött, és most elviszi őket, egyiket a másik után…
– Kicsoda jött vissza? Miről zagyválsz itt? – mordult fel Gustav ingerülten.
A fogatlan vénasszony szája torz mosolyra húzódott, ahogy elsuttogta a választ.
– A sátán… A sátán tért vissza Bécsbe…

17. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Baráth Katalin: A fekete zongora
C. J. Sansom: Egy bűnös siralmai
Greg Iles: Lángoló kereszt
Umberto Eco: A rózsa neve
Steven Saylor: A végzet fegyvere
J. R. Moehringer: Sutton
Brigitte Riebe: A három grácia
Paul Doherty: A Hórusz-gyilkosságok
Fred Vargas: Talpra, halottak!
Indrek Hargla: Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye