Szellem ​a házban 73 csillagozás

E. M. Forster: Szellem a házban E. M. Forster: Szellem a házban E. M. Forster: Szellem a házban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A már életében klasszikusnak számító angol írónak ez volt a negyedik, a kritikusok szerint a legjobb regénye. Ismét életre kel az Edward-kori Anglia. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállalkozó, és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre.

Eredeti megjelenés éve: 1910

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Lazi Könyvkiadó klasszikusai Lazi · Magvető Világkönyvtár Magvető

>!
Lazi, Szeged, 2003
354 oldal · keménytáblás · ISBN: 963941655X · Fordította: Réz Ádám
>!
JLX, Budapest, 1993
422 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637822356 · Fordította: Réz Ádám
>!
Magvető, Budapest, 1974
478 oldal · keménytáblás · Fordította: Réz Ádám

Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

Chöpp P>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Nagyon angol, nagyon bájos és romantikus. És Forster nem viszi ám túlzásba! Csak itt-ott villan ki egy izmos férfifenék klasszikus zongorakíséretre. :)

11 hozzászólás
Lady_L>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Utáltam, amikor ugrott az időben, aztán csak később, visszautalásokból tudtuk meg, mi történt, ez nagyon zavart, de ettől eltekintve egyszerűen tökéletes. Mint egy mély, sötét, sűrű mocsár, tele tárgyakkal, amik egyeseknek bóvlik, másoknak kincsek. Nekem kincsek voltak. Nem is tudom, közhelyek? Lehet. Minden negatív dolog, amit kritizált 100 évvel ezelőtt, amit csak az érzékeny nővérek láttak, most ölt igazán testet. Nyilván, kritizálni a kapitalizmust nem nagy tudomány, de olyan finoman teszi, olyan… esztétikusan. Na. Én meg nem tudom szavakba önteni. A ház története pedig! Ahhh és ohhh… Ennyi.

borbolya3>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Szerencsére kitartok azon véleményem mellett, másodszori olvasás után is, hogy nem véletlen szerepel ez a könyv az 1001-es listán, és nem mellesleg díszeleg a könyvespolcomon.
Forster két gazdag család történetén keresztül vezet be minket a kor különböző szellemi irányzatainak és életfelfogásának bemutatásába, s mindezt egy jó adag be (nem) ismert emberi gyarlósággal fűszerezte meg. A történteket körüllengi a rosszindulat, a pénzéhség és a birtokolni vágyás, a női egyenjogúságért való szellemi párbaj. A tehetős szereplőgárdát kiegészíti az életüket több idősíkon is keresztező Bast házaspár nyomorúságos sorsa, s így egy elég széles társadalmi korképet kaphatunk a 20. század angoljairól.

pikkupilvi P>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Nehezen tudtam belevonódni és számoltam az oldalakat. Ez a kor nagyon nem az én korom, körülményes és fárasztó.

Miyako71 P>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Pont azt kaptam, amit vártam. A Szoba kilátással után támadt kedvem még a szerzőtől olvasni. Szeretem a korszakot, a helyszínt, kedvelem az angol társadalmi élet, a problémáik, az átalakulás bemutatását. Néha ugyan kicsit bosszantó a gazdag emberek felületes, mondvacsinált gondjainak feszegetése, mégis úgy érzem, hogy ezek a művek tökéletesen visszaadják, milyen lehetett ennek a rétegnek az élete. Talán leginkább azért tetszenek, mert a szerző azt is bemutatja, hogyan futnak bele a saját maguk által felépített látszat-világok buktatóiba, hogyan dőlnek össze a szépen felépített papírmasé-várak.
Ezt hozza ez a könyv is. Klasszikus angol középosztálybeli figurák, a kötelező szegényember elemmel, jól összerakott karakterekkel – már ami a főszereplőket illeti. Bár itt is van olyan, akinél hiányérzetem volt (Helen), vele kapcsolatban nem vagyok biztos, hogy minden mozgatórugóját megértettem. A második vonalbeli szereplők már kevésbé jól körvonalazottak, főleg Charles és Dolly esetében van nagy hiányérzetem.
A cselekmény viszont tökéletesen felépített, mindenki szépen halad a saját magának megásott gödör felé, de nem egészen kiszámítható módon, így nem éreztem azt a végén, hogy nem volt érdemes végigolvasni.
Nem a szerző hibája, hanem a kiadásé, hogy elképesztő mennyiségű elírás van a könyvben, ami nagyon rontja az olvasás élményét.

szatman>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Forster stílusa engem egyszerűen idegesített. Itt nincsenek sziporkázó párbeszédek, akár Austennél, többnyire csak odavetett félmondatok, s az író mintha néha maga sem találná elbeszélése fonalát: olyannyira elkalandozik – s vele olvasója is – hogy elég nehéz visszatalálni a vezérmotívumhoz. Ez volt az első regényem tőle, s vélhetőleg az utolsó is. Nem szoktam ilyesmiket mondani, de a filmváltozatok számomra élvezhetőbbek voltak, hiányzott belőlük az író szavaival megfogalmazott, számomra irritáló narráció.

Gabriella_Balkó >!
E. M. Forster: Szellem a házban

Henry James után kész felüdülés volt ez a regény! Pedig ha úgy vesszük, nem voltak annyira szimpatikus karakterek benne, a főbb szereplők mindegyikének volt valami nemkívánatos tulajdonsága/tette. Talán Juley néni meg Tibby voltak a legszimpatikusabbak. De egyébként tetszett. Szórakoztam is rajta. És ha úgy vesszük, jól zárul.

>!
Magvető, Budapest, 1974
478 oldal · keménytáblás · Fordította: Réz Ádám
Lillás>!
E. M. Forster: Szellem a házban

A film nagyon tetszett, így nem hagyhattam ki ezt a könyvet. Szeretem a kort, amiben játszódik, a történet pedig lenyűgözött.

OlvasóMókus>!
E. M. Forster: Szellem a házban

Furcsa egy regény volt, ennek ellenére nekem tetszett. Szánni való sz Edward-kori Anglia elitjének eme rétege, akikről a regény szólt. Sivár, eseménytelen, felszínes életet éltek, amelyben az érzések is csak felszínesek voltak, ha egyáltalán voltak érzések. Csak a vagyon és a javak alapján ítélték meg egymást és ehhez mérten viszonyultak egymáshoz. Ritka az olyan regény, amelynek egyetlen alakja sem szimpatikus. Ez pont ilyen volt. Egyik alakkal sem tudtam azonosulni, egyiküket sem tudtam sajnálni. A regény jelszava lehetne: a tulajdon mindenekelőtt.


Népszerű idézetek

Anyechka I>!

Általában el szokták ismerni, hogy Beethoven ötödik szimfóniája a legfenségesebb lárma, melytől emberi dobhártya valaha is megremegett. Tökéletesen kielégíti minden rendű és rangú hallgatóját. Akár olyanok vagyunk, mint Muntné, és titokban kopogunk az ütemre – persze nem annyira, hogy zavarjuk a többieket –, akár olyanok, mint Helen, aki hősöket és hajótöréseket lát a zene áradatában; vagy mint Margaret, aki csak a zenét látja; vagy mint Tibby, aki nagy szakértője az ellenponttannak és a partitúrát ott tartja kinyitva a térdén, vagy mint az unokanővérük, Fräulein Mosebach, aki közben folyton arra gondol, hogy Beethoven „echt Deutsch”; vagy mint Fräulein Mosebach udvarlója, aki nem gondol semmi másra, csak Fräulein Mosebachra: életünk szenvedélye mindenképpen hevesebbé válik, és el kell ismernünk, hogy az ilyen lármát igazán olcsón mérik potom két shillingért.

36. oldal

Angele >!

– Azt hiszem. Helen, egyre kevésbé fogunk érdeklődni az emberek iránt. Minél több embert ismerünk, annál könnyebb pótolni őket. Ez London egyik átka. Nagyon is el tudom képzelni, hogy életem vége felé egy ház érdekeljen a leginkább.

2 hozzászólás
Rose_M>!

A temetés nem halál, mint ahogy a keresztelő nem születés, és a házasság nem egyesülés. Mindhárom csupán nehézkes eljárás, mellyel a társadalomnak csak túl korán vagy túl későn sikerül nyilvántartásba vennie az ember gyors mozgását.

107. oldal

Anyechka I>!

Minden bajunkat a kézzelfogható dolgok okozzák: pénz, férjek, lakáskeresés.

202. oldal

Angele >!

Mennek a napok, egyik a másik után, mindig ugyanaz a régi nóta, be a hivatalba, haza a hivatalból, a végén már nem is tudjuk, hogy más nóta is létezik. Egyszer-egyszer azt is meg kell nézni, hogy mi van odakint, még akkor is, ha nincs benne semmi különös.

Angele >!

A bizalom nagy luxus; csak a jómódúaknak telik rá: a szegények nem engedhetik meg maguknak.

Angele >!

A szegényeknek nem mindig sikerül elérniük azokhoz, akiket szeretni akarnak, és szinte sohasem sikerül megszabadulniuk azoktól, akiket már nem szeretnek.

Mariann_Czenema P>!

Csak arról van szó, hogy az emberek sokkal különbözőek, mint általában mondják. A világ tele van férfiakkal és nőkkel, akik azért gyötrődnek, mert nem tudtak olyanná fejlődni, amilyenné állítólag kellene.

Angele >!

— Ugyan – mondta a lány mosolyogva –, amíg az embernek pénze van, nem lehet olyan nagy a veszély.
— Hogy mondhatsz ilyeneket! Szégyellem magam.
— A pénz elveszi a dolgok élét – közölte Schlegel kisasszony. – Isten legyen irgalmas azokhoz, akiknek nincs.

Angele >!

A világ lelke valami gazdasági dolog, és a legsötétebb szakadék nem a szeretet hiánya, hanem a pénzhiány.


Hasonló könyvek címkék alapján

D. H. Lawrence: Lady Chatterley és a kedvese
Virginia Woolf: Clarissa
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Virginia Woolf: Orlando
George Eliot: Middlemarch
Charles Dickens: Nicholas Nickleby I-II.
Charles Dickens: David Copperfield I–II.
Dickens Károly: Karácsoni ének
Charles Dickens: Nickleby Miklós élete és kalandjai
Charles Dickens: Szép remények