Rúmí ​aranykora 6 csillagozás

Dzsalál ad-Dín Rúmi: Rúmí aranykora

„A ​szem dolga látni mindent,
a lélek a saját örömére van.
A fej dolga egy: szeretni az igaz szerelmet.
A lábé: Futni utána.”

Dzselál ed-Dín Rúmí metaforikus költészete a perzsa nemzeti versnem mindkét formájában kibontakozott. Az egyik a rímes-időmértékes ódák (ghazelek) asszociációkkal gazdag világa, ami a korábbi nyugati versolvasói ízléssel szemben a posztmodern korban már közérthetőbbé, befogadhatóbbá vált az olvasók számára. A másik a többnyire négysoros epigrammák (rubá'ík), a rímes-időmértékes versek (a a b a vagy a a a a rímképlettel).
Rúmí költészetében már a letisztult, kikristályosodott szúfí értékrend ölt testet.

– A költő, mint nagy lélek, felmutatja nekünk az örökkévalóságot, felébreszti és felemeli lelkünket a földi érzéketlenségből s azt akarja, hogy magunkat a tükörben és egymásban is szépnek lássuk.
– Ez a természetes egyéni felfelé vágyódási folyamat azonban – az egyén és a közösség kapcsolatát ért megrázkódtatások… (tovább)

>!
Édesvíz, Budapest, 2019
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635070541
>!
Édesvíz, Budapest, 2019
252 oldal · ISBN: 9789635070558

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

aled>!

Nyugalom

Eme új szerelemben halál vár.
A túloldalon kezdődik utad.
Légy te az ég.
Csapj fejszével a tömlöc falára.
Menekülj.
Lépj ki, mint aki váratlanul színekbe született.
Siess már.
Vastag felhő borít be.
Csússz ki oldalt.
Halj meg,s maradj nyugton.
A nyugalom a legbiztosabb jele,hogy már nem élsz.
Régebbi életed tébolyult menekülés volt a csendtől.

A szótlan telehold
előbújik.

2 hozzászólás
SapphireSpirit P>!

Szívemet kiteszem az út közepére,
és a sarumat máris rúgom félre,
hogy futhassak utánad; az illatod
érzem, és szerelmem rábízom a szélre.

Kimletti P>!

Az olyan mesékkel sose érd be,
hogy másokat mikor mi érte.
Göngyöld ki önnön mítoszodat,
és hogy mindenki megértse,
ne bonyolítsd túl a mesédet.

Göngyöld ki önnön mítoszodat

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Ó, igazhívők, mit is mondhatok?
Nem tudom többé, hogy ki vagyok.

Nem keresztény, sem zsidó, sem muszlim,
nem hindu, sem buddhista, sem szúfí, sem Zen-hívő.
Nem jöttem sem keletről, sem nyugatról,
sem a tengerről, sem a földről.
Nem vagyok se természeti, sem éteri,
nem állok elemekből.Nem létezem.

Nem honom Kína vagy India,
sem Bulghar városa,
sem a messzi Arábia,
sem Irak, a folyamközi.

Nem vagyok lakosa e világnak, sem a másiknak.
Nem ősöm Ádám, sem Éva.
Helyem a helytelen, nyomom a nyomtalan,

Nem vagyok se test, se lélek.
A kedvesemé vagyok én,
a két világot egynek láttam, és annak ismerem,
mely első és utolsó kívül és belül,
csak lehelet, lélegző emberi lény.

Barátaim, ha a szerelem borát ízlelem,
a két világ egyesül,
és e jelenléti játék a célom egyedül.

Cak Lehelet

SapphireSpirit P>!

A szerelemre tanított meg a te tiszta lényed,
szépséged ihletére lettek e költemények.
Kebelemben táncolsz, ahol senki se lát,
csak néha én, s olyankor foglallak versbe téged.

SapphireSpirit P>!

A folyóvízben vízkerék forog,
a Hold körül is keringenek csillagok.
Az éj tengerében élünk és ámulunk:
Vajon mik ezek a fénylő vándorok?

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Tavaly borokért bolondultam.
Idén a vörös világot járom.

Tavaly a tűzbe bámultam.
Idén megégett kebab vagyok.

Szomjam a vízre űzött,
s a hold tükörképét ittam.

Most oroszlán vagyok,
és szerelembe veszve bámulom az égen valót.
Ne kérdezz a vágyakozás felől.
Az arcomba nézz.

Lélek-ittas, teste-roncsolt:
e kettő ül bénán rozoga szekérben.
Egyik se tudja, hol lelhet segélyre.

És a szívem, hogy is tagadnám,
sárgödörben vergődő szamár volt,
s egyre mélyebbre csúszott.

De most hallgass reám.
Egy percre hagyj fel a siránkozással.
Halld: áldást hint rád, mint szirmokat, Isten.

Megégett kebab

Kapcsolódó szócikkek: kebab
Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Valaki mondta: meghalt Szanai.
Nem csekélység ilyesmit hallani.

Nem volt ő fakéreg eldobálva széjjel,
sem tócsa, ami befagy az éjjel,
sem fésű, mit a hajadba beletörsz,
sem babhüvely, mit a homokba tiporsz.

Finom por volt durva agyagtálon,
tudta, mit ér együtt a két világon:
Így szem árpát.

A belső lélek, amelynek létéről
csak kevesen tudnak, költők inkább kétlik,
nőül adta őt igaz kedveséhez.

Aranyszín bora az üledékre ömlik,
keverve, rázva újra különválnak
odalent az úton.

Drága barátom Marghazból,
ki laktál Bay, Rum és Kurd hegyei között,
immár mindnyájan hazatérünk.

Selymet kanavásszal nem vethetünk össze,
légy nyugodt és eszes,
mint a szépírás csodás cirádái.

Neved ki van törölve
a harsogó beszédből.

Szanai


Hasonló könyvek címkék alapján

Simon Róbert (szerk.): Perzsa költők antológiája
Háfiz: Versek
Háfiz: Siráz rózsái
Omar Khajjam: Rubáiját
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Ladányi-Turóczy Csilla (szerk.): A tavaszidő édessége
Li Taj-Po: Li Taj-po versei
Omar Khajjám: A mulandóság mámora
Edda
Vas István (szerk.): Énekek éneke