„Megdöbbentő történet. Úgy tűnik, regényt olvasunk, közben folyton él bennünk a nyugtalanító érzés, hogy mindez valóság, kegyetlen realitás.
Nem szeretnénk, ha így lenne – de Shelley könyvét olvasva nem szabadulhatunk az érzéstől, hogy mi is résztvevői vagyunk ennek a játszmának.”
(Nemere István)
Eredeti megjelenés éve: 2000
Egy könyv, amelyet ugyanolyan agymosó módszerrel készített el Shelley, amelyet bírál a könyvében. Ez egyszerre zseniális és undorító. Undorító, mert látszik rajta, hogy szándékosan ilyen. Igazságba csomagol egy hazugságot, hogy van egy titkos uralkodó réteg. Célja az, hogy ezt elég sokan elhiggyék.
Ennek legalább két oka lehet. Az egyik az, hogy az emberek a valóság helyett ezt a zagyvaságot fogadják be, és ne lépjenek tovább, elégedjenek meg ezzel. Elképzelhető-e, hogy ezt egy titkos uralkodó réteg rendelte meg? Egyrészt nem, mert önmaga ellen nem csinálna ellenreklámot, másrészt pedig soha nem jutott volna el ez a könyv a kiadásig sem. Maga az, hogy a könyv olvasható bárki által, a legnagyobb cáfolat önmaga ellen.
A másik ok viszont a pénz és a hatalom. Egyrészt az író jól megél ebből, és halálra röhögi magát azon, milyen ostobák az emberek, hiszen bele van írva a könyvébe, hogy ne higyj el automatikusan semmit, viszont az olvasó úgy érti, hogy „ezen a könyvön kívül ne higyj el semmit”. De azt is tudom, hogy az írónak mindez kevés is lehet… Ha elég nagy lesz a hívők tábora a titkos uralkodó réteg ellen, ugyan ki szeretné a világ legbefolyásosabb emberei közül, hogy suttogni kezdjenek arról, hogy neki köze van ahhoz a bizonyos réteghez… Mondjam, hogy akár jelentős összeget is megérhet egyeseknek, hogy ne kezdjenek erről suttogni, vagy éppen hogy elkezdjenek valakiről suttogni?
Most mondjam, hogy ki lehet ezután az a bizonyos uralkodó a világon? Aki megmutatja a könyvben, mire számíthat az, aki nem úgy ugrál, ahogy ő fütyül, és közben eljátszhatja a világmegmentőt?
Zseniális és undorító.
Ha valaki azt mondja, nem szokott olvasni, mert olvasni unalmas, odaadom neki ezt a könyvet. Eddig mindenki kérte a 2. és 3. részt is.
Nagyon-nagyon érdekes. Olyan érzésem volt az olvasás alatt, mintha egy bizonyos ember történetét olvasnám, aki nagyon sok értékes titokkal, kalandos úton lelépett az USA- ból, és menedéket kapott Oroszországban. Titkok és összeesküvések, talán így lehetne jellemezni a történetet röviden. Háttérhatalom. Minden egy ember kezében van, Ő a piramis csúcsa. Fura és nagyon érdekes mai történet…
Egy nagyon kedves barátom ajánlotta nekem ezt a könyvet, és örülök, hogy megfogadtam a tanácsát és elolvastam. Egy nagyon jól kidolgozott, elgondolkodtató, izgalmas történet.
Így 40 körül van már az embernek egy világképe, meggyőződése, de legalábbis elképzelése bizonyos dolgokról, ennek ellenére szeretem az összeesküvés elméleteket, szeretek rajtuk agyalni, gondolkodni, na meg egy jót röhögni a leghülyébb állításokon.
Ez a könyv gondolkodásra is, de röhögésre is késztetett, sőt nem átallottam még vitatkozni is az íróval csak így egyoldalúan. Vagyis nálam elérte a célját: jól szórakoztam.
Két részre lehet osztani a könyvet, a fő cselekményben van egy szereplőnk Andan, aki bujdosásra kényszerül, egy ninja-klán segítségével, miközben egy könyvben próbálja leleplezni az őt üldözőket. A másik rész maga a könyv, ami az olvasó elé tárja, hogyan manipulálja az emberiséget egy szűk réteg. Így aztán szól egy kicsit a hatalomról, a politikáról, a gazdaságról, vallásokról stb.
Az alapsztori pörög, tele akcióval, kalanddal, érdekes történésekkel. A könyv a könyvben elgondolkodtató és érdekes, ugyanakkor túlságosan tankönyves és kioktató.
A karakterek sajnos nem eléggé hihetőek, a jók szépek, a rosszak már-már nem is emberiek külsőleg sem (lehet, hogy nem véletlen?). Mindegyik oldal százszámra gyilkolja az embereket a szerintük jó ügy érdekében. Ez így volt Shelley másik trilógiájában is a Paktumban (amit imádtam), így engem már nem ért váratlanul, nagyvonalúan túl teszem magam rajta.
Az első rész nem zár le semmit, azonnali folytatásért kiált. Személy szerint nagyon kíváncsi vagyok merre halad tovább a történet és ad e a vége valamiféle megnyugvást.
Szórakoztató olvasmány, különösen az összeesküvés elmélet híveinek. Nem kell túl komolyan venni! Kezeljük fenntartással a benne olvasottakat!
Persze az is lehet, hogy az író bennfentes…
A sógun óta, talán a leglebilincselőbb könyv ami a kezembe akadt. Izgalmas, fordulatokkal teli első része egy trilógiának, ami remélem kitart ilyen magasságokban. Az itt leírtak, néhol túlzó(?) elemei olyan könnyűszerrel valóságosak lehetnek, mint ahogy a könyv betűi és a konteo rajongónak ez maga az álom.
A Nagy Duncan Shelley letette a névjegyét :-)
Súlyos alapmű három kötetben. Ebben aztán van minden az ultramodern ninja klántól, a leszbikus vonalon keresztül az árnyékkormányig minden. Én elég rendesen összeesküvés hívő vagyok és teljesen elképzelhető számomra, hogy ez a sok-sok őrület az elműlt száz évben nem véletlen volt. Túlságosan szervezetten halad a társadalom lealacsonyodása. Pl. egy neves történész az előző századot a háborúk századának írja le, mert soha nem volt annyi háború 100 év alatt, mint az 1900–2000-g tartó időszakban. Véletlen? Túl sok a véletlen a világban. Pozitív dolgok, trendek miért nem alakulnak csak úgy véletlen?
Nagyon érdemes elolvasni. Érdekes, izgalmas és van sorok közötti mondanivalója.
Az eszméket, az elméleteket, a tényeket, a hazugságokat menedzselni kell, épp úgy, mint egy sztárt, vagy márkát.
Publikálni kell, bemutatni minden elképzelhető fórumon, és annyiszor, amennyiszer csak lehetséges. Az emberek életének a részévé kell tenni.
228-229. oldal
Azt szeretném önöknek elmondani, hogy az önök állítólagos sok mindenről való tudása csak illúzió. Önök azt hihetik, hogy sok mindent tudnak, hogy ismereteik szerteágazóak és alaposak, hogy a tudomány fény, amely beragyogja az ismeretlen sötétségét. Önök minden bizonnyal azt hiszik, hogy ismerik a tényeket, hogy tisztában vannak azzal, hogy mi van és mi nincs, hogy tudják, mit fedeztek már fel és mit még nem, hogy egész pontosan meg tudják mondani, hogy a tudománynak milyen is az az annyit emlegetett „mai állása”. Önök szentül meg lehetnek győződve arról, hogy az AIDS meg az Ebola és a többi hasonló, halálos betegség. Önök azt hihetik, hogy a ráknak vannak gyógyíthatatlan stádiumai. Azt hihetik, hogy a kihullott haj, a kiesett fog, az elvesztett végtag nem növeszthető ki. Szentül hihetik, hogy a tudósok keresik a Földön kívüli élet nyomait, de nem találják. Hihetik, hogy az evolúció úgy történt, ahogyan le van írva, és nincsenek olyan egyértelmű és mélységesen tudományos bizonyítékok, amelyek az ember keletkezését sokkal régebbre teszik, mint ami az ember eredetéről szóló könyvekben áll. Önök hihetik, hogy a Földön ez idáig még sohasem létezett technikailag fejlett civilizáció. Önök hihetik, hogy a bűnözés legyőzhetetlen szörny, és a háború az ember természetéhez tartozik. Hihetik, hogy a világegyetem az ősrobbanással kezdődött, és hogy most tágul. Hihetik, hogy a normandiai partraszállás zseniális katonai lépés volt. És hihetnek még száz és ezer és millió dolgot, szentül meggyőződve, hogy ezek a dolgok bizony így vannak. Sorolhatják érvek tömkelegét, melyek mindegyike alátámasztja, hogy ezek a dolgok tényleg így vannak. És önök mindezen felsorolt dolgokat tudják. És onnan tudják, hogy mondták önöknek, hogy ezek a dolgok így vannak.
………………….
Önök ezt tudják. Onnan tudják, hogy mondták önöknek, hogy így volt. Ha nem mondják, nem tudják. Ha másképpen mondják, másképpen tudják. És ha mást mondanak, mást tudnak. Így megy ez, ilyen egyszerű, és ennyire nincs köze a valósághoz.
Megszületik, iskolába jár, dolgozik, eszik, alszik, szeretkezik, megöregszik, és meghal. Ez a MINDEN, amely önre vár, a materialista világkép szerint.
A lány számára a szex sokkal többet jelentett a megkönnyebbülésnél és az
öröm forrásánál – neki a szex meditáció volt, elmélyült lelki gyakorlat, a
gondolatoktól és az emlékektől való megszabadulás édes állapota.
Tudja, az inkvizítorok nem néztek bele Galilei távcsövébe. Nem érdekelte őket. Az emberek többsége soha semmilyen információt nem ellenőriz.
Egy könyv volt az állványon: Norman Mailer Marilyn Monroe életrajza. Nicole rengeteget olvasott, szinte minden idejében, amikor nem volt olyan dolga, ami megakadályozta benne. Átlagosan naponta elolvasott egy könyvet. Életében mintegy kétezer könyvet olvasott el, amire nagyon büszke volt.
És miközben hosszú léptekkel menetelünk a végső szakadék felé, a totális kipusztulás felé; miközben az őrület úgy terjed, mint az influenza; miközben az erőszak fenyegetése folytán sehol egy pillanatra sem tudunk igazán megnyugodni, még saját otthonunkban sem; miközben természetes és mesterséges, halálos kimenetelű, de régesrég gyógyítható és kiküszöbölhető betegségek és járványok lesnek ránk; miközben az elkerülhetetlennek tűnő halál ott vár minket és szeretteinket az út végén; miközben az egyfolytában hajszálon múló nukleáris, biológiai és vegyi fegyverekkel vívott világháború fenyegeti az egész emberi fajt, és miközben a Föld ökológia rendszere lassan, de biztosan összeomlik, emberek milliárdjai kizárólag szexuális életükkel, érzelmeikkel, a legújabb divattal, pénzzel, filmekkel, autókkal, utazásokkal és más effélékkel törődnek.
Olyan, mint egy végletekig feldoppingolt futó, aki lehagy egy kocsit, aztán holtan rogy össze.
 | Kunoichi-trilógia sorozat · Összehasonlítás |
