A Hétköznapi élet Mátyás király korában című kötet nem csak Hunyadi Mátyással foglakozik, hanem számos példát vesz át Luxemburgi Zsigmond, a két Habsburg uralkodó I. Albert és V. László, a Jagelló-házi királyok, I. és II. Ulászló, valamint II. Lajos korából is. Természetesen a könyv „törzsanyagát” az 1458 és 1490 közötti események adják, de ezek a kitérők mindenképpen az olvasók javát szolgálják, hiszen így a könyv érdekesebb lesz, és az olvasók bővebb információkhoz juthatnak. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.
Hétköznapi élet Mátyás király korában 12 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hétköznapi élet... Corvina
Kedvencelte 3
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 12
Kiemelt értékelések
Ebből a sorozatból ez a második könyv, amit olvastam. Szerencsére. Fele annyira sem tetszett, mint a fáraók koráról szóló, sőt, azóta már a császárkori Kínáról szóló könyvet is olvasom, és azzal se hasonlítható össze. És hogy miért? Először is: nem tetszett a személyes(kedő) hangvétel, jobban tetszettek az objektív leírások. Másodszor: azt hiszem, pont az ilyen könyvre illik az a mondás, hogy a kevesebb néha több. Csatlakozva az előttem írókhoz, nem tudom, kinek is szól, ki a célközönség. Egy laikusnak túl sok, egy szakembernek túl kevés. Nagyon nehezen olvastam, kétszer majdnem félbe is hagytam; egy szerencséje volt a könyvnek: nem szokásom. De a másik két általam már olvasott kötethez képest eléggé gyenge könyv… Remélem, nem az összes magyar vonatkozású könyv lesz ilyen…
Népszerű idézetek
Az ásatások során számos ólomcsövet találtak a régészek, és a Duna vizét nyomószivattyúkkal továbbították a várba. Mátyásról tudjuk, hogy a palotába forrásvizet is vezettetett. Ez természetesen sokkal tisztább volt, mint a Duna vize, és Bonfini szerint nyolc stadion távolságról érkezett. Ebben az esetben talán a közlekedőedények elvét hívtak segítségül: Ismerünk még egy vezetéket is: ezen közel 4 kilométeres távolságból érkezett a víz. A Sváb-hegy oldalán található két kutat (Városkút és Béla király kút) az archeológusok lokalizálták, és megállapították, hogy egy közel 30 méter hosszú barlangot építettek a hegyben, csúcsíves téglaboltozattal, mindezt azért, hogy itt gyűlhessen össze a víz. A környéken talált 15. századi vezetékmaradványok arra utalnak, hogy ezekből a kutakból vezethették a vizet a piactérre, a városi kúthoz. Itt a csöveket agyagból és fából készítették.
121. oldal
A könyvtárosok rémálma, a könyvet soha vissza nem adó olvasó már ekkor is reális veszélyként fenyegette az állományt. Rozgonyi Simon veszprémi püspök, amikor 1439-ben átkerült Egerbe, két könyvet vitt magával. Egy másik alkalommal Sári György lektorról jegyezték fel Veszprémben, hogy annak ellenére, hogy Gratianus Decretumjának kommentárját csak kölcsönbe kapta meg, elvesztette a könyvet.
40. oldal
A magyarok általában a világ legrosszabb fajtája. Nem szeretnek és nem becsülnek egyetlen nemzetet sem a világon, és egymást sem szeretik. Mindenki a maga kényelmére gondol, lopják a közt, és kevesen törődnek vele. (Francesco Massaro velencei titkár, 1523)
21. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Csorba Csaba: Árpád örökében 92% ·
Összehasonlítás - Jean des Cars: Ferenc József és Sisi 87% ·
Összehasonlítás - Varga Domokos: A mogyeriektől Mohácsig ·
Összehasonlítás - Vida Péter: Magyar uralkodók ·
Összehasonlítás - Horváth Jenő (szerk.): Királyok könyve 92% ·
Összehasonlítás - Zsoldos Attila: Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században ·
Összehasonlítás - Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői ·
Összehasonlítás - B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás ·
Összehasonlítás - Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában 92% ·
Összehasonlítás - Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet ·
Összehasonlítás