Edgar ​Allan Poe legjobb elbeszélései 44 csillagozás

Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Edgar ​Allan Poe (1809-1849), az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. A sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg.
Jelen gyűjteménnyel Poe munkássága előtt kívánunk tisztelegni. És ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a poei életmű… (tovább)

Tartalomjegyzék


Kedvencelte 10

Most olvassa 9

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 40


Kiemelt értékelések

Dawnofmyth>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Nagyon tetszett a stílusa, de egy idő után elfáradt az agyam olvasás közben :D Viccesen hangzik, kellett a szünet. A legtöbb történet tetszett, és volt ami annyira nem fogott meg, vagy nem értettem. Ettől függetlenül nem tudom kevesebbre értékelni, mert élveztem olvasni. Egyik-másik eléggé elrugaszkodott, kicsit morbid, de félelmetesnek, borzongatónak nem mondanám. Talán a maga korában azok voltak, mára már az ingerküszöbünk magasabb. Voltak izgalmas történetek, volt elgondolkodtató is. Mindent összevetve szerintem nem mind tartozik a legjobbak közé.

Dorka50 P>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Egyszerűen imádom! Poe számomra az egyik legzseniálisabb író! Ez a válogatása is nagyon tetszett. Szerintem azért, mert változatos volt és nem egyben olvastam, hanem szépen haladtam novellánként és közben mást is olvastam. Így sokkal emészthetőbb és nem lesz sok 50 oldal után. Nagyon változatos gyűjtemény. Krimitől a horrorig minden van benne. Személyes kedvencem, amióta olvastam tőle, az Az áruló szív. Ez az írás mindig nagy hatással van rám, pedig olvastam már párszor.

Ildiko_Szabo_2 P>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

A Morgue utcai kettős gyilkosságot szerettem volna elolvasni, és a könyvtárban ez a kötet tetszett meg, amiben benne volt. Nem bántam meg, hogy ezt választottam, mert sok nagyon jó, érdekes történetet olvastam. Több stílusú művet tartalmazott, a legkevesebb a krimi volt, több horror és groteszk mű. Szerencsére mást is olvastam közben, mivel ebben a töménységben ez a stílus megterhelő tud lenni. Elég érdekes lehetett Poe személyisége.

Dominik_Blasir>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Edgar Allan Poe-tól számtalan válogatás és gyűjtemény jelent meg az évek során, a mostani se többet, se kevesebbet nem nyújt elődeinél: kellemesen szemlélteti a poe-i életmű sokszínűségét, betekintést enged a szerző különböző műfajú írásai közé, vagyis célját, a legjobbnak ítélt művek újrakiadását tulajdonképpen hibátlanul teljesíti.
Akadnak itt klasszikus, gótikus rémtörténetek – Az Usher-ház vége és Metzengerstein végjátéka továbbra is döbbenetesen hatásos –, eredeti és borzongató horrorba illő elbeszélések – A kút és az inga, vagy Az áruló szív nem véletlenül népszerű alkotás –, de kegyetlen mese (Ugribéka), vagy költőien rémisztő novella (Ligeia) is. Poe-val kapcsolatban gyakorta emlegetik, hogy lerakta a krimi zsánerének alapköveit, ezt olvashatjuk A Morgue utcai kettős gyilkosságban és folytatásaiban, a hasonlóság Sherlock Holmes-szal és más nyomozó történeteivel valóban szembetűnő.
De nem csak komor és sötét hangulatú írásokat találunk a kötetben, kedvenc novellám, a Pár szó a múmiával mellett például egy jövőben játszódó elmélkedést is végigkövethetünk a XIX. századi világról és politikáról.
Legyen szó szatirikus, lírai vagy dermesztően félelmetes atmoszféráról, Poe művei mindig tartogatnak olyan finomságokat ötletben vagy írói megoldásban, amelyekért megéri újra és újra elővenni néhány elbeszélését és elmerülni ezekben különleges hangulatú alkotásaiban. Ha régi rajongóinak sok újdonságot nem is tartalmaz ez a kötet, a szerzővel való ismerkedésre tökéletes.
Bővebben az ekultúrán.

Bee_bookworm>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Szeretem. Mert elgondolkodtató, mert abszurd és mert könnyű. Csak ne kellene holnapra kiselőadást csinálnom belőle.

Mr_Koxi>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Mindenképp kell jó pár oldal amíg az ember megszokja egyrészt Poe stílusát másrészt a régies nyelvezetet. De ha ezek megvannak akkor szerintem egy nagyon jó olvasmány, sokszor letehetetlen és magávalragadó történetek gyűjteménye, igazán érdemes egy próbát tenni vele!

m6tika>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Elég jó válogatás, bár ahhoz hogy tényleg a legjobbak legyenek, szerintem A fekete macska illene még benne legyen mindenképp. Sokféle zsáner megtalálható ebben a válogatásban: horror, krimi, sci-fi, szatíra. Mindegyikből találhatunk időtálló, máig méltán népszerű műveket, de van egy pár olyan is, mely ma már alig érződik többnek egy sajátos felvetésnél. Ezek sem rosszak persze, hozzátesznek Poe jellegzetes atmoszférájához, megmutatják észjárását, bár önmagukban kevésbé emlékezetesek.
Az én személyes kedvenceim A kút és az inga, A Morgue utcai kettős gyilkosság és Az áruló szív.

negoti P>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

A kötet legtöbb történetét már többször is olvastam, feldolgozást is (pl. Ray Bradbury:A második Usher ház). Ez a válogatás egy Poe 'sűrítmény'. Lehet, hogy megfekszi a gyomrod vagy nem lesz tőle semmi bajod. Bevallom, nem mindegyik tetszett. Túlontúl éteri, hogy úgy mondjam, de ilyen Poe stílusa, amit lehet szeretni vagy baromira utálni. Ezek után könnyebb lesz a két kötetes giga összes-t is elolvasni.

Jadis>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Nekem nagyon vegyes volt ez a válogatás. Voltak novellák, amik zseniálisak voltak és akadt pár, amivel nem annyira tudtam mit kezdeni (persze ezek egy része fakadhat abból is, hogy ami a XIX. században magától értetődő volt vagy borzongató, manapság nem feltétlen az).

DarkKnight15>!
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Még hogy Stephen King a horror koronázatlan királya?! Edgar Allan Poe nagyságához képest King valahol Poe térde közelében vergődik.

Zseniális írások vannak ebben a könyvben, micsoda történetek!
Nehéz kiemelni a „legjobbakat” a legjobbak közül, de íme az én kedvenceim:
Berenice
Csönd
Az Usher-ház vége
William Wilson
Az ovális portré
Az áruló szív
Dr. Kátrány és Toll professzor módszere
Monsieur Valdemar esete tényszerű megvilágításban
A perverzió démona
Az elveszett lélegzet (melyen a legtöbbet gondolkodtam és gondolkodom még mindig…)

A Delejes látomáshoz nem voltam elég pihent, amúgy is utálom a filozófiát. Majd egyszer újra elolvasom, talán megértem.

A Mellonta Taután jókat mosolyogtam, nem olvastam még 19. században íródott sci-fit/disztópiát. :D

Érdekes volt Eiros és Charmion párbeszéde, melyben Poe megírta a világvégét.

Az Ugribékát meg a Tündérszigetet nem tudtam hova tenni, nincs helyük ebben a könyvben.

A Monos és Una beszélgetését valaki elmagyarázhatná, mert nem igazán sikerült felfognom.


Népszerű idézetek

Életveszélyes_és_Tilos>!

A szenvedés százarcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik – árnyalatai színpompásak, mint a szivárványéi, s bár oly távoliak, mégis meghitten közeliek.

Berenice

1 hozzászólás
mezei P>!

– Nem bolond, legalábbis nem teljesen az – jegyezte meg G. – Viszont költő, és így véleményem szerint csak egy hajszál választja el a valódi őrültektől.

Az ellopott levél

Grace_Martin>!

Az emberek őrültnek mondtak;de még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e.

Eleonora

mezei P>!

– Á,á, Dupin úr fura nézeteinek egyike – mondta a prefektus, akinek az volt az egyik rossz szokása, hogy mindent „furának” nevezett, amit képtelen volt felfogni. Így aztán nem csoda, hogy egész seregnyi furaság vette körül az életben.

Az ellopott levél

Dominik_Blasir>!

Képesek voltak olyan épületeket emelni, amit a régi amrikai nyelvben „templomnak” neveztek; ez egyfajta pagoda volt, ahol két bálványt – a nevük Divat és a Vagyon voltak – imádtak. Végül – úgy tűnik – már a sziget kilenc tizede templom volt.
Egyes feltételezések szerint az ebben a régióban élő nők egyfajta deformitástól szenvedtek – a derekuk alatt, hátul egyfajta púp nőtt rajtuk […] – mintha bizarr átmenetet képeznének egy pulyakakas és egy dromedár között.

Mellonta tauta; 366. oldal

Grace_Martin>!

A sakk feszült figyelmet követel. […] A lehetséges lépések nemcsak sokfélék, hanem bonyodalmasak is, ezért az efféle elnézés valószínűsége megsokszorozódik – és tíz eset közül kilencben a kitartóbb figyelmű játékos győzi le a tehetségesebbet.

A Morgue utcai kettős gyilkosság

Grace_Martin>!

a találékony embernek mindig van fantáziája és a valódi képzelőerő mindig analitikus.

Grace_Martin>!

Erőteljes fantáziájáról és lángoló szenvedélyességéről híres fajtából származom.

(első mondat)

loranda>!

Vannak húrok a legérzéketlenebb szívekben is, melyeket nem lehet érinteni, hogy az érintés emóciót ne keltsen.

181. oldal, A vörös halál álarca

Dominik_Blasir>!

[…] a régi idők amrikaijai önmagukat kormányoztak – ugyan, ki hallott már efféle bolondságot? –, hogy egy olyan mindenki-önmagáért-stílusú szövetségben éltek, prérikutyák módjára, amikről a mesékben lehet olvasni. […] a lehető legvadabb elképzelésből indultak ki: abból, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik – annak ellenére, hogy a világmindenségben erre sem morálisan, sem fizikailag példa nincs.
Mindenki részt vehetett az úgynevezett „szavazáson” – ily módon árthatta bele magát a politikába –, mígnem lassacskán rájöttek, hogy a közügyekkel mindenki a másikra vár, ami mindenki feladata, az valójában senkié sem, és a „Köztársaságot” (így nevezték annak idején ezt az abszurd kormányzati rendszert) valójában senki nem vezeti.

Mellonta tauta; 362. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ifj. Veress István (szerk.): Gyilkos mesék
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Stephen King: Rémálmok bazára
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Dean R. Koontz: Virrasztók
Dean R. Koontz: A rossz hely
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Blake Crouch: Sötét anyag
Dean R. Koontz: Ne félj!
Mira Grant: Feed – Etetés