Értékelések 112

Alosa>!
Ed McDonald: Éjszárny

Nagy lendülettel vágtam volna neki a könyvnek, amikor feltűnt, hogy grimdark címe is helyett kapott rajta. Ott már megcsappant a lendületem, mert bár nincs kifejezett bajom vele, de a kedvencem se. A gyönyörű borító meggyőzött, de nem mondanám, hogy teljesen oda vagyok érte.
Ami miatt szerintem megcsúszott nálam, hogy rettenet módon irritált, hogy Ryhalt azért hajkurássza egész végig a csajt, mert gyerekkori szerelme és szép. Miközben annyit tudtunk, hogy egyébként volt felesége, gyereke is, de mert jött egy rég látott csinos arc, hirtelen mindent felad. spoiler Örültem volna, hogy ha ez hamarabb kiderül, mert javíthatta volna az olvasási történetem.
A mágiáról és a világról többet tudunk, mint a karakterek múltjáról, de ez is inkább elejtett mondatokból. Így is a fényszövéses mágiához hasonlott se láttam és nagyon kreatívnak tartom. A Kárhozot, a Mély Királyai és Névtelenekből se hiányzik a fantázia. Technikailag az istenek háborúját vívják, akik közben szintúgy a fejük felett járnak és közben sakkoznak az emberi életekkel. Elég pörgős a történet, az első részben akkora történetet ölel fel, ami egy egész sorozatot, de egy második részben is elfért volna. Mégse érződött elnyújtottnak, sőt a könyv második fele egy hatalmas csata jelenet, amiből nem bántam volna, ha kicsit kevesebb lett volna, mert egy kicsit már untam.
2020-08-31

Hirdetés
Kicsi_Yeye>!
Ed McDonald: Éjszárny

Ahogy a boritot meglattam beleszerettem. A cim is igeretesen hangoztt de a fulszoveg elsore nem fogott meg. Eleinte untam is a tortenetet de aztan gyorsan beszippantott. A fohost nem igazan kedveltem meg de maga a tortenet nagyon tetszett. Gyakorlatilag amint befejeztem kezdtem is bele a masodik reszbe. Nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, foleg aki nem olvas annyi fantasyt de erdemes vegigolvasni.

Szilver>!
Ed McDonald: Éjszárny

Furcsa ez a könyv. Igazából az egészet untam, mivel annyira szerencsétlenül volt összekapkodva innen-onnan a történet és a karakterek egyaránt, hogy nem tudott újat mutatni. Közben meg voltak olyan történet szálak (a Csemete), amiket nagyon élveztem olvasni. A főszereplő számomra teljesen unszimpatikus volt, mint ahogy a karakterek háromnegyede. Összességében ez az „egynek jó” kategória.