Út ​Indiába 27 csillagozás

E. M. Forster: Út Indiába E. M. Forster: Út Indiába E. M. Forster: Út Indiába

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Szoba kilátással és a Szellem a házban szerzőjének mindenekelőtt ez a regénye tette bizonyossá, hogy vitathatatlanul ott a helye az angol irodalom legnagyobbjai között. A cselekményét a gyarmati Indiába helyező könyv mára klasszikussá vált, mondanivalója változatlanul aktuális. Az európai nemzet elnyomói és a bennszülöttek közötti keserű konfliktusok dacára nemes barátság alakul ki egy indiai orvos és az angol Fielding igazgató között. A vallási és faji ellentétektől terhes, ugyanakkor lenyűgözően varázsos ország egzotikus hátterében bontakozik ki a valós tényeken alapuló történet az ártatlanul megvádolt doktorról. A finoman kiegyensúlyozott, kiérlelt cselekmény magával ragadóan izgalmas regénnyé kerekedik, mely feltárja az emberi léleknek azt a rétegét, ahol az értelmet talán legyőzi az érzelmek finom szövevénye: a mű tehát önmagunk tükre, ezért időálló. Mint a regény fordítója, Göncz Árpád írja, az Út Indiába „olyan, mint egy gránitból csiszolt kőbalta: megtestesíti alkotója… (tovább)

Eredeti mű: E. M. Forster: A Passage to India

Eredeti megjelenés éve: 1924

>!
Palatinus, Budapest, 2006
396 oldal · ISBN: 9639578886 · Fordította: Göncz Árpád
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
350 oldal · ISBN: 9631517039 · Fordította: Göncz Árpád
>!
Európa, Budapest, 1967
328 oldal · Fordította: Göncz Árpád

Enciklopédia 12

Helyszínek népszerűség szerint

Ázsia · Szuezi-csatorna


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Dana
E. M. Forster: Út Indiába

Lenyűgöző könyv a Kelet-Nyugat témáról és szerintem a legbölcsebb is mind közül. A Kelet egy angolnak, főleg ha épp Indiában mint gyarmaton él (pontosabban csak lakik), érthetetlen, vad, hagymázos álmokat, látomásokat szülő hely, ahol a klíma elviselhetetlen, a dalok idegesítőek, a barlangok egyformák, a vallások kusza hálója kibogozhatatlan és mégis: Ms Quested egy furcsa, delíriumos tárgyaláson, megpillantja az indus istent. És minden megváltozik – eltűnik India és megtaláltatik India.
Nem könnyű olvasmány ez a regény, de olyannyira szép, olyannyira rabul ejtő, hogy egyszerűen beleégett a lelkembe, és pontosan értem, hogy Virgina Woolf miért emlegette oly sokszor Forsternek épp ezt a regényét. Olvassátok el minél többen!

10 hozzászólás
>!
csillagka P
E. M. Forster: Út Indiába

India a mesék és kincsek távoli világa. Az egész felfedezések kora miatta kezdődött, és persze erről is a Gyurcsány bocsánat Törökök tehetnek, az Indiai csodák nem jutottak el Európába a Földközi- tengeri blokád miatt.
Angolok csak odaértek valahogyan, és ha már ott voltak úgy döntöttek mindegy kik is éltek ott több ezer éve, és építettek ki több civilizációt ez a föld bizony az övék, és majd csak civilizálttá (európaivá) teszik a barbárokat azért cserébe, hogy jól kirabolják a földet és országot.
Fantasztikus tervek, tökéletes megvalósítás. Indiával szerencséje volt az angol koronának, az égköve a kasztrendszertől sújtva, elfogadta a helyzetet a helyi maharadzsáknak jól jött a katonai támogatás aki meg nem az „Oszd meg és uralkodj „ el alapján úgyis legyőztek.
Gandhi volt aki felismerte és tökéletesen tudott támadni és sikerre vinni a harcot de ez már egy másik mese.
Még teljes a birodalom és az ékkövek fényesen ragyognak az angolok pedig lenéző szemekkel szemléik az elvarázsolt barbár Indiát. A repedések már megvannak de még kell pár év, hogy kiszélesedjenek.
Tanulságos olvasmány az emberi természetről és a relatíve felsőrendűség mítoszáról és természetesen India csodálatos tájairól.

>!
Palatinus, Budapest, 2006
396 oldal · ISBN: 9639578886 · Fordította: Göncz Árpád
>!
langimari
E. M. Forster: Út Indiába

Na végre! Legalább tíz, de lehet, hogy húsz éve készülök elolvasni Forster könyvét, most utamba sodorta a végzet. Nagyon tetszett, és semmit sem veszített aktualitásából a megírása óta eltelt idő alatt. India ugyan ma már nem gyarmat, a bennszülöttek azonban Indiában, és mindenütt a világon ma is nyilván ugyanannyira mások, ugyanannyira különböznek tőlünk, szürkésrózsaszínűektől. A multikulti sem volt képes megszüntetni kultúráink között az ordító különbözőségeket, és még ma sem érti mindenki, hogy talán nem is nagyon kellene erre törekedni. Talán nem véletlen, hogy annyifélék vagyunk. És akkor még nem is beszéltünk a jellemek sokféleségéről. Tetszett, hogy Forster – bár sokak szerint igen – szerintem egyik szereplővel sem igazán azonosul, sőt kiválóan láttatja az egymástól olyannyira különböző jellemek hátrányos tulajdonságait is. Dr. Aziz kultúrájának és vallásának foglyaként túlzottan sértődékeny, máskor indokolatlanul alázatos, Miss Quested nem csupán kékharisnya, de határozatlanul és idétlenül viselkedik bizonyos szituációkban. Akár tetszik, akár nem, Fieldingnek is vannak hibái, és hát „a Turtonök és Burtonök meg mindenütt egyformák”. A szerző nem avat szentté senkit, legföljebb csak a könyv végére amúgy is halott Mrs. Moore válik Izmisz Izmúrrá – nem is véletlenül. Azt hiszem a könyvben ő az egyetlen, aki – részben koránál fogva – valamit megsejtett abból, hogy hol vannak a hangsúlyok, hogy mik a fontos és mik a jelentéktelen dolgok ebben az életben. Egyszer mindnyájan eljutunk ide, legtöbben sajnos későn. Köszönet Mr. Forster, ez egy jó könyv volt!

>!
Allen_Ark
E. M. Forster: Út Indiába

Meglepően jó indiai társadalmi kép. Persze, nem tudom, honnan veszem a bátorságot az ilyen sommás kijelentéshez, de pontosan egy olyan középutat jelenít meg, mindkét félnek felróva hibáit, amit én is igaznak érzek. A kudarcnak ritkán van egy oka, és ritkán van egy felelőse, főleg ha hosszú időn keresztül nem lehet megoldani. Ilyenkor mindkét fél belemerül saját ajnározásába, nem tesz lépéseket a másik felé, és azon kevesek, akiknek ehhez megvan a kellő bölcsességük, mindkét oldal árulónak tekinti. Társadalmilag kötött helyzet alakul ki, ahol britnek vagy indiainak lenni már önmagában is meghatározza a véleményünket, és akik ebből képesek kilépni, azokat az egyik oldalon gyanakvással, a másikon mély megvetéssel fogják kezelni. Számomra nyilvánvaló, hogy semmilyen rasszizmust nem igazolhat az, ahogyan az indiaiak viselkednek, viszont nem is lehet azt mondani, hogy nincs alapja az előítéleteknek. Európa messzi világából, amikor az ember betoppan ebbe a fűszeres szagú világba, akkor azzal is számolnia kell, hogy az európai erkölcs nem fog működni. Csalás, hazugság, lustaság, bárdolatlanság és bárgyúság fogja körbevenni, mert az indiaiaknak más a fogalmuk adott szóról, időről, világról. Jelen lesz a fehér ember tekintélye, de közben a megvetése is. Két kultúra nem lesz képes megérteni egymást. De ebből nem következik a gyarmatosítók mély megvetése, faji alapon történő különbségtétele, a teljes indiai kultúra semmibe vétele, és mindez politikai zsarnokként, aki mégis megmentő szerepében akar tetszelegni. Olyan erőteljes neveltetési, zsigeri különbségek ezek, amelyek folyamatosan egymásnak feszülnek, és hajszálvékony status quo képes csak egyensúlyban tartani. Bármilyen elmozdulás földrengést idéz elő. Indiát ez a kétarcúság (emberi távolsága, erkölcstelensége és kulturális hatalmassága) még inkább izgalmassá teszi, de egyúttal félelmetessé és néha elviselhetetlenné is.

>!
henryhill
E. M. Forster: Út Indiába

Mérnöki zsenialitással megírt széppróza. Igazi magas művészet minden mondata, főleg melyek a tájleírásokra koncentrálódnak, szinte lebegtetnek a gyönyörűségben, de mindenekelőtt mégis a súlyos társadalmi ellentétek kihangsúlyozásával értékelendő megkerülhetetlen műként, hisz pont az imperialista gőg sznob elitjét bírálja és az indiaiakat mély szeretettel, természetességgel ábrázolja. Rendkívüli könyv az emberiesség próbáiról és a téveszmék sorsfordító aljasságáról.

>!
Koncz_Judit
E. M. Forster: Út Indiába

Nagyon jól írja le az angolok-indiaiak kapcsolatát! Érdekes!

>!
fromex999
E. M. Forster: Út Indiába

Nem talaltam eleg izgalmasnak, kicsit untatott, letettem. Talan egyszer.

>!
BZsofi +SP
E. M. Forster: Út Indiába

Kevésbé tetszett, mint a Szoba kilátással, de jobban, mint a Szellem a házban. A téma nagyon érdekes, bizonyos szempontokból ma is aktuális. A történetben több csavar is van, nem is tudjuk meg a legfőbb konfliktus igazi körülményeit.

>!
Andukaphar
E. M. Forster: Út Indiába

Már a téma, hogy a könyv címében is benne van, hogy India, az is vonzott, hogy elolvassam. Tetszett benne, a korabeli Indiában jelenlevő három nagy népcsoport viszonya és sajátosságai. Ezek közül a legjobban a muzulmánok tetszettek, habár nekik is voltak hibáik, hiszen emberek voltak ők is, tehát nem hibamentesek; és a legkevésbé az angolok, mert túl modorosak voltak, és erősen „nagy tükörben” nézték magukat. Valahogy ezeket az utóbbiakat egy kicsit úgy képzeltem, mint a mostani idők vállalkozóit, akik játsszák a Mindenható szerepét, vagyis, hogy nélkülük a más emberek nem is tudnának meglenni. A hindukat e két nagy népcsoport közé teszem, mert őket sem láttam annyira tisztának – sem fizikailag, sem erkölcsileg –, mint a muzulmánokat. Még megfogott az indiai természet dússága, amelyet az író utolérhetetlenül a könyvében vissza tudott adni.


Népszerű idézetek

>!
BZsofi +SP

Képzeljék, kutyát vinni egy államfői értekezletre! De lehet, hogy épp annyi értelme van, mint államfőket vinni.

96. - Nyolcadik fejezet. (Szépirodalmi, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: államfő · kutya
>!
csillagka P

És egy felsége van, vagy több?
A kérdés hallatlanul megbotránkoztatta a fiatalembert. Közösségének új meggyőződését sértette és az új meggyőződésére mindenki érzékenyebb mint a régire.
Ha azt kérdezi: Egy Istent imád vagy többet ? – semmi kifogása ellene. De azt kérdezni egy művelt indiai muzulmántól, hogy hány felesége van – megdöbbentően undorító.

>!
Asuka

(…)mindenkinek magának kell megteremtenie a maga vallását.

52. oldal

>!
Enola87

Az élet túlnyomórészt olyan szürke, hogy nincs mit mondani róla, s a könyvek és történetek, melyek azt állítják, hogy érdekes, kénytelenek túlozni, ezzel is létük jogát igazolván.

>!
BZsofi +SP

A föld – vallotta – olyan emberek világa, akik igyekeznek valahogy utat találni egymáshoz, s ennek legiobb eszköze a jóakarat, a műveltség és értelem (…)

64. oldal - Hetedik fejezet. (Szépirodalmi, 1980)

>!
BZsofi +SP

Megcsapta a bazárok enyhe, jellemezhetetlen illata, mely kellemesebb, de nyugtalanítóbb is, mint a londoni nyomornegyedeké; egy öregember fülébe dugott illatosított vatta, fekete fogai közé szorult bétel, illatos púder és olaj szaga – a hagyomány illatozó Kelete, de ez most elvegyült a verejtékbűzzel, mintha egy nagy király, alja nép közé keveredvén, nem tudna szabadulni, vagy mintha a nap a világ minden tündöklését egyetlen ragaccsá főzte volna össze.

244. oldal - Huszonötödik fejezet. (Szépirodalmi, 1980)

>!
BZsofi +SP

(…) és megtanulta már, hogy az élet sose akkor teljesíti a kívánságainkat, mikor elvárnánk tőle. A kalandok megjönnek, de nem időben.

Első rész. A mecset. Harmadik fejezet

>!
BZsofi +SP

Különben is, Miss Quested nem szép. Ha az ember jól meggondolja, nincs is melle.

125. oldal - Tizenegyedik fejezet. (Szépirodalmi, 1980)

2 hozzászólás
>!
BZsofi +SP

(…) az ember mindaddig nem hal meg igazán, míg a halálát nem veszik tudomásul. Míg tart e félreértés, az elhunyt szinte halhatatlanság részese.

268. oldal - Huszonhetedik fejezet. (Szépirodalmi, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: halál
1 hozzászólás
>!
Chöpp P

A föld…olyan emberek világa, akik igyekeznek valahogy utat találni egymáshoz, s ennek legjobb eszköze a jóakarat, a műveltség és értelem…


Hasonló könyvek címkék alapján

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Emily Brontë: Üvöltő szelek
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Charles Dickens: Örökösök I-II.
Charles Dickens: Martin Chuzzlewit
Charles Dickens: Szép remények
Charles Dickens: Twist Olivér
Charles Dickens: A Twist-gyerek kalandjai
Daniel Defoe: Roxana, avagy a szerencsés kedves
Charles Dickens: Nehéz idők