Edgar ​Allan Poe legjobb elbeszélései 29 csillagozás

Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Edgar ​Allan Poe (1809-1849), az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. A sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg.
Jelen gyűjteménnyel Poe munkássága előtt kívánunk tisztelegni. És ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a poei életmű… (tovább)

Tartalomjegyzék


Kedvencelte 4

Most olvassa 10

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

>!
mezei P
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

A nagy csalódás. Azaz: A NAGY CSALÓDÁS.
Egy kihívás miatt olvastam, és űzött a kíváncsiság, alig vártam, hogy elkezdhessem. És már az elején arcon csapott: nagyon nem jöttek be Poe novellái. És nagyon elgondolkodtam, hogy hol lehet a hiba. (Leszámítva persze azt a lehetőséget, hogy bennem.:))Vállalva azt, hogy esetleg sokan nekem támadnak, úgy gondolom, hogy a horror pont az a műfaj, ami felett igenis elszáll az idő. Sajnos csak filmes példákat tudok felhozni, de pár éve néztük meg a fiammal Ridley Scott-tól A nyolcadik utas: a Halál-t és hát végig untuk az egészet. Vagy az 1980-as Péntek 13-at. Végigröhögtük, mint egy paródiát (kivéve az utolsó jelenetet, amikor is sikítoztunk). Az, ami X. időpontban félelmetes és ütős, pár év múlva már jobbik esetben is unalmassá válik. Erről konkrétan a Szörny Rt. ominózus jelenete jut eszembe, amikor is a kisfiú belealszik a popcornjába az unalomtól, a háttérben meg egy horror film megy a tévében. Szegény szörnyeknek nagyon nehéz a dolguk az ijesztgetéssel, hiszen a gyerekek/emberek ingerküszöbe már nagyon magas. És így van ez „szegény” írókkal is. Gondolom, Poe a maga korában nagyot alkotott, és a detektív műfaj alapjait is ő rakta le, de én már nem tudom úgy élvezni az írásait.
Hozzáteszem, azért akadtak olyan novellák is, amik tetszettek: A Mellonta tauta egyszerűen zseniális volt, A kút és az inga volt az első, amin egyáltalán izgultam, Az ovális portré, az Ugribéka és a Három vasárnap egy héten belül még tetszett, de engem a Dupin történetek sem vettek le a lábamról, a többiről nem is akarok beszélni.
(Csak zárójelben merem megjegyezni, vállalva, hogy magamra idézem sok ember haragját: szerintem a fordítás is nagyon idejétmúlt. Lehet, hogy ha a fordításról kicsit lefújnánk a port, esetleg élvezhetőbbek lennének.)

15 hozzászólás
>!
Dawnofmyth P
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Nagyon tetszett a stílusa, de egy idő után elfáradt az agyam olvasás közben :D Viccesen hangzik, kellett a szünet. A legtöbb történet tetszett, és volt ami annyira nem fogott meg, vagy nem értettem. Ettől függetlenül nem tudom kevesebbre értékelni, mert élveztem olvasni. Egyik-másik eléggé elrugaszkodott, kicsit morbid, de félelmetesnek, borzongatónak nem mondanám. Talán a maga korában azok voltak, mára már az ingerküszöbünk magasabb. Voltak izgalmas történetek, volt elgondolkodtató is. Mindent összevetve szerintem nem mind tartozik a legjobbak közé.

>!
Dominik_Blasir
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Edgar Allan Poe-tól számtalan válogatás és gyűjtemény jelent meg az évek során, a mostani se többet, se kevesebbet nem nyújt elődeinél: kellemesen szemlélteti a poe-i életmű sokszínűségét, betekintést enged a szerző különböző műfajú írásai közé, vagyis célját, a legjobbnak ítélt művek újrakiadását tulajdonképpen hibátlanul teljesíti.
Akadnak itt klasszikus, gótikus rémtörténetek – Az Usher-ház vége és Metzengerstein végjátéka továbbra is döbbenetesen hatásos –, eredeti és borzongató horrorba illő elbeszélések – A kút és az inga, vagy Az áruló szív nem véletlenül népszerű alkotás –, de kegyetlen mese (Ugribéka), vagy költőien rémisztő novella (Ligeia) is. Poe-val kapcsolatban gyakorta emlegetik, hogy lerakta a krimi zsánerének alapköveit, ezt olvashatjuk A Morgue utcai kettős gyilkosságban és folytatásaiban, a hasonlóság Sherlock Holmes-szal és más nyomozó történeteivel valóban szembetűnő.
De nem csak komor és sötét hangulatú írásokat találunk a kötetben, kedvenc novellám, a Pár szó a múmiával mellett például egy jövőben játszódó elmélkedést is végigkövethetünk a XIX. századi világról és politikáról.
Legyen szó szatirikus, lírai vagy dermesztően félelmetes atmoszféráról, Poe művei mindig tartogatnak olyan finomságokat ötletben vagy írói megoldásban, amelyekért megéri újra és újra elővenni néhány elbeszélését és elmerülni ezekben különleges hangulatú alkotásaiban. Ha régi rajongóinak sok újdonságot nem is tartalmaz ez a kötet, a szerzővel való ismerkedésre tökéletes.
Bővebben az ekultúrán.

>!
BeetheBlessed P
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Szeretem. Mert elgondolkodtató, mert abszurd és mert könnyű. Csak ne kellene holnapra kiselőadást csinálnom belőle.

>!
negoti
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

A kötet legtöbb történetét már többször is olvastam, feldolgozást is (pl. Ray Bradbury:A második Usher ház). Ez a válogatás egy Poe 'sűrítmény'. Lehet, hogy megfekszi a gyomrod vagy nem lesz tőle semmi bajod. Bevallom, nem mindegyik tetszett. Túlontúl éteri, hogy úgy mondjam, de ilyen Poe stílusa, amit lehet szeretni vagy baromira utálni. Ezek után könnyebb lesz a két kötetes giga összes-t is elolvasni.

>!
Flóri
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

A cím nem tetszik, mert egy szubjektív értékítéletet objektív tényként tüntet föl, a fordítások egy része nem a legsikerültebb, a történetek azonban jók és a válogatás széles keresztmetszetet ad az elbeszélő Poe -ról.

>!
Blasio87
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Az én hibám, tudom, de nekem nagyon nehezen emészthető volt Poe történetszövése.
Általában esti olvasó vagyok, valahol féltávon az ébrenlét és az álomvilág határmezsgyéjén. A nehezebb írásmód miatt többször bele-belealudtam a történetekbe, ami nem tett jót az élménynek sem. Továbbá volt más problémám is ez időszak alatt (lakásvásárlás, így máshol járt bőven az eszem).
Az első néhány novellát nagyon nehezen emésztettem és még szoknom kellett az író stílusát, az írásmódot. A könyv közepére elkezdtem élvezni a történeteket, nem csak úgy elolvastam őket. A Morgue utcai kettős gyilkosság és Az ellopott levél történetek többek közt nagyon tetszettek. A könyvben egy bokorba volt szedve néhány halállal/élve eltemetéssel kapcsolatos történet, ezek is érdekesek voltak. A könyv végére egészen belejöttem Poe világába, de ha a szívemre teszem a kezem, nagyon maradandók nem maradtak.
Ha hozzáadom azt, hogy a 19. század történeteit olvastam, akkor azt kell mondanom, hogy el vagyok ragadtatva. Azonban ez így nem lenne igaz. Ahogy említettem, volt néhány egyéb hátráltató tényező az olvasás közben, így minimum egy csillag levonást magamra tennék. Találnom kell egy alkalmas pillanatot ahhoz, hogy ezeket a történeteket újra olvassam, hogy értékelni tudjam őket. De mindenképp meg kell tennem, mert hiányérzet maradt bennem.

>!
Hellena 
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Az első élményem volt Poe-tól. Ezt úgy hívják, hogy szerelem első olvasatra.

A teljes értékelés elolvasható a blogomon: https://thedeathgoddess.blogspot.com/2018/06/olvasmanye…

>!
Jadis
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Nekem nagyon vegyes volt ez a válogatás. Voltak novellák, amik zseniálisak voltak és akadt pár, amivel nem annyira tudtam mit kezdeni (persze ezek egy része fakadhat abból is, hogy ami a XIX. században magától értetődő volt vagy borzongató, manapság nem feltétlen az).

>!
DarkKnight15
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései

Még hogy Stephen King a horror koronázatlan királya?! Edgar Allan Poe nagyságához képest King valahol Poe térde közelében vergődik.

Zseniális írások vannak ebben a könyvben, micsoda történetek!
Nehéz kiemelni a „legjobbakat” a legjobbak közül, de íme az én kedvenceim:
Berenice
Csönd
Az Usher-ház vége
William Wilson
Az ovális portré
Az áruló szív
Dr. Kátrány és Toll professzor módszere
Monsieur Valdemar esete tényszerű megvilágításban
A perverzió démona
Az elveszett lélegzet (melyen a legtöbbet gondolkodtam és gondolkodom még mindig…)

A Delejes látomáshoz nem voltam elég pihent, amúgy is utálom a filozófiát. Majd egyszer újra elolvasom, talán megértem.

A Mellonta Taután jókat mosolyogtam, nem olvastam még 19. században íródott sci-fit/disztópiát. :D

Érdekes volt Eiros és Charmion párbeszéde, melyben Poe megírta a világvégét.

Az Ugribékát meg a Tündérszigetet nem tudtam hova tenni, nincs helyük ebben a könyvben.

A Monos és Una beszélgetését valaki elmagyarázhatná, mert nem igazán sikerült felfognom.


Népszerű idézetek

>!
Életveszélyes_és_Tilos

A szenvedés százarcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik – árnyalatai színpompásak, mint a szivárványéi, s bár oly távoliak, mégis meghitten közeliek.

Berenice

1 hozzászólás
>!
mezei P

– Nem bolond, legalábbis nem teljesen az – jegyezte meg G. – Viszont költő, és így véleményem szerint csak egy hajszál választja el a valódi őrültektől.

Az ellopott levél

>!
Dominik_Blasir

Képesek voltak olyan épületeket emelni, amit a régi amrikai nyelvben „templomnak” neveztek; ez egyfajta pagoda volt, ahol két bálványt – a nevük Divat és a Vagyon voltak – imádtak. Végül – úgy tűnik – már a sziget kilenc tizede templom volt.
Egyes feltételezések szerint az ebben a régióban élő nők egyfajta deformitástól szenvedtek – a derekuk alatt, hátul egyfajta púp nőtt rajtuk (…) – mintha bizarr átmenetet képeznének egy pulyakakas és egy dromedár között.

Mellonta tauta; 366. oldal

>!
Grace_Martin

A sakk feszült figyelmet követel. (…) A lehetséges lépések nemcsak sokfélék, hanem bonyodalmasak is, ezért az efféle elnézés valószínűsége megsokszorozódik – és tíz eset közül kilencben a kitartóbb figyelmű játékos győzi le a tehetségesebbet.

A Morgue utcai kettős gyilkosság

>!
Életveszélyes_és_Tilos

Hogy lehet az, hogy a szépségből, amellyel büszkélkedhetem, csúfság fakad? – a béke frigyéből ugyanannyi fájdalom? Bár ha a bölcselők szerint a gonoszság a jóságnak folyománya, a boldogságból is fakadhat bánat. Ahogyan a múlt emlékei feloldják a ma fájdalmait vagy gyötrelmeit, amik lehetséges, hogy az eksztatikus gyönyörben gyökereznek.

Berenice

>!
Grace_Martin

Az emberek őrültnek mondtak;de még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e.

Eleonora

>!
Grace_Martin

Erőteljes fantáziájáról és lángoló szenvedélyességéről híres fajtából származom.

(első mondat)

>!
mezei P

– Á,á, Dupin úr fura nézeteinek egyike – mondta a prefektus, akinek az volt az egyik rossz szokása, hogy mindent „furának” nevezett, amit képtelen volt felfogni. Így aztán nem csoda, hogy egész seregnyi furaság vette körül az életben.

Az ellopott levél

>!
Dominik_Blasir

(…) a régi idők amrikaijai önmagukat kormányoztak – ugyan, ki hallott már efféle bolondságot? –, hogy egy olyan mindenki-önmagáért-stílusú szövetségben éltek, prérikutyák módjára, amikről a mesékben lehet olvasni. (…) a lehető legvadabb elképzelésből indultak ki: abból, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek születik – annak ellenére, hogy a világmindenségben erre sem morálisan, sem fizikailag példa nincs.
Mindenki részt vehetett az úgynevezett „szavazáson” – ily módon árthatta bele magát a politikába –, mígnem lassacskán rájöttek, hogy a közügyekkel mindenki a másikra vár, ami mindenki feladata, az valójában senkié sem, és a „Köztársaságot” (így nevezték annak idején ezt az abszurd kormányzati rendszert) valójában senki nem vezeti.

Mellonta tauta; 362. oldal

1 hozzászólás
>!
cinege218

Nem akarom leírni érzéseimet az akasztófán; bár bizonnyal lenne erről mondanivalóm, s a téma olyan, amiről alig írtak jót. Valóban csak az írhat erről a tárgyról igazat, akit már egyszer fölakasztottak életében. Minden írónak arra kellene szorítkoznia írásaiban, amit személyesen átélt.

Az elveszett lélegzet


Hasonló könyvek címkék alapján

Simon Hawke: Ragadozó 2.
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Dean R. Koontz: A rossz hely
Dean R. Koontz: Az eljövetel
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
George R. R. Martin: Álomdalok
H. P. Lovecraft: Cthulhu hívása
Stephen King: Világnagy strand
H. P. Lovecraft: Zarándokút Kadathba
H. P. Lovecraft: Az őrület hegyei