A ​nagy menet 23 csillagozás

Regény egy polgárháborúról
E. L. Doctorow: A nagy menet

Az ​amerikai polgárháború negyedik évében, 1864 őszén az Unió tábomoka. William Tecumseh Sherman végeláthatatlan menetben masíroztatta az északiak egyik hadtestét a keleti part felé. E hatvanezres sereg döntő csapásokat mért a Konföderáció erőire, a hátuk mögött már lángokban áll Atlanta; amerre vonulnak, begyűjtik a terményt, az állatokat; kifosztják, majd elpusztítják a városokat, a falvakat, felégetik az ültetvényeket, hogy elvágják a lázadók utánpótlását. Doctorowot nem elsősorban Észak-Dél háborújának oka, nem is a rabszolgaság szörnyűségei foglalkoztatják, hanem az, hogy a hadsereg, egy új világ felé trappoló romboló gépezet nyomában miként támad az űr, és hogyan kezd alakulni az emberek egy ideiglenes, szinte abszurd közössége. „Aki elég figyelmesen nézte az emberek, kocsik, ágyútalpak, hintók, bricskák és kétlovas csézák menetét, annak észre kellett vennie, hogy nem csupán egy hadsereg, de egy egész gyökere vesztett civilizáció felvonulása ez. Mintha egyszer csak fogta… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tartalomjegyzék

>!
Novella, Budapest, 2006
368 oldal · ISBN: 9789639442726 · Fordította: Elekes Dóra

Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

ursus>!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

1864-ben, az Amerikai Polgárháború utolsó évében Lincoln elnök Ulysses Grant tábornokot, a nyugati hadseregcsoport parancsnokát nevezte ki az USA hadserege főparancsnokának. Grant utódja a nyugati sereg élén jó barátja, William T. Sherman vezérőrnagy lett, aki addig váltakozó sikerrel hadakozott a déliek ellen. Sherman felterjesztett egy tervet, mely szerint az éppen visszafoglalt Tennessee államból dél-keletnek véve az irányt átmasírozna Georgia államon az Atlanti-óceánig, majd a partvonalat követve, a két Karolinán át Virginia felé folytatná útját. Az engedélyt azonnal megkapta, így a rendelkezésére álló három hadsereg mintegy 90-100 ezer katonájával megkezdte a „Sherman menetének” vagy „Nagy menetelésnek” nevezett útját a déli államokon át.

Sherman nem szervezte meg az utánpótlást, katonáit a menet által érintett területek lakosságától rekvirált élelmiszerrel látta el, ami gyakorlatilag kisemmizte a délieket. Ezen kívül „kemény háborút” hirdetett, ma úgy látja a történettudomány, hogy ez volt a világtörténelem első totális háborúja. Atlanta elfoglalása után még csak a katonai épületeket és a fontosabb gyárakat, üzemeket gyújtatta fel, de a fél város így is leégett a gyorsan terjedő tűzben, később pedig már kifejezett parancsa szerint gyújtogattak az északi katonák.

A menet nyomában hamarosan megjelentek a felszabadított rabszolgák csoportjai, akikhez földönfutóvá vált fehérek is csatlakoztak, s a tömeg egyre nőtt. E különös menet néhány résztvevője Doctorow regényének szereplőgárdája. A csaló, a butuska kamasz, az értelmes, felszabadított rabszolgalány, a gyökértelenné vált rabszolgatartó özvegy, és persze tisztek, közkatonák, sőt maga Sherman is.

Egy darabig úgy tűnt nekem olvasás közben, hogy itt valamiféle oktató írást olvasok, amelyik azt hivatott bemutatni, hogyan kell történelmi regényt írni. Annyira követte a cselekmény a polgárháború e szakaszának eseményeit, amelyeket csak átélhetővé kellett tenni a szereplők tipikusra komponált cselekedeteivel, hogy kezdtem bántóan didaktikusnak érezni az írást. De mégis csak Doctorownak hívják az írót, úgyhogy hamarosan több lett ennél a regény. Nem véletlen a történet alcíme, ami általánosabb érvényű üzenetet sejtet, mást, mint egy történészek által pontosan dokumentált hadi esemény életre keltése. Valójában a háború regénye ez, amely már önmagát élteti, mert egy idő után mindegy, hogy ki kezdte, ki miért hitt benne, és csak az biztos, hogy utána már senki sem élhet ugyanúgy, mint előtte. A menetben vonulók, legyenek bár katonák, jövőben reménykedő volt rabszolgák vagy talajvesztett déli civilek, lényegében egyformák: mögöttük a semmi, előttük a bizonytalan jövő.

Jó regény. Akkor is érdemes elolvasni, ha valakit nem érdekel Amerika polgárháborúja.

7 hozzászólás
kaporszakall >!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Már a Ragtime szerzőjénél érezni lehetett: ez az ember ismeri az írás minden csínját-bínját. Se túl hosszú, se túl rövid fejezetek, ügyesen mozgatott népes szereplőgárda, ízléssel adagolt kaland és erotika, jól szerkesztett, több szálból font cselekmény. Filmforgatókönyvnek is kiválóan megfelelő, sem túl bőbeszédű, sem túl szófukar stílus.

Ebben a regényben is megvan mindez. Egyszerre érezzük a történelem sodrát, a háború káoszának fel- fellobbanó dühét és fásult közönyét, az epizódszereplők sorsának jelentőségét (mikor feltűnnek), és jelentéktelenségét (mikor a szerző lelépteti őket a színpadról). Történelmi alakok és kitalált figurák kavargása, céltudat és bűntudat, fagyos racionalisták és hobó félbolondok: Doctorow cirkuszigazgató és menazsériája a tegnapi hosszú vonatúton remek szórakozást nyújtott. Egyszuszra olvastam végig, a szokásos kisebb szundításokat egybevonva, a könyv utánra halasztva…

Mégis: végig érződött, hogy itt nem egy zseni minden szabálynak fittyet hányó eredetisége szól hozzánk, hanem egy kiváló irodalmi iparos a szakma szabályait maximálisan betartó, minden fordulatot, műfogást gondosan kiszámító és patikamérleggel kiadagoló tudatossága. A céhmester gonddal készített remeke ez, ahol minden a helyén van, s mégis épp ezért hagy az emberben némi hiányérzetet. Remélem, nem a kultúrsznob finnyássága mondatja velem, de épp ez a tökéletes politúr az, ami miatt Doctorow nálam kimarad az igazi élvonalból, jóllehet, a könyveit bármikor szívesen olvasom.

Kíváncsi vagyok, a leginkább önéletrajzi munkájában (Világkiállítás) felhág-e arra a magaslatra, amit pl. Faulkner, minden ziláltsága ellenére könnyedén elért. Ha nem, az sem baj: az olvasó érdeklődését végig fenntartani és jól szórakoztatni önmagában is tiszteletreméltó teljesítmény.

tgorsy>!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Még mindig meglepődöm ha Doctorowot olvasok. A Ragtime ennyire belém égett. Pedig egyáltalán nem. Mindegy mihez nyúl, nagyot alkot. Én ugyan nem fedeztem fel az Elfújta a szelet, ahogy a fülszöveg írja, hacsak arra nem gondolt a recenzor, hogy Délen játszódik mindkettő. Viszont. a 300. oldalon lévő csataleírás egyértelmű tisztelgés Stephen Crane: A bátorság kokárdája című kisregénye előtt.

Qedrák P>!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Ez a könyv is egy „lopott áru”, ahogy az előző, csak most @ursus olvasmányai között láttam meg. Igaz, engem azért nem hódított meg annyira, mint őt.

1864-ben elindul Sherman tábornok támadása a Konföderáció ellen, amely már amúgy sem állt túl jól ebben a polgárháborúban, de ezzel a hadművelettel végleg meg akarják törni az ellenállását. A megtörés pedig úgy értendő, hogy a támadó hadsereg letarolja a vidéket, amerre megfordul, és bosszút áll a déli városokon. Savannah vagy Richmond elszenvedőjévé válik a „Menetnek”, ahogy az amerikai történelemben emlegetik, és amely ott ér véget, hogy a déliek leteszik a fegyvert.

Nem tudom, hogy írói szándék-e, de nekem kissé széttöredezett az egész regény, úgy a cselekménye, mind a karakterei, vagy egyáltalán az érzésvilág, amit nyújtani akar. Hogy ez mitől lehet, az számomra rejtély. Jó példa erre a könyv elején használt hasonlat, amely az Unió seregét egy nagy organikus élőlényhez hasonlítja, amely katonákból áll, és amely felfal mindent maga előtt. Ugyanakkor ezt a példázatot mindössze egyszer fejti ki Doctorow, aztán vagy megérti az ember, vagy nem, többet nem foglalkozik vele, mindenki szűrje le magának a tapasztalatot, hogy igaza van-e.

A széttöredezettséget erősíti az a tény, hogy Doctorow gyorsabban cserélgeti ebben a műben a karaktereit, mint a dögrovásokra ítélt főszereplőiről elhíresült George R. R. Martin. Maximum annyi a különbség, hogy nem mindegyikük hal meg, valaki csak megbolondul, de valaki egyszerűen csak talajt fog a szétrombolt világban, mint például a regény felénél távozó Emily Thompson. Habozás nélkül érkeznek a helyére mások, és távoznak újabbak. Nincs kivel azonosulni, cserébe viszont mindenki csak megy előre a menetelő sereggel, lézeng itt-ott egy darabig és arra számít, hogy egyszer majd lesz velük valami.

Ezért sem volt könnyű olvasmány, nagyjából a harmadáig kell eljutni ahhoz, hogy az írói szándék valamiféle alakot öltsön, mert nincs szereplő vagy esemény, ami ismételné magát. A szerző nem pazarolja az olvasóra az oldalakat: vagy megérti elsőre, vagy nem. :)

zsofish>!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Idén a második, de szerintem nem az utolsó könyvem Doctorowtól. Olvasmányos, nagyon jól átadja a hangulatokat. Olyan könyv ez, aminek az olvasása közben az ember felépít magában egy teljes világot, ami még sokáig visszaköszön a gondolataiban. Szerettem.

Vladyslav_Stanislav>!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Első általam olvasott regény mely az amerikai polgárháborúban játszódik. Jól leírt csataképek, jól kidolgozott karakterek.

Cambrai17>!
E. L. Doctorow: A nagy menet

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

1864-ben az Amerikai Polgárháború egyik északi hadvezére William Tecumseh Sherman megindította a történelem első olyan hadjáratát amelynek deklarált célja az ellenfél hátországának szisztematikus megsemmisítése volt. Sherman átültette a gyakorlatba a totális háborút. Hatvanezres seregével, utánpótlási vonal nélkül, a Konföderációs területek le rablásával és felélésével haladt előre, miközben Grant tábornok a főparancsnok Robert E. Lee erőit morzsolta fel a déliek fővárosa Richmond elleni hadjáratában. Doctorow regénye tulajdonképpen Sherman hadjáratát dolgozza fel, az előrenyomuló hadsereg alapjaiban forgatja fel a civil szereplők életét akik balszerencséjükre a menet útjába kerülnek. Belőlük kerül ki a regény szereplőinek nagyobbik része, de az inváziós sereg főparancsnokát és katonáit is megismerjük testközelből.
http://hadijatekos.blog.hu/2018/07/03/a_nagy_menet_amer…


Népszerű idézetek

cherryd>!

(…) Nem tudom, te hogy vagy vele, Willie, fiam – mondta Arly, és magasra emelte a kezét. – De ha így is úgy is meg kell halni, akkor legalább csavarogjunk egy kicsit.

26. oldal

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

cherryd>!

A nagy menetelésnek vége, elérte célját, de Isten látja lelkemet, én mégis vágyakozva gondolok vissza rá. Nem a vérontást sírom vissza, hanem azt, hogy a föld értelemmel telt meg a talpunk alatt, hogy minden egyes mező, mocsár, út és folyó morális jelentőségre tett szert, most viszont, hogy a menetelésnek vége, minden úgy elsivárosodott: széthullott a hadsereg, a magánélet szigeteire húzódott vissza, és vele együtt széjjelfoszlott a dolgok jelentése is, a föld – éjjeleivel és nappalaival, dúsan termő és aszályos, napsugaras és viharok dúlta időszakaival együtt – megfosztatott minden céljától és jelentőségétől.

361. oldal

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

cherryd>!

-Mennyire lehet szabad, ha fehérré kell váljak hozzá?
-Éppen eléggé.
-Csak a szívem nem lesz szabad sosem. Szabadabb leszek-e akkor, mint az anyám volt, Nancy Wilkins?
-Adjon időt a világnak, hogy felnőjön magához.
-Meddig kell arra várjak?
-Egy darabig biztosan.

365. oldal

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

Pearl térdre hullott, és imára kulcsolta a kezét. – Drága Jézusom – fohászkodott – , szorítsál helyt ennek a jó asszonynak az oldaladon. Engemet meg, a te Porlodat, tanítsál meg a szabadságra.

14

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

De jól mulat mindenki, gondolta Clarke. Csoda egy vidám háború ez.

17

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

Aztán vallásos vagy-e, Will fiam?
– Dehogy vagyok!
– Én viszont úgy képzelem, Isten kinyújtotta felénk a kezit, és haladékot adott nekünk. Még az is meglehet, hogy terve van velünk. Úgyhogy arra kéne felhasználnunk az időnket, hogy kiokoskodjuk, mit akar. Mert Isten nem jótékonykodik ám csak úgy, bele a vakvilágba.

23

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

Most eszébe jutott a fiatalkoruk, amikor folyton egymással versengtek, és rémülettel töltötte el a gondolat, hogy öreg, beteg haldoklóként kell viszontlátnia Horace-t. Rémülete azonban egyúttal azt is jelentette, kész szembeszállni azzal az istennel, aki mindent elvett tőlük, amiben valaha is hittek. Mert a rémült szeretet is csak szeretet, és ezt még az isten sem veheti el tőle.

62

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

A tengernek már a közelsége is idegessé tette, ha pedig tengerre kellett szállnia, másra sem tudott gondolni, csak arra, micsoda perverz hangulatban lehetett az isten, amikor olyasvalamit teremtett, ami csak hullámozni meg hánykolódni meg lögybölődni tud.

122

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

A hajnali szellő meghozta a felgyújtott takarmány füstjét, és Mattie úgy érezte, az ő hitvány élete az, amely tovasodródik ott az égen.

13

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról

Judzsin>!

A tűz is meghal, akár az élőlények, gondolta Stephen. Élete szenvedélyes, halála drámai. Legyőztél, itt heverek a lábad előtt, nézd, ahogy kiszenvedek – mintha ezt mondaná a füst.

183

E. L. Doctorow: A nagy menet Regény egy polgárháborúról


Hasonló könyvek címkék alapján

John Jakes: Menny és pokol
Charles Frazier: Hideghegy
John Jakes: Titánok
William Styron: Nat Turner vallomásai
Philip Roth: Amerikai pasztorál
Iny Lorentz: Vörös égbolt
Bernard Cornwell: A lobogó
George Saunders: Lincoln és a bardo
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Louis Bromfield: Rohan a víz