A ​Spoon River-i holtak 16 csillagozás

Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak

Edgar Lee Masters (1869--1950) a Chicagói reneszánsz nagyhatású költői körének egyik vezéralakja 1915-ben megjelent főművében a szereplők a sírból vallják meg kapcsolataikat, indulataikat, hol vitatkozva, hol egymástól függetlenül vázolva helyzeteket, eseményeket. Masters nem adta annál alább, hogy „Isteni színjáték”-ot írjon egy közép-nyugat-amerikai kisváros lakóinak életéből. Viharos-botrányos sikert aratott vele, s ezért az egy művéért tartja számon az irodalomtörténet. Olyan régiség, amely fergeteges tempójával, groteszk hangvételével, sűrű, mégis könnyed versbeszédével a fiatal olvasót is magával ragadja.
Magyarul Gergely Ágnes válogatásában, fordításában és utószavával jelent meg 1970-ben, máig varázslatos fordítói teljesítmény.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Napjaink Költészete Európa

>!
Európa, Budapest, 2010
156 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630789059 · Fordította: Gergely Ágnes

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Boniii>!
Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak

Ötletes, kreatív, érdekes, kissé sem sematikus. De. Ha szabadvers, ha nem, belőlem akkora – semekkora – ovációt nem váltott ki, mint amit – elvileg – kellett volna.
Sőt. Több történet esetén sem egyértelmű, hogy valóban halott lenne a történet elmondója vagy épp még élő.
Azonban remekül láttatja egyszerre a temetőt – melyik sír melyik mellett nyugszik; konkrét térbeli meghatározások nélkül-, s mellette párhuzamosan, egymásba öltve az elhunytak életét; összefonódva, keresztezve egymást.

ddani P>!
Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak

Edgar Lee Masters könyve költészet, társadalomrajz, és önmagába gabalyodó labirintus.
Zseniális formát talált arra, hogyan írjon „mindenről” jól komponált miniatűrök mozaikjában. Emberekről,sorsokról, hiedelmekről és érzelmekről, igazságokról, a halál univerzális tragédiájának megannyi egyedi színéről. Nagyon jópofák a nevek benne, a szereplők és történetek szövevényesek, össze-összeakadnak, néha érdemes visszalapozni. A sorstörténetek, tragédiák, gyilkosságok és csalások, kudarcok és hazugságok, törekvések és remények, önbecsapás és álszentség, az egész miliő a tizenkilencedik századi Egyesült Államok több egymást követő nemzedékének adja ki együttéltét és holtát. Valahol alapmű.

Jeffi P>!
Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak

Hát érdekes volt. Amúgy sem vagyok nagy vers rajongó de a szabad versek és sírfeliratos dolgok még annyira sem állnak hozzám közel. Akkor miért olvastam? Mert érdekelt, mi van a borítón túl, mert a borító magával ragadt, pedig annyira egyszerű az egész.
Érdekesek voltak ennek ellenére a versek, és el lehet egyszer olvasni őket, de kedvenc egy sem lett. Érdekes életek, halálok bemutatása, elmesélése, nem több. Néha hétköznapi, néha kicsit különc embereké. Jó is volt de nem kötött le túlzottan. (lehet mert még mindig beteg vagyok és nem koncentrálok eléggé, de lehet más miatt).


Népszerű idézetek

Jeffi P>!

Trainor, a gyógyszerész

csak a vegyész tudja, de ő se mindig,
mi lesz, ha összefőznek több füvet
avagy fluidumot.
És ki tudja,
mi lesz egy férfi és egy nő kölcsönhatása,
milyen gyermek a végeredmény?
Itt volt Benjamin Pantier, meg a felesége,
magukban jók, egymással ördögök,
ez oxigén, az hidrogén,
a fiuk maga a tüzes pokol.
Én Trainor, a gyógyszerész, mérgek tudója,
kit megölt egy kémiai kísérlet,
nőtlen voltam.

21. oldal

6 hozzászólás
motyi11 P>!

Margaret Fuller Slack

Nagy lettem volna, mint George Eliot,
ha nem szól közbe a balsors!
Tessék csak megnézni a fényképem, Penniwit csinálta:
kézfejre támasztott áll, mélyen ülő szem
még szürke is, távolba-néző.
Persze ott volt a régi, régi kérdés:
aggszűzesség, nász, vagy paráznaság?
John Slack, a gazdag patikus, bókolt, ígérgetett,
hogy mellette regényt is írhatok.
Hozzámentem, lett nyolc gyerekünk,
írásra nem volt időm.
Rég végem volt tulajdonképpen,
mire egy pelenkamosásnál
megszúrtam az ujjam
s elnémított a szájzár – irónikus halál.
Figyeljetek rám, nagyratörő lelkek:
a nemiség az élet megrontója!

motyi11 P>!

Aner Clute

Folyton-folyvást nyúztak, mikor
fizettek egy pohár bort, vagy sört,
akármi volt a színhely, Peoria, később
Chicago, Denver, Frisco, mindegy, New York:
hogy jutottam idáig
és mi vitt rá először.
Azt mondtam nekik, egy selyemruha.
Meg egy ígéret, hogy elvesz egy gazdag úr
(tudniillik Lucius Atherton).
De hiszen ez nem igaz.
Mondjuk, egy gyerek almát lop
a kosárból, a fűszeresnél,
egyszercsak mindenki elkezdi, hogy tolvaj,
a szerkesztő, a lelkész, a bíró, köröskörül –
„tolvaj", „tolvaj", „tolvaj", akármerre fordul.
És nem kap munkát, és kenyeret se kap
csak hogyha lopja, és akkor lopni fog.
Mert rajta van a jel, hogy almatolvaj
hát az lesz a gyerekből, ami lett.

gwyneira>!

Otthagytak a megrendelőim Spoon Riverben,
mivel a gépemben egyéniség volt,
én, kérem, a lelket akartam fotografálni.
A legjobb, amit valaha alkottam,
Somers törvényszéki bíró képe.
A bíró kihúzta magát, leállított,
hogy a kancsalságát helyreigazítsa,
aztán, amikor elkészült, azt mondta: „tessék”.
Én meg ráordítottam: „érvénytelen!”
Erre kifordult a szeme, kattant a gép, s a képen a bíró
azt mondja éppen: „óvás!”

91. oldal - Penniwit, a művész

Jeffi P>!

Frank Drummer

A cellából ebbe az elsötétítésbe –
huszonöt év s a vég!
Nem jött számra, hogy mi forr belül,
a község azt hitte, bolond vagyok.
Pedig kezdetben volt egy tiszta kép,
valami nagy, mohó és lelki cél
űzött, hogy próbáljam bevágni szószerint
az Encyclopaedia Britannicát!

33. oldal

gwyneira>!

Nézd, mikor évekig nyomtam az ágyat, magamtehetetlen,
és csak azon imádkoztam, hogy eljöjj, hol késlekedtél?
hiszen tudod, hogy úgy, azzal az elragadtatott sírással,
ami Ó-Virginiában is elfogott, mikor rám találtál a háború után,
úgy sírtam, mikor az ágyamnál megláttalak,
és a mélyre szállt nyugati napfényt apróra gyöngítette
arcod lámpavilága!

136. oldal - Rebecca Wasson

Boniii>!

GEORGE REECE FELESÉGE

Ennek a nemzedéknek azt mondanám:
Vágjatok be egy szép és igaz verssort,.
Valamikor még jól jöhet.
Az uramnak például semmi köze
nem volt a csődhöz – pénztáros volt szegény.
A bankot az elnök tette tönkre, Thomas Rhodes,
meg a hiú, gátlástalan fia.
Börtönbe mégis az uram került,
Énrám meg ittmaradtak a kölykök,
etetni, ruházni, iskolázni.
És végbevittem. Kiküldtem őket
a világba, tisztán és erősen,
mert bölcsen mondá Pope, a költő:
„Tedd jól a dolgod, az a becsület.”

78. oldal

Boniii>!

ABNER PEET TISZTELETES

Nincs kifogásom ellene,
hogy háztartásom javait elárverezték
a község főterén.
Szerelmetes nyájamnak így alkalma nyílt,
hogy emléket kapjon ama holmiból,
mely egykor hozzám tartozott.
De miféle ládát húzott ki magának
Burchard, a csapos?
Tudtátok-e, hogy kézirat van benne,
egy egész élet prédikációi?
Elégette, mint papírhulladékot.

80. oldal

rlb_32557241>!

Petit, a költő

Magocskák száraz tokban, kip, kop, kop,
kip, kop, kop, feleselő pondrók,
enyhe jambusokat költöget a lenge szellő –
a fenyő ott fönn szimfóniát csinál belőle.
Triolett, pasztorál, köröcske, rondó,
verkli-balladák, elhasznált eszme:
hol van a tavalyi hó, meg a rózsa?
mi más a szerelem, mint hulló rózsaszál?
És itt a közösségben körös-körül az élet:
balsors, hűség, hősiség, bukás –
minden a szövőszéken! ó, micsoda minták!
erdők, mezők és patakok, folyók –
és én mindenre vak, egy életen keresztül.
Triolett, pasztorál, köröcske, rondó,
magocskák száraz tokban, kip, kop, kop,
kip, kop, kop, miféle kis jambusok ezek,
mikor Homérosz és Whitman süvölt a fák közt?

72-73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jambus
gwyneira>!

Miféle nagy szavakat hallok itt? hogy szenvedés, fásultság,
harag, békétlenség, meg csüggedő remény?
Korcs nemzedék,
nem babra megy az Élet –
hogy megszeresd, egy életbe kerül.

140. oldal - Lucinda Matlock


Hasonló könyvek címkék alapján

Puszta Sándor: A tű foka
Diana Soto: Nézz fel a Holdra
Hangay Sándor: Csaba utján csillag porzik…
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Sylvia Plath: Zúzódás
Sylvia Plath: Sylvia Plath versei
Walt Whitman: Walt Whitman költeményei
Jim Morrison: Szeretlek és gyűlöllek
Joszif Brodszkij: Új élet
T. S. Eliot: T. S. Eliot legszebb versei