Szlovákul ​szeretni 45 csillagozás

Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Hol ​az otthon? Ahol a legjobb. Ahol a mobiltöltőd tartod. Ahol automatikusan csatlakozik a wifihez a net. Ahol a szomszéd visszaköszön. Ahová kora tavasszal elteszed a télikabátod. Ahol a januári árleszállításkor vásárolt karácsonyi díszeket tárolod a következő karácsonyig. Ahol jó az illat. Ahol a postaládán ott a neved. Ahol, ha eltéved valaki, útba tudod igazítani

Durica Katarina regénye fordulatos időutazás, amelyből megtudhatjuk, milyen volt szlovákiai magyarnak lenni a 80-as években, majd felnőtt fejjel szembesülni a gyermekkor elhallgatott titkaival. Milyen előítéletek működnek ma is, és van-e feloldozás a múlt bűneire? Életképes lehet-e egy képzeletbeli és valós határokon átívelő szerelem?
Petra egy bécsi galéria megbízásából Tanzániába utazik, hogy potom pénzért kézműves dísztárgyakat vásároljon. A déli kontinensen egy európai kalandorok által lakott hostel fogadja, ahol új barátokra tesz szert, de az önfeledt pillanatokra súlyos bűntény árnyéka vetül
(tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Libri, Budapest, 2016
300 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633107720
>!
Libri, Budapest, 2016
300 oldal · ISBN: 9789633109441

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Tanzánia


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Nem értem, miért pont ez lett a cím, hiszen szó sincs szlovákul szeretésről benne. A szereplők magyarul szeretnek, szlovákiai magyarul. Még ki is mondja a lányról, hogy „Soha nem álmodott szlovákul, és sosem tudott szlovákul szeretni.”
A téma nagyon érdekelt, de a regénynek csak az a része került közelebb hozzám, ami a 70-80-as évek felvidéki magyarságáról szólt. A kerettörténetet sok helyen erőltetettnek éreztem, és túl sokat próbált markolni. Rengeteg különféle szálat erőltetett bele, egy részük nyugodtan ki is maradhatott volna, mert inkább zavaró volt, főleg, hogy némelyik félbe is szakadt, némelyikre meg sem ok, sem magyarázat nem volt. Az persze megdöbbentő, hogy emberek, családtagok nem beszélnek egymással arról, mi miért történt a múltban, a szülő nem beszél, nem magyaráz meg dolgokat, a gyerek meg nem kérdez – de ez sajnos sok családnál előfordul.
Az írás stílusa nem tetszett, gyakran volt olyan érzésem, mintha egy iskolai fogalmazást olvastam volna. Az első ötven oldalnál még azon gondolkoztam, hogy félbehagyom. De miután érdekelt a téma, csak tovább erőltettem az olvasást, és végül is azokért a részekért, amik jók voltak, érdemes volt.
És biztos azért érzem másként, mert már túl öreg vagyok, de az otthon NEM ott van, ahol a legjobb, ahol jó az illat, vagy ahol a mobiltöltőmet (pont a mobiltöltőt! miért nem mondjuk a lábtörlőmet?!) tartom… Szomorú. Nekem.

ziara>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Nem volt rossz, de kicsit nyögvenyelősnek éreztem többször. Csomó olyan része van a könyvnek, ami nekem teljesen felesleges infó volt, teljesen jó lett volna azok nélkül is. Nem igazán àllt össze bennem egésszé, szerintem túl sok mindent akart az írónő egy könyvbe sűríteni.

lenne P>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Annyira nem volt szörnyű, mint azt az első ötven oldal után gondoltam, hogy lesz. Kifejezetten izgalmas volt olvasni, hogy milyen volt régen Csehszlovákiában élni magyarként és hogy milyen „feladatokkal” bízhatták meg az embert. A besúgórendszerről szívesen olvasnék még, de sajnos a köré épített sztori elég gyengére sikerült.
spoiler
A könyvet egyébként valentinnap alkalmából kaptam kivételesen (az alkalom a kivételes) a férjemtől, aki csak a cím alapján választott hirtelen felindulásból. Szlovák származásom ugyanis több év után is nagyon birizgálja a fantáziáját, bár majdnem háromszáz éve már, hogy őseim idetelepültek. Viszonzásul szeretnék egy olyan könyvet, aminek „Svábul szeretni” a címe.
spoiler

3 hozzászólás
Iustitia>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Talán egy kicsit túl sok témába kapott bele az írónő, néhánnyal több szálat kezdett el, mint amennyit fenn is tudott tartani és főleg be is tudott fejezni a cselekményhez méltón. A könyvre a sokféleség jellemző: különböző, valójában össze nem illő témák láncolata a politikától a műkincskereskedelmen és a szerelmen át egészen Afrikáig. Afrika mint életvitel, stílus, érzés, igyekszik minden oldalát bemutatni, mégse ripacskodva teszi ezt. Eleinte zavart a több különböző nézőpont és a kusza cselekményvezetés, később azonban rájöttem, tulajdonképpen egyik ember élete sem kevésbé kaotikus. Százakkal, ezrekkel történhetett meg a regény politikai/történelmi vonzata is, költözhet az ember önszántából is egy más kultúrába, tévedhet és jobb esetben van is alkalma helyrehozni tévedését.
Az elszalasztott lehetőségek és a szekrényből akarva-akaratlan kiboruló csontvázak regénye ez, melyben a fő konfliktust nem az igazi, egyén és állam, egyén és rendszer, egyén és igazságszolgáltatás nagy ellentétei szülik, hanem az ezekből következő egyén és egyén közti eltérések. Jelképezte nekem a nem túl késői szembenézés, a megbocsátás és a továbbélés fontosságát.

nagy_anikó>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Mivel ez a könyv kapott hideget meleget felkeltette az érdeklődésemet. És mondhatom, hogy egy nagyon korrekt könyv. A cselekmény 1983 és 2015 között játszódik. Vagyis Csehszlovákiában kezdődik és Szlovákiában végződik és főleg csallóközi magyarok életét mutatja be Petra nagy családján keresztül, kiket különböző okokból, de szétszórt a sors.
És hogy mit jelent a „Szlovákul szeretni”. Ez így folytatódik – nem lehet. Hiába születtél Szlovákiában vagy bárhol máshol, magyar az anyanyelved. Magyarul tanultál imádkozni spoiler, magyarul álmodsz, az ösztönös gondolataid magyarok, ünnepeken otthonodban a Himnusz Kölcsey költeménye. Igen az ember szereti a faluját, városát, az országot ahol született, ahol él, ahol otthon van, de a lelke mélyén az anyanyelvén szeret.

1 hozzászólás
kritta>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Szerintem ez egy olyan regény, amelyet érdemes elolvasni akkor is ha egzotikus tájakra vágyunk és akkor is, ha a történelem egy szeletéből szeretnénk egy kis harapást. Akik megélték az 1980-as éveket azok számára emlékeket és érzéseket fog előcsalogatni a könyv, talán olyanokat is, melyeket már rég a tudatunk elzárt részén tárolunk. A fiatalabb generációnak pedig számos olyan történelmi érdekességet tartogat majd, amit érdemes megismerni, hiszen itt élünk a szomszédaink mellett, akikről mi magunk sem tudunk sok olyan tényt, amit ez a regény feltár.

A fekete kontinens egy kis sötét történelmi darabkáját is megismerjük, melyről talán eddig csak elvétve, vagy éppen egyáltalán nem is hallottunk. Az Afrikáról becsempészett történelmi adalékot is nagyon érdekesnek és szívbemarkolónak találtam, elszorult néha a torkom is.

A történelmi részektől pedig nem szabad megijedni, hiszen igazán olvasmányos formában tárul fel, belengi a könyvet, mint egy finom pókháló.

Akik félnek attól, hogy az írónő pusztán történelmi keretek között mozog, azokat megnyugtatom, hogy nem fognak ők sem csalódni, sőt rengeteg kellemes élmény vár rájuk is. A romantikus szál nem mindennapi és a végkifejlet is igazán formabontóra sikeredett, emellett pedig lesz még izgalom, mind Afrikában, mind pedig Európánba, hiszen Petra egy percet sem unatkozik és ezáltal mi olvasók is szárnyalunk a kontinensek között időben és térben egyaránt.

Bővebben: http://konyvlelo.blogspot.hu/2016/08/durica-katarina-sz…

AkosAkos>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Több, mint 500 év alatt szerencsére rengeteg 5 csillagos könyv született, én pedig még elég fiatal vagyok…ezért én még mindig az 5 csillagosoknál járok, igyekszem először ezeket elolvasni. Sokszor eszembe jut emiatt, hogy így nem tudok mit kritizálni, nem látom az „érem másik oldalát”, mivel mindig a legjobb könyveket keresem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem szoktam véletlenszerűen elolvasni egy random könyvet, mint például ezt (amit ajándékba kaptam). Azt sem akarom ezzel mondani, hogy nem olvastam még gyenge könyvet életemben…mert rengeteget olvastam. De összességében mégis inkább a megbízható klasszikusokat, valamint az újabb bestsellereket választom ki, ha valamit olvasni szeretnék. Erre megkaptam ezt a könyvet ajándékba és valahogy az az érzésem volt, hogy ez egy közepes könyv lesz (már bocsánat)…és ennek így még senki nem örült szerintem. De hogy ellensúlyozzam a nagyképűségemet adok a könyvnek 4 csillagot, mivel a közepesnél azért sokkal jobb. A posztszocialista lakótelepi érzés csak úgy árad a lapokból, ezt az írónő remekül meg tudta fogni, de ugyanezt mondhatnám az afrikai fejezetekről is. Tényleg csak annyit tudok negatívumként felhozni, amik engem is „lelomboztak” a könyv olvasása előtt (mikor nézegettem az értékeléseket), hogy néha-néha olyan volt, mintha egy középiskolai dolgozatot olvasnék… De összességében ez egy izgalmas, valódi történet, ami valóságosan bemutatja milyen lehet az élete egy felvidéki magyarnak, aki ki akar törni egész Kelet-Európából.

tzs000>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Nem volt rossz, de többet vártam tőle. Főleg a Csehszlovákiában játszódó történetszál volt számomra érdekes. És amibe nagyon sokszor beleszaladok mostanában a Douglas Coupland féle X generációs sztori: itt is fiatalok jól fizető állást, karriert, mókuskereket hátrahagyva teljesen új emberléptékűbb életet kezdenek, vagy mégsem?

Gabriella_Balkó>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

Azt kell mondanom, hogy jobbat vártam. Kicsit csalódtam a könyvben.
A fülszöveg alapján azt vártam, hogy különböző történeket kapok. De nem, az egyes történetek mind összefüggtek egymással. Ez persze nem baj, sőt, jobb is. Az egyetlen, amit nem értettem, Paul személye, csak nagyon szélről volt érintve, akkor már inkább ne lett volna említve sem. Mert nem derül ki a könyv végén sem, hogy spoiler. Akkor minek is szerepel? Mondjuk a végén azért megkönnyeztem, mikor az anyjáról kiderül, hogy spoiler. De spoiler.
Egyébként nagyon hamar beszippantott a történet, olvashatóan ír az írónő, néhol viszont túlzásnak éreztem az ismeretterjesztő szöveget. Lehet, azért, mert én is Petra-származású vagyok, és zavart a magyarázat a szlovákiai helyzetről – persze lehet úgy magyarázni, hogy magyarországi piacra készült a könyv. Néhol az volt az érzésem, hogy elveszik a részletekben. Azt hiszem, a spoiler megjelenésénél volt, hogy túlságosan sok részlet volt leírva (most már nem tudom pontosan, de hogy hogyan nézett ki, mi volt rajta, mit csinált, valami ilyesmi, tudom, hogy zavart).
Két logikai bakira is felfigyeltem. Először is, amikor Petra meglátogatja Erikáékat. Azt írja, hogy pár busz- vagy villamosmegállóra laknak egymástól. Az elején megemlíti, hogy Petráék Ligetfaluban éltek. Mikor látogatóba megy Erikáékhoz, ott is megemlíti a szerző, hogy Erikáék Ligetfaluban élnek. Tehát egy és ugyanaz a városrész. Először is, amikor a könyv íródott, még nem járt arra villamos (most is még csak 2 megálló), tehát csak busszal mehetett. De oké, ez felett szemet hunyok. Viszont akkor azt nem értem, hogy miért ír 2 bekezdésben arról, hogy Petra elfelejtette a szocis panellakások hangulatát, amikor a lakás, amit spoiler örököl, ugyanolyan szocis panellakás?
A másik meg, hogy a szlovák kifli nem félhold alakú. Az a magyar.
Ja és még egy harmadik is eszembejutott. Szeretném kikérni magamnak, amit a szlovákiai magyar diákokról ír. Persze abban igaza van, hogy az iskolarendszer nem megfelelő. De hogy azt írja: „[…] a szorgalmas, jó tanuló magyar iskolás diákok a szlovák egyetemeken vért izzadtak, hogy teljesíteni tudjanak.” Lehet, hogy ez saját rossz tapasztalat, de nagyon sok mindenkinél ez nem igaz. Én vagyok az élő példa. Az alapiskolát, gimnáziumot magyarul végeztem, magyar faluban nőttem fel, szlovákul csak az iskolában tanultam, elvétve beszéltem úgy. Az akcentusom még most is megvan, de nem volt gondom a szlovákkal, és az is biztos, hogy az egyetemen az évfolyamom legjobb diákjai közé tartoztam.

>!
Libri, Budapest, 2016
300 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633107720
3 hozzászólás
Gádorka>!
Durica Katarina: Szlovákul szeretni

A könyvhéten részt vettem az íróval való beszélgetésen. Kíváncsi lettem a könyvére. Nem csalódtam. Sokrétűen ábrázolja egy Kelet-Európai, kisebbségben élő értelmiségi fiatal nő családját, élni akarását, boldogulási vágyát. Olvasmányos, szórakoztató és elgondolkoztató írás. Örülök, hogy elolvastam.


Népszerű idézetek

Adél_Hercsel I>!

Azt vallotta, hogy a nacionalizmus csupán két dologra jó: hogy utálja azokat, akiket nem ismer, és hogy büszke legyen olyan dolgokra, amiket soha nem tett.

242-243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nacionalizmus
Gabriella_Balkó>!

Örökké oda vágyakozom vissza, ahonnan elindultam, amikor pedig hazajövök, már nem azt találom, amire vágytam.

143. oldal

Amapola P>!

A többszörös identitást a saját esetében sem tudta nagyon kezelni, és kifejezetten utálta az olyan kérdéseket, hogy „Te akkor most osztráknak tartod magad? Szlováknak? Vagy magyarnak? Hol érzed magad jobban? Pozsonyban vagy Budapesten? Melyik focicsapatnak drukkolsz a világbajnokságon?”
Az utóbbira volt mindig a legegyszerűbb a válasza: „Egyiknek sem, mert a vb-re általában nem jut ki egyik sem.”

62. oldal

sheni IP>!

Untatta az olyanok véleménye bármiről is, amiről semmit sem tudtak. Az alföldi haverja hegymászásról alkotott nézetei, a szűz fiúé a nőkről, a helyi papé a házasságról ugyanúgy, mint azoknak a cseheké és szlovákoké a magyarokról, akik sosem jártak a déli járások egyikében sem, és élő magyart is csak a tévében láttak.

191. oldal

Amapola P>!

– Térj meg! – szólt oda egyszer az egyik múzeumi kollégájának, amikor az majd fellökte a lányt a szűk folyosón. A férfi hahotázni kezdett.
– Megtérni? Kösz, de nem szándékozom! – vágta rá, és Petrának akkor tűnt fel először, hogy a megtérni igét Szlovákiában kettős jelentéssel használják, közlekedési helyzetekre is, míg ideát csak vallási értelemben fordul elő. Magyarországon nem értik, mit jelent a tellegetni, amit a Csallóközben a széles gesztusokra mondanak. Nem szeretik, sőt undorítónak tartják a treszkát, és a szocializmusból megmaradt, túlcukrozott üdítőitalt, a Kofolát. Petra pedig nem értette, mi az a mirelit, Ápisz, közért, rizibizi, ízes palacsinta,
tokány, finomfőzelék bélszínrolóval, körözött …

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csallóköz · Szlovákia
sheni IP>!

Hol van az otthon? Ahol a legjobb. Ahol a mobiltöltődet tartod. Ahol automatikusan csatlakozik a wifihez a net. Ahol a szomszéd visszaköszön. Otthon az a hely, ahová kora tavasszal elteszed a télikabátodat. Ahol a januári árleszállításkor vásárolt karácsonyi díszeket tárolod a következő karácsonyig. Ahol ha eltévedt embert látsz, útba tudod igazítani. Ahol tudod a párhuzamos utca nevét.

300. oldal

ppeva P>!

– (…) Feri szeret, és ez a lényeg. Becsületes férfi, mindent megtesz értem. Alig várja, hogy megszülessen a kicsi.
– Még szép!
– Mi az, hogy még szép?
– Hát, a nők mindig pozitív tulajdonságként értékelik, ha a férfi szereti a saját gyerekét. A nőknél viszont annyira természetes, hogy azt soha nem vonják kétségbe.
– Mi van?
– Hát, ha Feri dolgozik, és te otthon vagy, akkor ő jó apa, és szereti a gyerekét. Ha te dolgozol, és Feri van a gyerekkel, akkor te rossz, karrierista dög vagy, ő meg a szerencsétlen papucsférj.

231. oldal

ppeva P>!

Szlovákul csak az iskolában tanult, idegen nyelvként. A magyar iskolák diákjai egytől egyig tökéletesen szavaltak tizenkilencedik századi verseket és balladákat, de már kevesen tudtak volna egy kétágyas szobát foglalni a Magas-Tátrában. Az elhibázott iskolarendszernek köszönhetően a szorgalmas, jó tanuló magyar iskolás diákok a szlovák egyetemekre bekerülve vért izzadtak, hogy teljesíteni tudjanak. Petra Bécsben tanult, ezért ő még ennyire sem kötődött a nyelvhez. A tévéből és női magazinokból ő is megtanult szlovákul, a szomszédokkal a lépcsőházban kielégítően elbeszélgetett, de mélyreható, intellektuális beszélgetésekre képtelen lett volna ezen a nyelven. Nem volt ezzel egyedül, a szlovákiai magyarok közt sokan vannak olyanok, akik ügyesek a szakmájukban, műveltek és tájékozottak, de a nyelvi gátak miatt egyszerűen nem tudnak feljebb jutni. Egy médiamunkásnak, galeristának vagy elemzőnek pedig nem jól, hanem kiválóan kell ismernie a nyelvet. Hiába beszélt Petra több nyelvet, hiába nőtt fel kétnyelvű környezetben, ha egy ideig nem használta a szlovákot, meg sem tudott szólalni. Soha nem álmodott szlovákul, és sosem tudott szlovákul szeretni.

235-236. oldal

Amapola P>!

„Micsoda nosztalgia." Petra sosem érzett effélét.
Tetszett neki a ragaszkodás és a hazaszeretet, irigyelte is a francia csoporttársaitól a bécsi egyetemen, de néha olyan korlátoltnak látta őket pont emiatt, hogy a legszívesebben az arcukba kiabált volna: Nem, nem volt minden felfedező, művész, zeneszerző, csillagász és hadvezér francia. És Párizs nem a világ központja. És tanuljatok meg legalább egy idegen nyelvet, mert a franciát nem beszéli mindenki, bármilyen hihetetlenül hangzik is.

129. oldal

sheni IP>!

(…) semmi bajom a magyarokkal, ismerek is jó párat közülük. A rendes magyarokkal, úgy értem, akik megtanultak szlovákul, együttműködők és nem kívánnak lehetetlent.

190. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szászi Zoltán: A szokott helyen hatkor
Ordódy Katalin: Az idegen / A keskenyebb út
Szomolai Tibor: Felvidéki saga
Szomolai Tibor: Fáklyavivő
Szabó Tibor Benjámin: Az első küldetés
Somogyi György – Dobó István – Tebeli Szabolcs: Kittenberger 2. – A hiéna átka
Veronika Šikulová: Menettérti
Grendel Lajos: Áttételek
Dobos László: Sodrásban
Dobos László: Földönfutók