A ​csepp 8 csillagozás

A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete
Éber Márk Áron: A csepp

Hogyan ​képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt.

E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott. Egyaránt nőtt a távolság a felül és az alul levők, az uralkodó és az alávetett helyzetűek, a tőkések és a munkások között. Vajon mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését, az élethelyzetek eltávolodását, a társadalmi felemelkedés és lecsúszás esélyének alacsony szintjét? A kötet válaszai szerint egyfelől a globális kapitalizmus, a tőkés világrendszer dinamikája, másfelől a magyar államot elfoglaló osztályok és osztályfrakciók politikája. A magyar társadalom osztályszerkezete csepp a kapitalista világrendszer tengerében.

Egyetlen apró alkotóelemként sűrítve foglalja… (tovább)

>!
Napvilág, Budapest, 2020
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633384527
>!
Napvilág, Budapest, 2020
284 oldal · ISBN: 9789633383452

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 12

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 41


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Éber Márk Áron: A csepp

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

Ez egy marxista terminológiát használó, és – szvsz – marxista szellemiségű kötet. De ez nem baj! Sőt! Ne feledjük: Marx kapitalizmuskritikája nem csupán a kommunista mozgalmakat alapozta meg, melyek erőszakos hatalomátvétellel a proletárdiktatúra kiépítésére törekedtek, hanem a szociáldemokrata pártok szellemi bázisát is jelenti, s ezek a pártok parlamenti jelenléttel, a szakszervezeti mozgalom erősítésével, progresszív adóztatással és az állam jóléti rendszereinek megerősítésével törekednek a társadalmi igazságtalanságok kiegyenlítésére, enyhítésére, nem pedig forradalommal. S rögtön hozzáteszem: ez a fajta szociáldemokrácia Kéthly Anna kora óta fájóan hiányzik a magyar politikai palettáról…

De haladjunk sorjában: ez a tanulmány a kapitalista világgazdaság keretei közé – a 89-es rendszerváltás után – újra beilleszkedő félperifériás magyar társadalom gazdasági-szociális szerkezetét, ennek változásait vizsgálja. Egy dolgot a globális gazdaságtörténet alapján rögtön leszögez: hogy a globális kapitalizmusban mindig fennmarad a centrum és a periféria, és a centrum nem kis részben a periféria rovására tud a saját területén belül a szélesebb tömegeknek is magasabb életszínvonalat biztosítani. Tehát a felzárkózás reménye a periféria zöme számára hiú remény: nem így osztották le a lapokat. A másik fontos tény a hazai pártviszonyokra vonatkozik: a demokratikus, antipopulista, 'balodalinak' titulált liberális ellenzék nem baloldali, csupán liberális, és a nemzetközi (centrum) tőke érdekeit képviseli. Az antidemokratikus, populista, jobboldali, 'nemzetinek' titulált kormánypárt pedig a javarészt állami beavatkozással felhizlalt helyi tőkésosztály érdekeit képviseli. A dolgozó osztályok érdekeit nem képviseli jelenleg senki: nincs rendes baloldai párt, sem egységes, erős, tömegeket integráló szakszervezet – s a jelenlegi pártok egyike sem törekszik ilyen szervezet létrehozására. A kizsákmányolás (ne féljünk a nevén nevezni), s ezzel párhuzamosan az egyszerű emberek kábítása akadálytalanul folyik, az 'oszd meg és uralkodj' jegyében.

A társadalom a rendszerváltás óta egyre erősebben szétszakad, a társadalom felső harmada anyagi biztonságban él, az alsó kétharmad inkább csak máról holnapra, s ebből a legalsó harmad már csaknem teljes kiszolgáltatottságban, minden tartalék nélkül. Ez az egyre hosszabbra nyúló csepp-forma reprezentálja jelenleg a magyar lakosság gazdasági-társadalmi rétegződését. Az úgynevezett 'középosztály' pedig, aminek a fogalmát soha nem definiálta senki pontos és precíz módon, és – bár tele van vele a sajtó meg a politikusok szónoklatai – valójában a megnevezés üres halandzsa; nos ez a 'középosztály' fokozatosan elolvad, kisebb részben fölkapaszkodnak belőle a felső harmad jól szituált népe közé, a nagyobb részük pedig lesüllyed a létbizonytalan tömegek szintjére.

Ezeket a folyamatokat mutatja be a könyv, számos kutatási eredményre és statisztikára hivatkozva. Míg a kötet első felében a szerző – ígéretéhez híven – elég sikeresen kerülte a szakzsargont, ez a második félben, a kutatási eredmények tárgyalásakor, már kevésbé sikerült, de némi odafigyeléssel ez is követhető. Ám, sajnos, nyelvezete és szakmai tartalma miatt ez a könyv pont azokhoz nem fog eljutni, akikről szól, és akikhez kellene: a rendszerváltás veszteseihez, a dolgozókhoz. Akik ugyan osztályt alkotnak, de ennek maguk sincsenek tudatában.

A szerző a könyvet József Attila Eszméletének egy versszakával zárja – hadd fejezzem be ezt az értékelést a költő egy másik művéből vett idézettel:

Ne hadd el magad, öregem,
bőröd ne bízd kereskedőre,
ki elád felhőt az egen
s a földön telket vesz belőle.
Inkább segít a kutya szőre
a teríthető betegen,
semhogy magát miértünk törje,
aki sorsunktól idegen.

Garbitsch>!
Éber Márk Áron: A csepp

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

A Partizán – Miért nincs középosztály Magyarországon? című videójából (https://www.youtube.com/watch…) szereztem a könyvről tudomást, és felkeltette annyira az érdeklődésemet, hogy megvegyem.
Mondanom se kell, hogy a könnyen érthető videó után a könyv első lapjain szembesültem azzal, hogy bár a szerző közérthető tanulmányt ígér, azért mégiscsak egy szociológiai szakkönyv.
Ez azért sajnálatos, mert leginkább tömegközlekedési eszközön van időm olvasni, és ez a könyv nem olvasható utazás közben – de van annyira izgalmas, hogy ennek ellenére a hihetetlenül lassú olvasási tempómmal is két héten belül elolvastam.
A külcsínt nézve szép és strapabíró kiadás, nyugodtan feszegethettem, nem maradt a kezemben pár fejezet és nem tört meg a könyv gerince. Igényes a tördelése és a lektorálása (egyetlen elgépelést találtam csak benne [225. oldal „erőitt”], de egy 239 oldalas könyvbe ennyi bőven belefér.
A tartalmát tekintve jól tagolt, értelmesen végigvezetett, kellően alátámasztott állításokat tartalmaz. Alapos munka.
Elejétől végigolvasva több ismétléssel találkoztam, ez néha kissé zavaró, de cserébe egy kiemelt fejezet elolvasása is teljesen érthető.
Egyetlen aggályom vele kapcsolatban, hogy pillanatnyi állapotot tükröz (ezt a szerző is beismeri), gyanítom pár év múlva csak visszatekintésnek, összehasonlítási alapnak lesz jó. Ugyanakkor elég objektívnek gondolom ahhoz, hogy annak megfeleljen még jó pár év múlva is.


Népszerű idézetek

Garbitsch>!

A munka olcsóvá vagy egyenesen ingyenessé tételét mindenekelőtt azonban az informális keretek közé helyezett reproduktív munka intézménye segíti. Ezen belül pedig elsősorban azok az informális és reproduktív munkaformák válnak különösen kizsákmányolhatóvá, amelyek kívül esnek a bérmunka világán. E munkákat nem munkabérért, hanem ingyen kénytelenek végezni az esetek túlnyomó részében nők, feleségek, anyák. Ilyenek mindenekelőtt a háztartási munkák, a gyerekszülés és a gyereknevelés, a gondoskodás, az érzelmi (házi)munka, a szeretet, a szexualitás és az intimitás, vagyis a háztartás és a rokonság érzelmi és anyagi szükségleteinek kielégítése fizetetlen és láthatatlan munkatevékenységek egész sorával. E szolgálatok ugyanis mind beépülnek a bérmunkába, mind hozzájárulnak a bérmunkáért eladható munkaerő és munkaidő újratermeléséhez, de anélkül válnak a részévé, hogy a bérmunkáért kapott munkabérben a tőkés ellentételezné, megfizetné e szolgálatokat.

58. oldal – I. Ismeretelméleti éberség: dinamikus relacionizmus – Olcsó munka és olcsó természet (Napvilág, 2020)

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

Garbitsch>!

A „jobboldalnak” nevezett tömb politikájára vonatkozóan pontosabb az „antidemokratikus populizmus” (vagyis a minduntalan a nemzetre hivatkozó, de demokráciaellenes politika), a „baloldalnak” nevezett tömbre pedig a „demokratikus antipopulizmus” kategóriája (azaz a folyamatosan a demokráciára hivatkozó népellenes politika).

100-101. oldal – II. A dolog története maga a dolog: a magyar társadalom osztályszerkezetének történeti formálódása a kapitalista világrendszerben – A rendszerváltástól a rendszerváltásig, 1989-2008 (Napvilág, 2020)

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

Garbitsch>!

A ragadós padló azt jelenti, hogy a társadalom szerkezetében alulról igen nehéz felemelkedni, vagyis erősen fogva tart az alsóbb osztályhelyzet. Eközben azonban a plafon is ragadós, vagyis a felsőbb osztályhelyzetek is megtartják az odaszületetteket, így a kedvező pozíciókban különösebb teljesítmény nélkül, megörökölt tőkével és erőforrásokkal (például kapcsolatokkal) is fent lehet maradni.

183. oldal – IV. A csepp: a mai magyar társadalom osztályszerkezete – Osztályszerkezetet takar-e a magyar társadalom cseppszerű formája? – Osztályszerkezet és társadalmi mobilitás (Napvilág, 2020)

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

Garbitsch>!

A bér- és jövedelempolitika, az adó- és foglalkoztatáspolitika, a család- és lakáspolitika az emberi erőforrások megújulását és bővített újratermelését szolgáló területek (oktatás, egészségügy, szociális ágazat) finanszírozása 2008, de különösen 2010 után egységes és koherens osztálypolitikává állt össze. Ennek kedvezményezettjei a stabil munkaviszonnyal rendelkezők, a magas jövedelműek, az e feltételek mellett több gyermeket vállalók, az ingatlan- és lakástulajdonosok, valamint a vállalkozók. Az állam így következetesen azok anyagi és szellemi gyarapodását támogatja, akiket jellemzően felső osztálynak, felsőközép osztálynak, valamint középosztálynak szokás nevezni.

106. oldal – II. A dolog története maga a dolog: a magyar társadalom osztályszerkezetének történeti formálódása a kapitalista világrendszerben – A rendszerválságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig, 2008 után (Napvilág, 2020)

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

Kapcsolódó szócikkek: 2008
Garbitsch>!

A hazai, „nemzeti” tőke felhalmozása érdekében e rezsim egyszerre tesz hitet a „nemzeti összefogás” mellett, amely egy „nemzeti szabadságharc” kulisszái mögött látszólag szemben áll a centrumtőke és a centrumállamok újgyarmatosító birodalmi befolyásával („Brüsszellel”, „Sorossal”, az Európai Unió „bürokratáival”), miközben ténylegesen letöri a helyi munkaerő árát, szűkíti érdekérvényesítési lehetőségeit és a centrumtőkével megosztozva fokozott mértékben zsákmányolja ki a hazai munkásságot.

130. oldal – III. Csepp a tengerben: a mai magyar társadalom osztályszerkezete a kapitalista világrendszerben – A globális osztályszerkezet főbb helyzetei és viszonyai – Perifériás tőke (Napvilág, 2020)

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete

Garbitsch>!

Ami a >jövedelemeloszlást< illeti, jól érzékelteti a csepp felső, tűszerűen elvékonyodó alakját, hogy a magyar társadalom jövedelmi szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő tizedében (a felső 10%-on belül) a jövedelmek szórása ma nagyobb, mint a kisebb jövedelmekkel rendelkező kilenctized (az alsó 90%) >egészén< belül.

164. oldal – IV. A csepp: a mai magyar társadalom osztályszerkezete – Megnyúló csepp, széthúzódó osztályszerkezet, polarizálódó osztályok – Gazdasági erőforrások (Napvilág, 2020)

Éber Márk Áron: A csepp A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete


Hasonló könyvek címkék alapján

Hankiss Elemér: Diagnózisok
Ö. Kovács József: Vidéki Magyarország 1945–1970
Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom
Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok
Timár György – Fazakas István: Szleng-szószedet
Váczi Tamás: A targyi helyzet
Nagy István: Külváros
Tóth István György: Jövedelemeloszlás
Illyés Gyula – Kozmutza Flóra: Lélek és kenyér