A ​bomlás kézikönyve 49 csillagozás

E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

A szerző, francia nyelven 1949-ben debütált A bomlás kézikönyve című művével, melyet azóta sokan a huszadik századi nihilizmus egyik klasszikus alkotásának tekintenek. A kritika visszhangja nem sokáig váratott magára: Maurice Nadeu ezekkel a szavakkal fogadta az újonnan feltűnt szerzőt: „íme elérkezett, akire vártunk, a koncentrációs táborok és a kollektív öngyilkosság korának prófétája, akinek eljövetellét a nemlét és az abszurd összes filozófusa készítette elő – elérkezett az átok evangéliumának valódi hirdetője.” A bomlás kézikönyve 1950-ben Rivarol-díjban részesült. Ez volt különben az egyetlen olyan irodalmi elismerés, amit Cioran életében elfogadott.

Eredeti cím: Precis de decomposition

Eredeti megjelenés éve: 1949

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Kísértések Atlantisz · Helikon Zsebkönyvek Helikon

>!
Helikon, Budapest, 2020
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634794882 · Fordította: Réz Pál
>!
Atlantisz, Budapest, 1999
230 oldal · ISBN: 9639165301 · Fordította: Cziszter Kálmán
>!
Európa, Budapest, 1990
220 oldal · ISBN: 9630752050 · Fordította: Réz Pál

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

IX. Ince pápa


Kedvencelte 23

Most olvassa 16

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

A saját holttetememtől elválasztó idő sebet ütött rajtam; és mégis, mindhiába áhítozom a csábító sír után: képtelenségem arra, hogy bármitől is megváljak, hogy felhagyjak a szívdobogással, és egyáltalán egész benső valóm arról biztosít, hogy a férgeknek nem sok dolguk marad az ösztöneimmel. Annyira nem értek sem az élethez, sem a halálhoz, hogy gyűlölöm magam, és gyűlöletemben egy másik életről és egy másik halálról álmodom. És amiért olyan bölcs akartam lenni, mint még soha senki, most nem vagyok egyéb, csak egy őrült a sok közül…

Cneajna>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

Egyfajta Mizantróp Műalkotás.
Beszéljenek az író alábbi aforizmái helyettem:

„Összeakadok X.-szel. Nincs olyan áldozat, amit ne hoztam volna meg, csak hogy ne találkozzam vele többé. Hogy efféle szörnyetegeket legyek kénytelen elviselni! Amíg beszélt, vigasztalhatatlan voltam, amiért nem rendelkezem olyan természetfeletti hatalommal, amely mindkettőnket nyomban megsemmisítene.”
„Amint kilépünk az utcára, és embereket pillantunk meg, az első szó, ami eszünkbe jut: kiirtani.”
„Ha a világ egyre jobb lenne, az öregek, elkeseredve, hogy nem fogják élvezni, meghalnának mérgükben. Szerencséjükre a történelem menete már első pillanatától fogva megnyugtatja őket: lehetővé teszi, hogy szikrányi irigység nélkül dögöljenek meg.”

Továbbá keserű gondolatok öngyilkosságról, halálról, vallásról, mindezt szarkazmussal adagolva. Nagyon negatív beállítottságú egyén, viszont bizonyos pontoknál azt gondolom, erős értékeket volt képes felmutatni.
Olvasásnál afféle levertségérzet lett úrrá rajtam, miszerint a mindennapjait igen kemény lelki tusaként élte meg. Sok gondolkodó sajátja.

Egyik kedvencem a szerzőtől:
„1937 tavaszán a szebeni elmegyógyászati klinika parkjában megszólított egy "ápolt”. Néhány szót váltottunk, majd azt mondtam neki:
– Kellemes itt, ugye?
– Kellemes. Érdemes őrültnek lenni – felelte.
– De a kórház mégiscsak olyan, mint egy börtön.
– Igen, többé-kevésbé, de az embernek itt semmi gondja. Ráadásul, hiszen maga is tudja, hamarosan ki fog törni a háború. Ez itt biztos hely. Bennünket nem hívnak be, no meg egy elmekórházat nem bombáznak. Az ön helyében rögtön behozatnám magam.
Zavartan, csodálkozva búcsúztam el tőle, majd megpróbáltam megtudakolni, hogy kicsoda. Biztosítottak róla, hogy csakugyan bolond. Akár bolond, akár nem, soha senkitől nem kaptam ésszerűbb tanácsot."

Márk>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

„Egy könyvnek sebeket kell feltépnie, sőt ütnie kell. Egy könyvnek veszedelemnek kell lennie.”

Ha ez a könyv horror film lenne, a korhatár-besorolók a szokottnál nagyobb gondban lennének. Én leginkább ezt írnám rá: óvatos befogadásra ajánlott.

vargarockzsolt>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

Csupa önsajnálat és világfájdalom, egy hitetlen sértettsége, hogy nem jön Isten, és nem kíséri személyesen, kézenfogva, azonnal a mennybe.
A legjobb részei a vakhit és a fanatizmus elleni vádbeszédek, de ezek is inkább próféciák, mint racionális érvelések.

10 hozzászólás
Mortii>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

Zsigeri nihilistaként furcsa volt ilyen könyvet olvasni. Sok gondolatát nem értettem, de ezek a filozófusok már csak ilyenek.
Néha felnevettem, mikor Cioran olyan gondolatait olvastam, amik már bennem is megfogalmazódtak szóról szóra.
Kezdő nihilistáknak ajánlott, nagy világmegváltást nem kell remélni a könyvtől. Klasszikus görög-római filozófia és XIX, századi európai irodalom tudományok ismerői előnyben. (én hátrányban)

Horácz_Olivér I>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

Sötét füveskönyv. Mindenkinek és senkinek. Mindennapi rövid olvasásra. Hogy kicsit kibillentsen, kirázzon a hazugságokból.

Random idézet:
Minek Platónt bújni, ha egy szaxofon is föltárhat előttünk egy másik világot?

nyekenci P>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

A sors – ha az időbeliség álarcosbáljaként szemléljük – maga is ragozható,
ám letépve róla a maszkokat, éppoly ridegnek és kopárnak mutatkozik,
akár egy sírfelirat.

Szerintem ezek a sorok nagyvonalakban megmutatják mit kaphatunk ettől a könyvtől. Nem mondanám cinikusnak de leginkább mégis ilyen hangvételű volt a számomra. Érdekes egy élmény volt az biztos.

frontdoor555>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

Jóleső, bensőmet melengető érzés arra gondolni, hogy sokaknak milyen meghökkentő, sőt visszataszító lehet ezeknek a gondolatoknak a gyűjteménye. Mi másnak lenne ez a bizonyítéka, mint annak, hogy remekművel állunk szemben?
A szerző gyűlöli az életet, az embereket, a legnagyobb könnyedséggel űz gúnyt úgynevezett legnemesebb emberi érzéseinkből. Leginkább azoknak fog tetszeni ez a kis kötet, akik nem hisznek abban, hogy bármi emberi dolog lehet “szent”. Cioran szerint, azt hiszem, még a szent sem lehet szent. Én, aki szinte minden sorával egyetértek, remekül szórakoztam és bármelyik napon szívesen újra előveszem ezt a könyvet.
(A kötet szerkesztése néhol logikátlan, furcsa, ez egy kisebb csalódás.)

Kéziratgyerek>!
E. M. Cioran: A bomlás kézikönyve

Az új kiadás óriási csalódás – ezt talán egy jellegzetes Cioran-gesztusnak szánták a szerkesztők. A tényleges, intakt Bomlás kézikönyve a korábbi, „fehér” kiadás, az új Helikon-os „zöld” csak nyomokban tartalmazza az eredeti művet, és még másik hat-nyolc szemelvényeiből áll – sajnos ezeknek forrásait sem tünetették fel. Vélhetőleg a legtöbb a nagyjából „A születés nyűgje” című aforizmagyűjteményből származik, ami egyébként tudtommal sosem jelent meg teljes magyar fordításban. Akárhogy is, A bomlás kézikönyve nagyszerű.


Népszerű idézetek

aled P>!

Megannyi vessző az ember az Idő körmondatában, te pedig ponttá merevedsz, hogy befejezd.

aled P>!

Mindenki egy adag tisztasággal jött világra, amely eleve arra rendeltetett,
hogy beszennyezze a társas érintkezés…

3 hozzászólás
Cneajna>!

Noha csak káromkodásait ismerem, a magyar nyelv soha el nem múlóan gyönyörködtet, soha nem untat hallgatnom, eltölt és taszít, megadom magam a bájának és a borzalmának, lágyan hömpölygő és hirtelen ölő szavainak, melyek oly kiválóan illenek a szenvedés szélsőségeihez. Mindenkinek magyarul kellene meghalnia – vagy elutasítani a halált.

217. oldal

Kapcsolódó szócikkek: káromkodás · magyar nyelv
aled P>!

…úgy gyűlöli az életet, hogy közben kicsemegézi a keserűség örömeit.

1 hozzászólás
aled P>!

Csakhogy önáltatás nélkül egy percig sem tudnánk élni…

aled P>!

Miért nincs meg benned az erő, hogy kivond magad a légzés kötelezettsége alól?

5 hozzászólás
Carmilla >!

Aki még sohasem gondolkodott el önmaga megsemmisítésén, aki még soha nem érzett magában indíttatást, hogy a kötél, a golyó, a méreg, a tenger segítségéhez forduljon, az nem több ocsmány gályarabnál, a kozmikus tetemen araszoló féregnél.

57. oldal

Dmitrij>!

Hogy megbüntessük azokat, akik boldogabbak nálunk, beléjük oltjuk – jobb híján – szorongásainkat. Fájdalmaink ugyanis, sajna, nem ragályosak.

19. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Michel Foucault: Nyelv a végtelenhez
Mihail Sadoveanu: Perzsa díván
Bornai Tibor: Morfondírozások
Alexander Oakwood: Gondolatbank
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Paul Géraldy: Szerelem
Beszélgetések Emil M. Ciorannal
Lucian Blaga: Egy évszázad arcai
Lucian Blaga: Lucian Blaga versei
Keil Béni (szerk.): Piszkos kezek