Biliárd ​a Dobray szállóban 3 csillagozás

Dušan Šarotar: Biliárd a Dobray szállóban

Dušan Šarotar (1968), szlovén író, költő, publicista, dokumentumfilmek, forgatókönyvek szerzője. Kiadó és lapszerkesztő Ljubljanában, kritikát, esszét publikál, irodalmi találkozókat is szervez.
Szülővárosa, Muraszombat nehéz időszakát, a második világháború utolsó évét, utolsó hónapjait, napjait idézi fel „Biliárd a Dobray szállóban” című regényével. A városból kivonulnak a német és a magyar csapatok, a szovjet erők torkolattüzei már kirajzolódnak az égboltra. Tito partizánjai is megjelennek a környéken. Ekkor tér vissza Auschwitzból a szerző nagyapja, akinek sorsában felidéződik a négyszáz muraszombati zsidó tragédiája. ŠŠarotar nemcsak történelmi dokumentumregényt ír az egykor virágzó polgárváros szlovén, magyar és zsidó közösségéről, hanem visszaadja a mindenkitől elfeledett határszéli Muraszombat sajátos, nyomasztó légkörét is. Ennek megtestesítője a bár és étterem, szálloda és kaszinó valamint bordély gyanánt egyaránt működő, ma is álló Dobray Szálló a város főterén.

>!
Pro Pannonia, Pécs, 2012
168 oldal · ISBN: 9789639893641 · Fordította: Gállos Orsolya

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Lendva · Muraszombat · Muravidék


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
dokijano 
Dušan Šarotar: Biliárd a Dobray szállóban

Nem volt egy jó olvasmányélmény ez a könyv. A témája felcsigázta az érdeklődésemet, kíváncsi voltam, mi történt Muraszombatban a II. világháború utolsó napjaiban. Mi történt az ott lakó népes zsidó lakossággal? Hogyan viselkedett a város védelmére hivatott magyar katonaság? Mi lett a szégyenletes menekülésükkor sebtiben besorozott és elhurcolt fiatal fiúkkal? Hogyan jutott haza az auschwitzi haláltáborból Franz Schwartz?
Ezekből semmit sem tudtam meg, legfeljebb villanásnyi képek, sejtelmek jutottak el a tudatomig. Azok is össze-vissza kócolódva. Az első 105 oldal (Altatódal) zavaros, nem állt össze egységes cselekménnyé. Azt vélem sejteni, hogy az akkor ott élőknek is ilyen zavaros lehetett az élete, hiszen senki nem tudta, mi következik az új rendszerben. Csak az elhurcolt zsidó kereskedők kifosztott és felégetett üzletei kesernyés füstjét szívták, és aki tehette, mentette az irháját.
A második rész (A nagy Pannon zene) sokkal érthetőbb volt. Megtudhattuk belőle, hogyan zajlott le a zsidó lakosság csőbe húzása és elhurcolása a haláltáborokba, illetve két család életén keresztül bepillanthattunk az előző néhány nap történéseibe. A befejező rész (Sztálin-orgonák) is összefogottan kezdődik, de a vége felé már megint jönnek a rejtélyes alakok (a részegen motorozgató és pisztollyal fenyegetőző, púpos szlovén államvédelmis, a határban szétzúzott arccal megtalált férfi) és a követhetetlen események.
Nem hozta meg a kedvem a szerző többi írásához.

1 hozzászólás
>!
Uzsonna 
Dušan Šarotar: Biliárd a Dobray szállóban

Csatlakozom az előttem szólókhoz: nem volt könnyű olvasmány ez a regény, nagyon nyomasztó volt végig. Egyedül az inspirált, hogy megtudjam, mi történt a 2. világháború vége táján a címadó hotelben, ugyanis kibővített-felújított utódjában, a Hotel Zvezdában szálltunk meg muravidéki látogatásunkon. (http://www.hotel-zvezda.si/)
Nem bánom, hogy csak utólag olvastam ezt a történetet, mert bizony nem szívmelengető dolgok történtek ott a „felszabadulás” előtt.
Zenei címekkel fut a három fejezet, de a tiszta dallamok, hangok belevesznek a kor és idő mocsaras ködébe, altatódaltól a nagy pannon zene falsuló hangjain keresztül a sztálinorgonák fülsüketítő zaja sérti fülünket. És csak gomolyog körülöttünk a ködös rossz idő, eltompulttá téve minden érzékünket. Nem tudni mi fog történni, mindenki várakozik, retteg, miközben a hatalom aktuális torz figurái „teszik a dolgukat” és cserélődnek a személyek a nagymúltú, de a jelen mocsarába süllyedő szálló billiárd asztalánál is.
Kár, hogy a történet eleje beleveszett a nyomasztó misztikumba, kevesebb elég lett volna. És kár, hogy nem lektorálták a könyvet, voltak benne hibák, amelyek megdöccentették az amúgy sem gyors olvasást. :-(


Népszerű idézetek

>!
Uzsonna 

Azt mondta, felfedezte magában a csendet, és most egyedül az által énekel, a lelkén átvonuló szélről beszélt.

100. oldal

>!
Uzsonna 

Anna és Buber gyakorta állt kora hajnalban a lendvai szőlőhegyen, a csúcson, a Hadik sírnál, ahonnan a legszebb kilátás nyílt a síkságra, és hallgatta a kettejük csendjét.

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lendva · Muravidék
>!
Uzsonna 

A Dobray Szálló kávéháza tele volt vendéggel, istentisztelet után ide tértek be egy pohárkára, a férfiak erős lendvai bort rendeltek és ásványvízzel keverték, asszonyaik és általában a hölgytársaságok édes regedei traminit fogyasztottak. A korábbi vendégek, akik már reggel óta itt üldögéltek a kávé meg a kötelező pálinka mellett, és nyugodt lélekkel elmulasztották az istentiszteletet, mert szívesebben morfondíroztak a híreken vagy nézegették az illusztrált német lapokat, most már a gulyást várták, amit hamarosan kihoznak majd a pincérek.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Muraszombat · Muravidék
>!
Uzsonna 

    Azon az éjszakán talán a föld is magába roskadt, ahogy itt mondogatták, ha valaki magába zárkózott, elhallgatott és üres tekintettel meredt a világba. Örök idők óta ilyenek voltak itt az emberek, hasonlóak ehhez a csendes, békés és magába forduló tájhoz, amely mégis mindenkit megérintett, aki ide érkezett.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Muravidék

Hasonló könyvek címkék alapján

Jože Hradil: Képek arc nélkül
Ciril Kosmač: Szép tavaszi nap
Prežihov Voranc: Földindulás
Ivan Bratko: Egy lány naplója
Paulo Coelho: Veronika meg akar halni
Göncz László: Kálvária
Göncz László: Olvadó jégcsapok
Ivan Cankar: A szegénysoron
Bedécs Gyula: Szlovénia – Isonzó, Doberdó
Peter Handke: Az ismétlés