17. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

A ​döntés 1193 csillagozás

Edith Eva Eger: A döntés

„Abban ​szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól –, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest.” Dr. Edith Eva Eger
A magyar származású dr. Edith Eva Egert 1944-ben családjával együtt a nácik haláltáborába, Auschwitzba deportálták. Ma klinikai pszichológus a kaliforniai La Jollában, illetve a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Emellett az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként tűrőképességi tréningeket tart és segíti a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tartalomjegyzék

>!
Libri, Budapest, 2020
420 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634331476 · Fordította: Farkas Nóra
>!
Libri, Budapest, 2019
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634337058 · Fordította: Farkas Nóra
>!
Libri, Budapest, 2017
424 oldal · ISBN: 9789634332855 · Fordította: Farkas Nóra

2 további kiadás


Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Selye János

Helyszínek népszerűség szerint

Auschwitz


Kedvencelte 361

Most olvassa 247

Várólistára tette 815

Kívánságlistára tette 776

Kölcsönkérné 18


Kiemelt értékelések

Suba_Csaba P>!
Edith Eva Eger: A döntés

A döntés tényleg egy olyan könyv, amit kár lett volna kihagynom. Régóta tervezgettem, hogy elolvassam, de vártam a megfelelő alkalomra, hiszen tudtam, hogy nem lesz egy könnyű olvasmány és nem lehet gyorsan „letudni”. Itt bizony minden mondatnak ereje, értéke és varázsa van. A fejezetek végén mindig kicsit megálltam, elméláztam, a saját magam életére vetítettem. A könyv első harmada a haláltábor borzalmait taglalja, ezt követően pedig a szerző életútját követhetjük végig, közbeszúrva olyan páciensekkel folytatott beszélgetésekkel, melyek kapcsolódtak az írónő Auschwitzban elszenvedett szörnyűségeinek feldolgozásához. Ez a könyv egy gyógyulástörténet, egy olyan lelki folyamat és fejlődés ábrázolása, melyből valamennyien okulhatunk. Fontos mondatok, még fontosabb érzések, szorongást oldó technikák és megannyi útmutatás, hogy jobbá, kiegyensúlyozottabbá váljunk. Köszönöm az élményt, köszönöm a terápiát Dr. Eger!

15 hozzászólás
Málnika>!
Edith Eva Eger: A döntés

„(…) ha a múlt elől futunk, vagy a jelen fájdalma ellen harcolunk, akkor bebörtönözzük magunkat. A szabadság azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami van, és megbocsátunk magunknak, megnyitjuk a szívünket, hogy felfedezhessük a jelenben létező csodákat.

A magyar származású szerző páratlan kiadványa jóval több, mint egy holokausztról szóló memoár, egyben az általa kifejlesztett döntésterápia ismertetése is. Megmutatja, hogyan börtönözhetjük be saját magunkat elménk által, és hogyan érhetjük el szabadságunkat, börtönünk falát tégláról téglára lebontva. A megindító és gondolatébresztő írás különlegessége, hogy szinte bármilyen élethelyzetben ránk talál, és segítő kezet nyújt.

A számos második világháborúról szóló igaz történetet olvasva mindig felvetődött bennem a kérdés, hogyan lehet mindezt túlélni. Edith Eva Eger írásából végre megismerhettem egy belső utat, hiszen nemcsak a szörnyűségeket tárja elénk, hanem azt is, ő hogyan vészelte át ezeket a napokat tudata segítségével. Ám a haláltáborból való szabadulás korántsem hozott számára szabadságot, hiszen mindezt fel kell dolgozni, sőt a túlélők bűntudatával is meg kell küzdeni. Tapasztalataiból merítve létrehozta a „döntésterápiát”, amely hatalmas józanító pofonként ráébreszt, hogy börtönünket legtöbbször saját tudatunk teremti, és az elfojtás helyett múltunk elfogadására és önmagunknak történő megbocsátásra van szükség a továbblépéshez. Mindezt a folyamatot saját és kliensei életútján át is bemutatja, miközben mentoránál, Viktor Frankl-nál egy sokkal emberközelibb befogadást tesz lehetővé. Egyedülálló könyv, amely egyszerre egy megindító memoár és egy hatékony önsegítő írás.

8 hozzászólás
Edmond P>!
Edith Eva Eger: A döntés

„ – Dicuka – szól bele a sötétségbe egyik este –, hallgass ide. Nem tudjuk, hová tartunk. Nem tudjuk, mi fog történni. Csak arra emlékezz: senki sem veheti el tőled azt, amit a fejedbe raksz. ”

2021 első olvasmányaként vettem a kezembe A Döntést, mert úgy éreztem, ezt az évet teljesen más alapokra kell helyeznem és egy formabontó könyv kell nekem, ami megváltoztatja a gondolkodásom, jobb emberré tesz, így minden reményemet ebbe a könyvbe fektettem, ami nem mellesleg hatalmas rajongó táborral rendelkezik és már több helyen láttam róla hihetetlen véleményeket, sokan egyik „legmeghatározóbb könyv, amit valaha olvastam” jelzőt aggattak rá, így nem volt kétségem afelől, hogy elolvasom.

Sokáig húztam, féltem. Féltem az Auschwitz téma miatt, hogy túlságosan fájni fog szentimentalista lelkemnek. Sajnos így is lett. De amit ez a fajta történet tudott és elmesélt a holokausztról, az úgy sebzi meg olvasóját, hogy rögtön utána begyógyítja a sebet. Olyan volt ezt a könyvet olvasni, mint viharban ülni úgy, hogy a széttöredezett világ magjában egy csodaszép virág hajt ki, aminek részei lehetünk, csodálhatjuk a szenvedések árán is. Ez a virág volt számomra maga Edith Eva Eger.

Ezt a könyvet képtelen lettem volna úgy olvasni el, hogy az arcomon ne folyjon könnycseppek áradata. Annyi érzelmet váltott ki belőlem ez a könyv, amit még egyik, másik regénynél sem tapasztaltam, egyszerűen meg kellett állnom, mert nem láttam olvasni. Talán azok a dolgok hatnak ránk leginkább, amik ennyi mindent ki tudnak váltani belőlünk, ezek alapján jó érveim vannak afelől, hogy ezt a művet én is életem egyik nagy kedvencének nevezzem.

Őszinte leszek, a könyv lapjait behajtottam több helyen is. Tudom, sokan mondják nem szép dolog a szamárfül. De nekem itt, ebben az esetben szinte minden harmadik oldallal ezt kellett tennem. Aztán aláhúztam. Igen, muszáj volt ezt is megtennem. Olyan dolgok vannak ebben a könyvben megfogalmazva, amit még sok-sok alkalommal fogok elolvasni, a könyvet sem fogom magasra tenni a polcon, mert tudom, hogy még sok-sok alkalommal kell leemelnem, újra belelapoznom, hogy útba igazítást, tanácsot, erőt, megbocsátást kapjak az életben ért fájdalmakért.

Végezetül annyit, hálás vagyok, hogy ez a könyv megjelenhetett, hogy Edit megírta és ezzel segített nekem – és sokaknak másoknak – a gyógyulás útján.

A legjobb döntés volt, hogy kezembe vettem ezt a regényt, ti is tegyetek így!

5 hozzászólás
Annamarie P>!
Edith Eva Eger: A döntés

Háromnapos képzésen voltam a múlt héten, ahol az egyik téma a családon belüli erőszak, a másik az emberkereskedelem és gyermekkereskedelem volt. Számos oldalról közelítettük meg a témát, elemeztük az általános nézőpontokat is, és sajnos megállapítottuk, hogy a közvélemény addig jut el például a kapcsolati erőszak nehézségében, „Miért nem megy el az illető, miért nem menekül? ” Sajnos nem ilyen egyszerű a kérdés. Anélkül, hogy elmerülnék a témában, csupán jelzem, hogy egyrészt olyan mértékben traumatizáltak az erőszakot megélő személyek, hogy képtelenek a logikus döntést meghozni, másrészt a lehetőségeik is szűkösek, arról már nem is beszélve, hogy kiszolgáltatott vagy megzsarolt helyzetben vannak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy innen már nincs kiút. Van, csak nem olyan egyszerű, ahogy azt elképzeljük. Mindig van döntési lehetőségünk.

Erről a döntési lehetőségről mesél Edith Eva Eger, aki nem egy bántalmazói kapcsolatban sínylődött, hanem 16 évesen koncentrációs táborba került, egy szemvillanás alatt veszített el mindent, amit addig fontosnak tartott. Családját, jövőjét, lehetőségeit, otthonát, nyugalmát. Amint ránéz ruháitól megfosztott, lenyírt hajú nővérére, aki azt kérdezi tőle, „-Hogy nézek ki? Mondd meg az igazat!”, egy pillanat alatt megérti, hogy van döntési lehetősége. Dönthet úgy, hogy arra figyel oda, amit elvesztettek, vagy arra, ami még megvan.

„-A szemed – mondom a nővéremnek – annyira szép! Még soha nem tűnt fel, mert mindig eltakarta az a rengeteg hajad.”

Ez a felismerés olyan elementáris erővel hat a fiatal lányra, hogy egész életében képessé válik arra, hogy a legnagyobb kétségbeesésekben is iránytűje és mécsese legyen. Nem csak a láger borzalmainak átélésében, hanem a túlélésben is ebbe kapaszkodik. A világ másik részén kezdi újra életét, megromlik a házassága, nem találja a hivatását. De az a tény, hogy hatással lehet saját életének alakulására, mégpedig tisztán a hozzáállásának köszönhetően, lehetővé teszi számára, hogy megoldja a problémákat. Önelfogadási filozófiáját szívesen viszem magammal, mert ez sem elmélet, hanem maximálisan átélt, önmagán tesztelt csodaszer. Vallja, hogy önmagunk elfogadásának abból kell erednie, hogy „amit meg tudok tenni, azt csak én tudom úgy megtenni, ahogyan én tudom megtenni.” Ez pedig azt jelentette számára, hogy megtanulja újrakeretezni a traumát: hogy a fájdalmas múlt, a benne rejlő erő a fejlődésének a tanúbizonysága, nem pedig a veszteség és kár igazolása. Van rá egy egész élete, hogy ezt a tökéletességig csiszolja. Áldozatból olyasvalakivé válik, aki képes virágba borulni, csakis azért, mert dönthet úgy is, hogy szabad lesz, dönthet úgy, hogy felelősséget vállal a nehézségeiért, a gyógyulásáért.

Edith Eger ötvenhárom évesen fejezi be tanulmányait és lesz klinikai pszichológus. Munkájával többek közt a poszttraumás szindrómában szenvedő amerikai katonáknak segít, hogy felépüljenek, de tevékenyen részt vesz a holokausztról szóló emlékek felidézésében és megőrzésében is. Szerepelt a CNN különkiadásában, amely az auschwitzi tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára készült, valamint a holland televízió által forgatott dokumentumfilmben is.

Filozófiája, életének története és munkássága annak a ténynek az igazolása, hogy van lehetőségünk választani. Elmeséli ezt nekünk olvasmányos, közérthető formában. Életének alakulása számos izgalmas, sokszor véletlennek tűnő események láncolata. Táncol a hírhedt Joseph Mengele előtt, barátja és mentora lesz a szintén holokauszt-túlélő Viktor Frankl pszichiáter, és legnagyobb sikere, hogy képes meggyógyítani önmagát.

A magyar származású pszichológus és írónő könyve inspiráló segítő kötet, melyről így vall:
„-Azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és azt mondják: -Ha ő meg tudja tenni, akkor én is meg tudom!” Úgy legyen!

10 hozzászólás
Nono_ P>!
Edith Eva Eger: A döntés

Ez a könyv a saját „Auschwitzomban” talált rám.

Az érzelmileg kifacsart, sovány önértékelésű, haldokló lelkemet Edith Eger szavai megragadták és elkezdték kivezetni a belső poklomból.
Általa megtanultam, hogy a fájdalomnak nincs hierarchiája. Hogy ne becsüljem le az engem ért veszteséget, bánatot. És ami a legfontosabb: Az idő nem gyógyítja be a sebeinket. A gyógyulásunk azon múlik, mihez kezdünk az időnkkel.

Nem mondom, hogy már nem hallom a fejemben a „nem vagy elég jó”, „béna” és „megbocsáthatatlan” SS tisztek fegyverropogásához hasonló pusztító gondolatokat. De már tudom, hogy van döntési lehetőségem. És én eldöntöttem, hogy nem fogok a saját haláltáboromban tovább élni. Nem állítom, hogy már kijutottam, mert a felépülés sosem lineáris, de minden nap azon leszek, hogy kijussak a börtönömből.

Ha hajlandó vagy Te is a gyógyulásra azért, hogy segíteni tudj másoknak is, akkor vedd kezedbe ezt a könyvet! Ez nem csak egy önsegítő könyv vagy egy újabb Auschwitzos történet. Ez egy mentőkötél lehet. Nekem az volt.

Nem dönthetünk úgy, hogy eltüntetjük a sötétséget, de fényt gyújthatunk benne.

48 hozzászólás
DaTa>!
Edith Eva Eger: A döntés

Mikor januárban Frankl, …mégis mondj igent az életre könyvét olvastam, többen is ajánlották Dr. Edith Eger, A döntés című könyvét is.

Frankl már végzett orvos, pszichiáter, neurológus, mikor fogolyként az auschwitzi haláltáborba kerül. Ő a könyvében nagyrészt azt dolgozza fel, ő és a többi rab mit élt át a táborlét különböző fázisai során lelkileg, szigorúan pszichológiai szempontok alapján elemezve, így nem is tárgyalja részletesen az embertelen körülményeket, a felfoghatatlan gonoszság cselekedeteit, sokkal inkább az átélt élményei hatására kidolgozott terápiás módszer, a logoterápia és egzisztenciaanalízis bemutatása az a könyv.

Ezzel szemben Dr. Eger könyve sokkal személyesebb. Ő fiatal kamaszlányként kerül az auschwitzi táborba, szüleit Mengele egyetlen kézlendítéssel küldi megérkezésükkor azonnal a gázkamrába, ő viszont egyike lesz azon kassai 150 zsidónak, akik túlélik a háborút, akik szabadulnak a táborokból végül. A háború után férjével Amerikába költözik, gyermekeik születnek, egyetemre jár, pszichológiát hallgat, majd doktorál és pszichoterapeutaként segít klienseinek elfogadni a múltat, megbocsájtani másoknak és önmaguknak is, hogy megélhessék igazán a jelent. A könyv legfőbb üzenete, hogy a legnagyobb börtön nem más, mint a tulajdon elménk, és hogy mindig, minden helyzetben, mindenkinek van választási lehetősége. A múltat eltörölni és megváltoztatni nem lehet, azt viszont mindenki eldöntheti, hogyan él a jelenben, bármilyen rettenetes trauma is érte őt valaha. A szerző azt írja,

Nem azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és aztán azt mondják: „Az én szenvedésem kevésbé jelentős.” Azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és azt mondják: „Ha ő meg tudja tenni, akkor én is meg tudom!"

fontos mondatok ezek, és jó kimondani, hangosan is. Igen, én is meg tudom. Jelentős mű, olvasását szívből ajánlom.

Réka0128 P>!
Edith Eva Eger: A döntés

„ Nem dönthetünk úgy, hogy eltüntetjük a sötétséget, de fényt gyújthatunk benne.”

Már egy ideje terveztem elolvasni ezt a könyvet, de most pont a legjobbkor került a kezembe. Az elmúlt évekhez hasonlóan, így év végéhez közeledve kezdtem érezni, hogy egyre jobban mélypontra kerülök. Miután befejeztem a könyvet eldöntöttem, hogy idén ez másként lesz. :) Sokkal többet adott nekem A döntés, mint amire először számítottam.
A könyv négy részből áll: börtön, szökés, szabadság és gyógyulás. Az első két rész a szerző koncentrációs táborban való rabságát és az abból való szökést öleli fel. A további két részben megismerhetjük, hogyan is alakult Edith élete miután Amerikába emigrált. Fantasztikus élmény volt megismerni egy ilyen erős és csodálatos nő történetét, akinek bár nem volt könnyű élete, mégis kihozta belőle a legjobbat. :)
Mindenkinek bátran merem ajánlani ezt a könyvet, mert ez nem csupán egy memoár, hanem annál sokkal, de sokkal több. ♥

9 hozzászólás
TiaRengia I>!
Edith Eva Eger: A döntés

Vannak könyvek, ami után az embernek keresnie kell a szavakat és nem találja őket.
Meg az olyan könyvek, amik után az ember vesz egy nagy levegőt, majd kifújja. Amikor megérzi, hogy milyen irányba is lenne érdemes az életét terelni.

Egy könyv, amit nagyon jó pillanatban olvastam el.
Köszönöm.

Sippancs P>!
Edith Eva Eger: A döntés

A könyv melletti százalék, a rengeteg 5 csillagos értékelés és a majdnem 300 kiidézett gondolat úgy érzem, magáért beszél. Mindehhez csak annyit tennék hozzá, hogy számomra azért is volt oly különleges, mert végre nemcsak az előtti és akkori, hanem az utáni életre is legalább akkora, ha nem nagyobb hangsúlyt fektetett.
Csodálatos történet egy csodálatos asszonyról, olvassátok!

Chöpp P>!
Edith Eva Eger: A döntés

Igen én is jóóóó sokáig halogattam, hogy elolvassam. Még a könyvtári könyveknek is a legaljára került, ami azt jelenti, hogy szinte utolsóként olvastam el a kikölcsönzött könyvek között is. Megvan ám az oka az ember önvédelmi mechanizmusának. Én például nem tudtam mit kapok. Azt éreztem, hogy fel kell készülnöm rá, mert bármi is lesz, nem lesz egyszerű. Így is lett, és nem csupán Auschwitz borzalmas halálgyára miatt, de a múlttal való szembenézés, az önvád és a nehéz megbocsátás (önmagunknak) miatt is. Tehát a börtön kettős gyötrelme miatt, a külső és belső rácsok és a mögöttük zajló mérhetetlen szenvedés miatt, amit az ember visel és elvisel, még azon is túl, hogy szépen lerakhatná és ágyő, főszereplő jobbra el. De nem. Megrendezed, koreografálod szenvedésed történetét és szép fényesre suvikszolod a rácsokat, hogy hasra essen bennük a napsugár. Na ezekkel a botrányos önsorsrontásokkal helyezkedett szembe a szelekciókat többszörösen is túlélt szerző, aki nemcsak maga menekült el a legkegyetlenebb börtönőrtől, a saját önvádjától, de másokat is tömegesen tanít meg arra, hogy van más út is. Túl a rácsaidon. Ne vidd tovább, ne add tovább, nem éri meg. Senkinek sem éri meg.
Mindenkinek ajánlom viszont.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Könyveskuckó_reblog>!

Az idő nem gyógyítja be a sebeinket. A gyógyulásunk azon múlik, mihez kezdünk az időnkkel.

Kapcsolódó szócikkek: idő · seb
3 hozzászólás
Könyveslány P>!

Elmondtam az igazgatómnak: azon gondolkodom, hogy megszerzem a doktorátust pszichológiából. De nem bírtam úgy elé tárni az álmomat, hogy kifogásokat ne keressek. – Nem is tudom – mondtam –, mire befejezem az iskolát, ötvenéves leszek. – Rám mosolygott. – Így is, úgy is ötvenéves lesz – mondta.

Rituga P>!

Most először látom, hogy van döntési lehetőségünk: dönthetünk úgy, hogy arra figyelünk oda, amit elveszítettünk, vagy pedig arra, amink még megvan.

6 hozzászólás
Rituga P>!

Nem dönthetünk úgy, hogy eltüntetjük a sötétséget, de fényt gyújthatunk benne.

2 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

Ha megkérdeznének, mi a leggyakoribb diagnózis az általam kezelt emberek között, nem a depressziót vagy a poszttraumás stressz-szindrómát említeném, jóllehet ezek a betegségek túlontúl gyakran fordulnak elő azok körében, akiket megismertem, megszerettem, és elvezettem a szabadságukhoz. Nem, hanem az éhséget. Éhezünk. Éhezünk a jóváhagyásra, a figyelemre és a gyengédségre. Éhezünk a szabadságra: arra, hogy magunkhoz ölelhessük az életünket, hogy igazán megismerjük önmagunkat, és önmagunk lehessünk.

26. oldal, Bevezetés (Libri, 2017)

Kitti_Szurovecz IP>!

A szabadságunk abban rejlik, hogy megtanuljuk magunkhoz ölelni azt, ami történt. A szabadság azt jelenti, hogy minden bátorságunkat összeszedve lebontjuk a börtön falait, egyik téglát a másik után.

25. oldal

Kabo>!

„De egészen addig áldozatok maradunk, ameddig egy másik személyt tartunk felelősnek a saját jóllétünkért.”

Rituga P>!

Passzívnak lenni azt jelenti: hagyod, hogy mások döntsenek helyetted. Agresszívnak lenni azt jelenti, hogy te döntesz mások helyett. Asszertívnek lenni azt jelenti, hogy a magad számára te hozol döntést. És bízol benne, hogy ez elég, hogy elég vagy.

178. oldal

anni_olvas>!

És te is itt vagy! Itt vagy! A szent jelenben. Nem tudlak meggyógyítani téged – mint ahogy senki mást sem –, de ünnepelhetem a döntésedet, hogy lebontod a tudatodban lévő börtönt, tégláról téglára. Nem tudod megváltoztatni, ami történt, nem tudod megváltoztatni azt, amit tettél, vagy amit tettek veled. De eldöntheted azt, hogyan élsz most.
Drágám, dönthetsz úgy, hogy szabad leszel.

Könyveslány P>!

Nem tudod megváltoztatni, ami történt, nem tudod megváltoztatni azt, amit tettél, vagy amit tettek veled. De eldöntheted azt, hogyan élsz most.


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Charlotte Rogan: Mentőcsónak
Deborah Feldman: Unortodox
B. N. Toler: Lélekvesztők
Marcia Mitchell – Thomas Mitchell: Egy kém az iraki háború ellen
Melania G. Mazzucco: Vita
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Cassandra Clare: Csontváros
Suzanne Collins: Futótűz