Görög ​és római mitológia 13 csillagozás

Edith Hamilton: Görög és római mitológia Edith Hamilton: Görög és római mitológia

Az ​ókori világ nyolcadik csodája bizonyára a görög és a római mitológia, az a lenyűgöző mesevilág, melynek történeteit számos irodalmi és képzőművészeti alkotás dolgozta fel. Oly eleven a szelleme ma is, hogy e történetek testközelbe kerülnek a görög és itáliai tájakon barangoló utazóval. A mese és a valóság utánozhatatlan egyvelegévé ötvöződött legendákban tovább élnek az antik világ alakjai: megelevenednek az Olümposz istenei, híres szerelmi történeteket olvashatunk, megismerhetjük a trójai háború kalandos eseményeit, találkozhatunk a görög tragédiák szereplőivel: Agamemnónnal, Oidipusszal, Antigonéval… Edith Hamilton nagy tudással – az érdeklődő olvasóra, turistára, tanárra, diákra gondolva-, könnyed, közérthető módon beszéli el a legendákat. Ügyel arra, hogy a mai olvasó is élvezhesse, s egyben megőrizze magában az eredeti történetek ízét, zamatát. A könyv világsikere talán abban rejlik, hogy az előzetes ismerettel nem rendelkezők, s a témában jártasak – akár kézikönyvként,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1942

>!
Holnap, Budapest, 1999
380 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633462886 · Fordította: Köves Viktória
>!
Holnap, Budapest, 1996
380 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633461413 · Fordította: Köves Viktória

1 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Apollo / Apollón · Zeusz / Jupiter · görög istenek

Helyszínek népszerűség szerint

Athén


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Chris_Q 
Edith Hamilton: Görög és római mitológia

Mindig is érdekelt a görögök mitológiája, azonban sosem tudtam, hogy álljak neki a tanulmányozásának. Melyik történetnél kezdjem? Hiszen az összes mítosz feltételezi, hogy jártas vagy ebben a világban, ezért nehéz megérteni őket. Ez a könyv épp emiatt volt számomra tökéletes: a laikusnak is, aki még semmit nem tud a mitológiáról, lépésről lépésre, érthetően bemutatja amítoszok világát, azt, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A szerzőnek hatalmas a tudása, nem hiszem, hogy egyetlenegy történetet is kihagyott volna. Tetszett, hogy minden mítosz elmesélése elején leírja, milyen korabeli szerző munkáiból merítkezett, így ha érdekel az eredeti, könnyen utána lehet keresni. Nagyon érdekes olvasmány volt, egy átfogó rálátást adott a nemcsak a mitológiára, hanem az ókori görögök világnézetére is. Bárkinek tudom ajánlani, akit érdekel a mitológia.

>!
szodav
Edith Hamilton: Görög és római mitológia

Tinédzserként rongyosra olvastam, és még azóta is bátran elő merem venni bármikor.

>!
Vörös_Rébék
Edith Hamilton: Görög és római mitológia

Történelem és irodalomórán ritkán kell gondolkodnom a mitológiai utalásokon és ez nagyrészt ennek a könyvnek köszönhető.

>!
Gulo_gulo
Edith Hamilton: Görög és római mitológia

Kamaszként, karácsonyra kaptam ezt a könyvet és éveken át tartó szorgos munkával sikerült salátásra olvasnom és emiatt a könyv miatt kezdtem el latint és ógörögöt tanulni. Szuper könyv mindazoknak, akik most ismerkednek a görög mitológiával.


Népszerű idézetek

>!
Kikiriki

Szent Pál azt mondja, a láthatatlant a látható segítségével kell megérteni. Ez nem zsidó gondolat, hanem görög. Az ókorban Görögország volt az egyetlen, ahol elsősorban a láthatóval foglalkoztak. Vágyaikat kielégítette az őket körülvevő valóság.

8. oldal

>!
Kikiriki

Ez a görög mitológia csodája: az emberivé tett világ, ahol az emberek megszabadultak a mindenható Ismeretlen iránt érzett bénító félelemtől.

9. oldal

>!
Kikiriki

Görög földön minden műalkotás és minden gondolat az emberre koncentrál.

8. oldal

>!
Chris_Q 

Meglehetősen általános az a vélemény, hogy a görög és a római mitológia azt mutatja be, réges-régen hogyan gondolkodtak és éreztek az emberek. Eszerint a mitológián keresztül azt az utat járjuk végig, amely a modern, a természettől eltávolodott embertől az ősi, a természettel soros kapcsolatban lévő emberhez vezet. A mítoszok azért érdekesek, mert visszavisznek bennünket egy olyan korba, amikor a világ ifjú volt, az emberek pedig meghitt viszonyban éltek a földdel, a fákkal, a tengerrel, a virágokkal és a hegyekkel. Ehhez foghatót mi már nem érzünk.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mitológia · mítosz · természet
>!
Chris_Q 

A görög mitológia világa nem a rémület világa volt. Igaz, hogy az istenek nyugtalanítóan kiszámíthatatlanok voltak. Senki nem tudta megmondani, hová csap le Zeusz villáma. Mindazonáltal az istenek – kevés és lényegtelen kivétellel – rendkívül szépek voltak az emberi szépség mérvéjével mérve, márpedig aki emberi módon szép, nem lehet igazán rémisztő. A korai görög mítoszalkotók a félelmetes világot szépséges világgá változatták.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mitológia · mítosz · Zeusz / Jupiter
>!
Chris_Q 

A görögök nem gondoltak olyasmit, hogy a mindenséget az istenek teremtették. Ellenkezőleg: a mindenség hozta létre az isteneket.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: görög istenek
>!
Chris_Q 

A történetekben gyakran megesik, hogy az állatok emberségesebben viselkednek, mint az emberi lények.

214. oldal

>!
Chris_Q 

A görögök olyan fajta emberek voltak, akik a tényeket nagyon tisztán látták.

65. oldal

>!
Chris_Q 

Tudták, hogy minden bűn újabb bűnt szül; minden rossz maga után von egy újabbat.

308. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn · rossz
>!
Chris_Q 

„Nézd csak a te Apollónodat, a Lant Napfényes Urát, az Igazság Tiszta Istenét! Aljas módon megerőszakolt egy védtelen kislányt, aztán faképnél hagyta!" Amikor Athénban az ilyen darabok telt ház előtt mentek, az már a görög mitológia végét jelentette.

334. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Apollo / Apollón · Athén · lant

Hasonló könyvek címkék alapján

Alice Mills (szerk.): Mitológia
Boronkay Iván: Római regék és mondák
Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia
Madeline Miller: Kirké
Nigel Spivey – Michael Squire: Az antik világ panorámája
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Sherrilyn Kenyon: Bűnös éj
Matthew Stover – Robert E. Vardeman: A háború istene