Egy ​hordó amontillado és más elbeszélések 0 csillagozás

Edgar Allan Poe: Egy hordó amontillado és más elbeszélések

Mindig szem előtt tartva az eredetiséget – mert aki elég merész volna magát az érdekeltség ily nyilvánvaló s könnyen érthető forrásától megfosztani, bizonnyal a saját érdeke ellen cselekedne –, először is így szólok magamhoz: „A számtalan hatás vagy benyomás közül, aminek befogadására a szív, az értelem, vagy, nagyobb általánosságban, a lélek képes lehet, a jelen alkalommal melyiket válasszam?” S miután megállapodtam a hatásban, melynek elsősorban újnak, másodsorban élénknek kell lenni, meggondolás tárgyává teszem, vajon ezt a hatást a mesével vagy a tónussal érhetem-e el inkább, mindennapi mesével és különös tónussal, vagy megfordítva, mese és tónus egyforma különösségével, azután körülnézek, vagy inkább magamba tekintek, oly mese- vagy tónuskombinációt keresve, mely legjobban segíthet a hatás fölépítésében.
(Poe – A műalkotás filozófiája)

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012
284 oldal · ISBN: 9789632998589 · Fordította: Babits Mihály

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

Amondóvagyok>!

Az első megfontolás a terjedelem kérdése volt. Ha egy irodalmi mű hosszabb, hogysem egy ülésre el lehet olvasni, számolnunk kell avval, hogy a benyomás egységéből származó rendkívüli fontos hatást elveszítjük – mert ha már két ülés kell hozzá, a világ ügyei közbetolulnak, s egyszerre vége mindennek, ami kerek teljességre emlékeztetne.

A műalkotás filozófiája

Amondóvagyok>!

Fő célom, mint rendesen, az eredetiség volt. Hogy ezt a verselésben annyira elszokták hanyagolni, egyike a világ legérthetetlenebb dolgainak. Még ha elismerjük is, hogy a puszta ritmusban kevés a változatosság lehetősége, akkor is nyilvánvaló, hogy a metrumok és strófaszerkezetek lehetséges változatainak száma szinte végtelen, és mégis a verselésben, századokon át egyetlen költő sem adott eredetit, sőt úgy látszik, még rá se gondolt, hogy eredetit adjon. Meg kell mondani, hogy az eredetiség, néhány rendkívüli erejű elme esetét nem számítva, egyáltalán nem az ihlet vagy intuíció dolga, mint sokan gondolják. Rendesen, aki szert akar rá tenni, annak fáradtságosan kell küzdeni érte, s ámbár magasrendű pozitív érték, eléréséhez nem annyira valaminek a kitalálására, mint inkább elkerülésére van szükség.

A műalkotás filozófiája


Hasonló könyvek címkék alapján

Komor Zoltán: Néhány reggel, néhány éj és minden tárgy magánya
Gustav Meyrink: Az órás
Arthur Conan Doyle: Múmiák meg médiumok
Arthur Conan Doyle: A gázember
Peter Odry Mason: 13 meghökkentő történet
J. L. Armentrout: Opposition – Ellenállás
J. L. Armentrout: Opál
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Karen Marie Moning: Rossz hold kelt fel
Karen Marie Moning: A hajnalra várva