E. Fehér Pál (szerk.) · Lator László (szerk.)

Klasszikus ​orosz költők I-II. 4 csillagozás

E. Fehér Pál – Lator László (szerk.): Klasszikus orosz költők I-II. E. Fehér Pál – Lator László (szerk.): Klasszikus orosz költők I-II.

Az ​orosz költészet első emlékei a „daliás idők”, a viharos történelmi múlt emlékezetes eseményei köré kristályosultak: a csodálatos Ének Igor hadáról még szinte krónika, a XI-XVI. században keletkezett bilinák, amelyek alighanem udvari énekesektől elindulva századokon át alakultak, csiszolódtak, hasonultak a népköltészethez, már mondává, mesévé kerekítik a hajdani hősök tetteit. Aztán a XVIII. században kibontakozik az orosz műköltészet, s már olyan kitűnő képviselői vannak, mint Gyerzsavin, aki nemcsak emelkedett ódáiban, hanem elmés szatíráiban, színes leíró verseiben is méltő előfutára a XIX. század nagy hegyvonulatának, amelynek csúcsai a kora minden szellemi-politikai áramát művébe sűrítő, igazi költői világegyetemet teremtő Puskin, a komoran töprengő magányos Baratinszkij, Tyutcsev tündöklő látomásokat villantó, Lermontov sötét szenvedéllyel izzó, a kor s önnön démonaival viaskodó, Nyekraszov haragos társadalmi indulatokkal terhes költészete. S mellettük mennyi új… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szerző válogatott művei

>!
Európa, Budapest, 1978
1644 oldal · ISBN: 9630714183 · Fordította: Áprily Lajos, Árvay János, Bede Anna, Csoóri Sándor
>!
Európa, Budapest, 1966
1380 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 6


Most olvassa 4

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

>!
Rawalpindi

Radírt ne használj. Lapját ki ne tépd.
– Épségben őrizd lelked füzetét!…

728. oldal, II. kötet, Szemjon Iszakovics Kirszanov, Európa Könyvkiadó, 1978.

>!
Rawalpindi

…végtelen
szomorúság a lét
… (Vlagyimir Alekszandrovics Lugovszkoj)

661. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, 1978

>!
Rawalpindi

Ha jön az élet alkonya,
lelkünk hány szép babonát melenget…
Ragyogj, ragyogj búcsúsugara,
esthajnala a végső szerelemnek! (Fjodor Ivanovics Tyutcsev)

342. oldal, Európa Könyvkiadó, 1978

>!
Rawalpindi

A hitványság ad üdvöt csak e földön.
Mit ér tudás, dicsőségvágy, tehetség,
mit a szabadság lángoló szerelme,
ha élnünk velük úgysem adatott meg.
Észak fiai, mint e táj növénye,
kurtán virágzunk, kora hervadás vár,
mint téli nap a szürke láthatáron,
az életünk oly komor, oly homályos,
és olyan rövid egyhangú folyása.
Szülőhazánk, úgy tetszik, fojtogat,
nehéz a szív, emésztődik a lélek,
szép szerelmet, barátságot nem ismer.
Meddő vihar csigázza ifjúságunk,
vétek apasztja rossz mérgeivel,
és keserű poharat nyújt a fásult
élet, és semmi sem deríti fel. (Mihail Jurjevics Lermontov: Monológ)

405. oldal, I. kötet, Európa Könyvkiadó, 1978 · Mihail Jurjevics Lermontov

>!
Rawalpindi

Minden mulandó, szertehull… (Vlagyimir Alekszandrovics Lugovszkoj)

662. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, 1978

>!
Rawalpindi

Az élet nem lakodalmas út. (Borisz Leonyidovics Paszternak)

361. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, 1978

1 hozzászólás
>!
Rawalpindi

…meghalni inkább,
mint élni
lenyúzott bőrrel. (Szergej Alekszandrovics Jeszenyin)

570. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, 1978

>!
Nazanszkij 

Fjodor Ivanovics Tyutcsev: Nincs semmi érzés a szemedben

Nincs semmi érzés a szemedben,
semmi igazság a szívedben,
léted lélektelen.
Tarts ki, szívem, a vita meddő:
a Teremtésben nincs Teremtő
s az imában sincs értelem.

Szabó Lőrinc fordítása

I. kötet, 321. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978

>!
Nazanszkij 

Alekszej Nyikolajevics Apuhtyin: Miért csak éltem

Miért csak éltem, mit szerettem,
szavadtól mind most semmi lett…
A hó utólját ily kegyetlen
hordják a tavaszi vizek…
Egész nap, gúnyosan nevetve,
túlzengve minden szót, akár
a dal, mely zsong a fülben egyre,
fejem körül zsibongva száll.

Magam vagyok. A néma éj ring.
A lelkem kétséggel tele…
Hogy borzadok, ha csak megérint
fagyos jövendőm éjjele!
Fagyom nem űzöd el, hiába,
be nem sugárzod éjjelem…
Szavaid nehéz kalapácsa
zuhog szívemre szüntelen.

Molnár Imre fordítása

742. oldal, I. kötet, (Európa, 1978)

>!
Nazanszkij 

Ivan Alekszejevics Bunyin: Fülemilék

Hol mennydörögve, hol csitulva
zeng a major mögötti táj,
suhog a nyárfasor, befutja
az ablakot a félhomály.
A felhők mind mélyebbre szállnak,
frissülve lengenek tova,
meg-megújult szelekkel árad
az ázott rétek illata.
Kalászok görnyednek a mezsgyén…
De völgy öléből, kert alól,
a széllel is versenybe kezdvén
fülemilék friss hangja szól.

De ím hideg szél söpör át a
juhar s a nyárfasor fölött…
A bozót szárazon zörög,
becsapódik az ablak szárnya,
lobban a villámlás tüze…
És hirtelen a háztetőn fenn
nyílik az ég gyors-reccsenően,
nehéz robajjal, s körüle
minden ijesztő csöndbe dermed, –
a kert némultan elborul
s tavaszi áldásként ered meg
a zápor, sustorgón zudul.
Kalászok hajlanak a mezsgyén
mélyebbre, de a kert alól
még áthatóbb nótába kezdvén
fülemilék friss hangja szól.

Aztán fokonként egyre gyérebb
a zivatar s az ég zaja,
betölti a fasort az éjnek
melegen áramló, szaga.
Sűrű és mozdulatlan pára
ül a mezőn. Szunnyad a táj.
Alig pirul egy csíkon át a
felhők mögötti félhomály.
De virág-altató ligetben,
sűrű erdőn és kert alól,
mind visszhangzóbban, fényesebben
fülemilék nótája szól.

Fodor András fordítása

II. kötet, 80.-81. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978


Hasonló könyvek címkék alapján

Buda Ferenc: Hatalmam: nyugalom
Hargitai György – Szily Ernő (szerk.): Október fényei
Galgóczy Árpád: Furcsa szerelem
A. Szerdjuk – Devecseri Gábor – Szebelkó Imre (szerk.): A határon
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából
Szepessy Tibor (szerk.): Római költők antológiája
Lothringer Miklós (szerk.): Örök megújulás
Pál Ferenc (szerk.): Barátdalok és szerelmes énekek
Johann Wolfgang Goethe – Friedrich Schiller: Goethe / Schiller
Gábor Andor (szerk.): Mirèio / Roland-ének és kisebb műfordítások I-II.