A ​heccelődő (87-es körzet 11.) 85% 35 csillagozás

Furcsa egy krimi. Főleg, mert nem krimi. Hát lehet egy krimit ilyen költőien kezdeni?: https://moly.hu/idezetek/780266. Ez tulajdonképpen egy heist (bankrablós, átverős) történet, hogy a filmvilágból kölcsönözzek kifejezést, könyveknél még nem hallottam alkalmazni. Lényegében, egyrészt figyelemmel kísérhetjük, ahogy a rablók végrehajtják a tervüket, másrészt meg a rendőrséget, ahogy nem sejtenek semmit. A vége is felrúg minden józan krimi szabályt, amennyiben túl nagy szerepet szán a véletlennek. No és maga az egész terv, értelmetlennek tűnik spoiler, ekkora felhajtás egyszerűen képtelenség, zsáneridegen a krimitől, egy profi bűnöző minél kevesebb nyomot akar maga után hagyni.
Akkor mégis mit akarhatott McBain ezzel a történettel? 1960-ban írta, a legvadabb hidegháborús időkben, egy lángokban álló nagyváros képe valószínűleg jóval erősebb hatást fejtett ki az akkori olvasóra, mint ma, amikor katasztrófafilmek garmadájában pusztították már el az egész Földet. Igaz, nem játszik rá erre a vízióra, de a pánik kitörésekor azért megemlíti az oroszokat. A lényeg annak a törékenységnek az ábrázolása, ami az egész társadalmat fenyegeti, amitől a szervezett rendőrség sem védheti meg a polgárokat.
Krimiként messze nem tökéletes, de ettől függetlenül érdekes olvasmány a maga komótos módján, van humora, és a süket kétségkívül egy érdekes és rejtélyes figura, bár rejtélyei jó részét nem tárja fel a könyvben.

„- Szerintem csak mázlija volt- állította továbbra is Chuck.
– Lehetséges. – A süket mosolygott. – Mindenesetre én nyertem, nem?
– Maga hát. S mivel maga nyert, nyugodtan állíthatja, hogy előre kiszámította, hogy maga fog nyerni.
– Valóban kiszámítottam, Chuck.
– Ezt csak mondja. Ha vesztett volna, most másképpen beszélne. Mindenfélékkel előhozakodna, hogy kimagyarázza a tévedéseit.
– Aligha – mondta a süket. Én nem az az ember vagyok, aki beismeri, hogy tévedett. A tévedés szó az én szótáramban nem szerepel.
– Nem? Hát mit mond helyette?
– Eltérést. Az igazság állandó, Chuck. Csak az igazság észlelése az, ami változik. A hiba nagysága a változatlan igazság és a megfigyelés pontossága közti különbségtől függ. S az ilyen hibát csak eltérésnek lehet nevezni, nem tévedésnek.
– Ostobaság – mondta Chuck, mire az asztal körül ülőkből kitört a röhögés.
– Pontosan – mondta a süket, aki együtt nevetett a többiekkel. – Ostobaság. A hiba egyszerűen az igazság megfigyelésekor megmutatkozó ostobaság. Lenne szíves osztani?”
A fenti párbeszéd természetesen nem egy filozófiai konferencián, hanem egy pókerasztal mellett hangzik el. A beszélgetés két résztvevője közül Chuck, az izomagyú, nem túl érdekes. A süket viszont annál inkább. Ő az, aki a tökéletes bűntény kitervelője és könyv az ő teóriájának gyakorlati megvalósulását vizsgálja: mennyire kiszámítható az élet, és egy okos bűnöző hogyan képes túljárni egy világváros teljes rendőrségének az eszén.
A helyszín New York, annak is 87. rendőrségi körzete, ahol az Ed McBain korábbi bűnügyi történeteiből megismert nyomozók munkáját kísérhetjük figyelemmel. Az olasz származású Steve Carella, a zsidó Meyer Meyer, a Puerto Ricó-i Frankie Hernandez és a többiek rutinszerűen végzik nyomozásaikat, gyilkossági ügyekben, és szimpla kis zsarolási, meg telefonbetyárkodási ügyekben, és esélyük sincs, hogy lássák: a szálak összefutnak, mert egy hideg, számító és kegyetlen bűnöző mozgatja őket.
A regény megírásának időpontja: valamikor a múlt század hetvenes évei (Szíjgyártó László fordításának dátuma: 1977). A terrorizmus Európában már megjelent, de az USA-ban még elképzelhetetlen volt a politikai indítékú rombolás. A szerző épp ezért szimpla bűnügyi háttért konstruált a lángokban álló New York mögé.
Lángokban álló nagyváros, tökéletes bűntény, okos és kegyetlen bűnöző, esendő, de szerethető rendőrök, akik már régi ismerőseink – ezek azok a kellékek, amelyek ezt a krimit izgalmas és szórakoztató, könnyű nyári olvasmánnyá teszik.

Alapvetően nem nagyon fogott meg a történet. Nekem ez volt az első eset a 87-es körzet életéből. Átlagosnak mondható sztori volt, nem izgultam halálra magamat. Jópofa volt benne a két szál, amit a rendőröknek sehogyan sem sikerült összeilleszteni. Pedig nem olyan ügyetlenek, csak eddig ilyen kaliberű bűnténnyel még álmaikban sem találkoztak. Érdekes volt a befejezés, hogy a történet spoiler.

Másodjára is kiváló krimit olvashattam Ed McBaintől. A történet nagyon tetszett. A 87-es körzet nyomozói próbálják kezelni a felmerülő problémákat, melyet a háttérből a szerintem zseniális süket okoz nagy terve megvalósítása érdekében. Szerencsére ő is kapott egy történetszálat. spoiler Biztos nem most olvastam utoljára a szerzőtől, még sok hasonlót szeretnék.

Ha jól emlékszem ebből készült a Mr Süket trükkjei című film. Nekem a könyv és a film egyaránt tetszett.

Amikor először láttam a Die Hard 3-at, erősen azt éreztem, hogy az alapötletet innen, hm „kölcsönözték”. Baromi jó krimi, egy nagyon jól kitalált rosszfiúval.