Disneyland 11 csillagozás

Dygat: Disneyland

Ez a regény is – akár a már ismert Dygat-művek – szellemes, fordulatos, mulattató. De mégsem egyszerűen lektür, vagy csupán szórakoztató olvasmány. A könyv hőse, a tehetséges, fiatal sportoló, aki egyre az ideálját keresi, és úgyszólván ott bukdácsol a nők között, állandó kísértéseknek kitéve, a kispolgári képmutatással is összeütközésbe kerül, és mivel hű akar maradni elveihez, igazságérzete, becsületessége folytán végül börtönben köt ki. Így ismét elénk áll egy jellegzetesen dygati figura – a rokonszenves balek, aki önmagát is kigúnyolja, és szinte azt mondja: no, most megkaptam a magamét. A nagysikerű könyvet megfilmesítették, és Jowita címmel nálunk is bemutatták.

Eredeti megjelenés éve: 1965

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa

>!
Európa, Budapest, 1971
202 oldal · puhatáblás · Fordította: Gimes Romána

Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Dygat: Disneyland

Dygat nagyon intelligens író, ráadásul van benne annyi finesz, hogy nem akar nagyon intelligensnek látszani. A szereplők eredetiek, a párbeszédek pezsegnek, és nem tolakvón, de mégis masszívan ott van a regényben az, amit „mondanivaló” névvel szokás illetni.

Én meg ha egy rosszindulatú kiadóvezető lennék, aki a Disneyland új kiadását készül piacra dobni, biztos ráírnám a borítójára, hogy „a lengyel Zabhegyező”. Bár a két könyvnek nem sok kapcsolódási pontja van, de akárcsak Salinger, Dygat is egy közvetlenebb írói stílussal dolgozik, mintegy leülteti maga mellé az olvasót, hogy egyenrangúként elbeszélgessenek. És ebben (is), úgy hiszem, Dygat jobb Salingernél*.

* Konkrétan a Zabhegyező Salingerére gondolok.

Chöpp >!
Dygat: Disneyland

Az a helyzet, hogy én bírom ezeket a tébláboló anyámasszony katonáit. Minél szerencsétlenebb, annál inkább „anyuci kedvence”. Egyébiránt a végén csak rájött, mi jó neki! :)


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Ha szeretek valakit, elfelejtem az arcát, mihelyt nem látom magam előtt. Igen, ebben rejlik a vágy, hogy hasztalanul próbálom felidézni emlékezetemből az eszményi vonásokat, és szépségük értéke, hogy csupán a valóság ellenőrizhető dimenziójában jelennek meg.

Chöpp >!

Előbb-utóbb mindenki csinál valamit, ami nem az ő stílusa, a többiek meg csodálkoznak.Ez attól van, hogy senkinek sincs saját stílusa és mindenki csak megjátssza magát.

Chöpp >!

Senkit se nézek le, és azt hiszem, a lenézés a legvisszataszítóbb érzések egyike. Megfigyeltem, és azt hiszem, nem tévedek, hogy éppen a gyenge és aljas emberek szokták megvetésüket éreztetni másokkal, akik szeretnék elterelni a figyelmet apróbb disznóságaikról, amikkel átvágják magukat az életen.

Chöpp >!

A becsületességnek csak akkor lehet valami értelme, ha kollektív tulajdon. Ha valaki magányosan akarja kisajátítani, áldozatot csinál belőle. Nemcsak sajnálatra méltó, de ráadásul még nevetséges is lesz.

SzteezZ>!

Az ember esze rövid. Könnyen rabul esik saját illúzióinak, de másokéban kételkedik.

III. Fejezet 19.oldal

SzteezZ>!

Az emberek általában, ha valami bajuk van, más testében próbálnak vigaszt és támaszt lelni.

11. oldal

papera>!

Az emberek a meglevő helyzethez igazodnak, megszokják és ugyanúgy megzavarja őket, ha valami jobbra, mint ha rosszabbra fordul.

108. oldal

papera>!

Anyám gyönyörű és legfeljebb harmincnak látszik. Rám dühös, mivel miattam nem tudja letagadni a korát

79. oldal

Chöpp >!

Azt gondolom, hogy a világot úgy kéne berendezni, hogy a nemes gondolkodók fizikailag edzettek legyenek, és e téren felülmúlják a gazembereket. Félek, hogy ma éppen fordított a helyzet.


Hasonló könyvek címkék alapján

José Saramago: Minden egyes név
Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád
Witold Gombrowicz: Kozmosz
Edward Redliński: A kor szava
Anthony Swofford: Bőrnyakúak
Isaac Bashevis Singer: Szerelmes történet
Isaac Bashevis Singer: Ellenségek – Love story
Stanisław Lem: Szénanátha
James Herriot: Minden élő az ég alatt
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak