A történet a X. századi Angliában kezdődik. Egy fiatal férfi eszét veszti a fájdalom és a hazugságok hatására. A fekete mágia praktikáit követve démonokat próbál megidézni, hogy eladja a lelkét. Egy napon megjelenik előtte egy démon, ám amikor Amer felajánlja a lelkét a boldogságért, szembesül a rettenetes igazsággal: már eladta a lelkét, és ez a pokol. A könyv elmeséli, hogyan emelkedett fel Amer a mélyből a magasba, és lett a szánalmas őrültből az emberlakta vidékek leghatalmasabb varázslója.
Amer tánca (Amer 1.) 44 csillagozás

Kedvencelte 8
Most olvassa 2
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 14

Kiemelt értékelések


A történet maga az élet. Amer históriája más, mint az eddigi könyvek, meg is lepett az író ezzel a művével. A cselekménysorozat közel került a szívemhez, és épp jókor érkezett. Esetleg bevonzottam, s csak én vettem jókor a kezembe a művet. Köszönetem érte.


Duncan Shelley neve garancia számomra az akciódús, izgalmas, összeesküvés elméletes történetekre.
Legalábbis eddig így volt. Nem is néztem utána miről szól az Amer tánca, csak így utólag látom a címkéket: életfilozófia, ezotéria…
A világból is ki lehetne üldözni engem az ilyen jellegű könyvekkel. Igen, engem Cohelo bölcsességeitől is kiráz a hideg. Ez a könyv pedig ugyanolyan.
Amer tánca, tele van példázatokkal, ami tanítani szeretne. Szebbé, jobbá tenni az embereket, ami természetesen meg is valósul a könyv hasábjain.
Erre a műfajra én nem vagyok vevő.
Nekem ez a 72 oldal is sok volt, alig vártam, hogy a végére érjek. Ennek ellenére nem fogom lecsillagozni, mert nem a könyv hibája, hogy melléfogtam vele.


Katartikus, letehetetlen könyv… már nagyon régóta el akartam olvasni. Tudtam, éreztem hogy jó lesz – hívott.
Rövid, de tartalmas, ütős könyv – mint amilyenre számítottam. :)
Emlékeztető… kicsit sokkoló emlékeztető, mi mindenre lehetnénk képesek. Mi mindent megtehetnénk, ha mernénk.
Nekem bizonyos részek idegennek tűntek, illetve… pontosan tudom hogy valóságos lehet, de inkább szeretném magam emberibbnek érezni, mint ufónak – az adott volt kiskoromtól kezdve.
Néha elmosolyodtam mert gyermekien naivnak tűnt (happy end, stb.), aztán magamon is – hogy mennyire korlátozom az élményeimet, az események kimenetelét pont azzal hogy nem hiszek bennük, ha túl jó…. az nem lehet valóságos.
De mi is az, hogy 'túl jó'?
A könyv egyik legnagyobb tanítása természetesen a végén van, ami a címének is értelmet ad…. és végül visszahelyezkedik az 'emberi'-be, de nem muszájból, hanem mert ezt VÁLASZTOTTA. Emberként is lehet többféleképpen élni, döntés kérdése.
Ajánlom azoknak akik nem félnek a valósággá váló misztikumtól, az ütős, tárgyra térős tömör mondatoktól, és akik nem félnek szembenézni azzal, milyenné válhatn(án)ak, ha igazán akarják.


Rengeteget adott… a folyamatossal metaforák mögé ültetett gondolatok kibontása izgalmassá teszi a könyv megértését és olvasását. Nem egy „egyszerolvasós”. Nagyon sokat tanított nekem… szívbenyúló, megható, és néha fájdalmas igazságokat közöl. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a fejezetek végén összefoglalt tanulságok mögött búvó hozzáállások beültetése mindenkinek hasznára válna. 70 oldalban így ezt átadni… lenyűgöző.


Nagyon jó volt Amer történeteit olvasni, magával ragadó volt, és szinte beszippantott a könyv. Szívesen találkoznék én is vele (ha létezne) hogy meséljen nekem is (akár ezer egy éjszaka módban XD )
Egyetlen csalódásom a könyv maga volt, mint fizikai volta. Rosszul kötötték meg, így az utolsó oldalon már szinte olvashatatlan, találgatni lehet, mit is írt oda a szerző.


Ez egy olyan könyvecske, amit nagyon sokszor el kell majd még olvasnom. Sok dologra rávilágított, sok mindent más megvilágításba helyezett. Némelyik történet igazán a szívemhez szólt. Voltak olyan sorok, amiket többször is elolvastam egymás után, mert mint egy kapcsoló, átkapcsolt bennem valamit. Konkrétan katarktikus élmény volt néhol ez a könyv, bár nagyon régóta nem olvastam ilyen filozofikus eszmefuttatásokat. De ezt most megérte, ezzel jó volt megismerkedni!
Népszerű idézetek




– Az erőnek két oldala van. Az egyik a keménység a másik a lágyság. Ha csak az egyiket ismered börtönben élsz. Ha mindig ugyanolyannak kell lenned, semmit sem látsz a végtelen lehetőségek univerzumából, pedig abban élsz.
Harmadik fejezet - 26. oldal




Az, hogy mindegy, mit vagyunk képesek az uralmunk alá hajtani, ha önmagunkat nem tudjuk irányítani, és mindig ugyanolyannak kell lennünk, akkor nem élünk igazán – magyarázta Norman. – Ha nem vagyunk képesek arra, hogy másképp döntsünk, mint ahogy „mindig döntöttünk”, akkor vajon mire vagyunk igazán képesek?




Ha nem vagyunk képesek arra, hogy másképp döntsünk, mint ahogyan „mindig döntöttünk”, akkor vajon mire vagyunk igazán képesek? Kemény fickó vagy? Igen? Ám legyen. De vajon tudsz lenni másmilyen is? Van erő benned, hogy barátságos legyél, tiszta szívű, kedves, kecses, önfeledt és könnyed? Vagy csak ütni és rúgni tudsz, dühöngeni meg pusztítani? Ha nem tudsz kilépni a „megszokott kerékvágásból”, akkor valami ott nincs rendjén."
A sorozat következő kötete
![]() | Amer sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Molnár Sándor: A festészet útja ·
Összehasonlítás - Hamvas Béla: Tabula Smaragdina / Mágia szutra 88% ·
Összehasonlítás - Jankovich István: Miért élünk a Földön? I-II. ·
Összehasonlítás - Bô Yin Râ: Világok ·
Összehasonlítás - Jorge Angel Livraga: A Tavasz ezoterikus értelmezése ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az arckép 87% ·
Összehasonlítás - Jerzy Andrzejewski: Jő, hegyeken szökellve ·
Összehasonlítás - Ljudmila Ulickaja: Szonyecska 82% ·
Összehasonlítás - Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach 97% ·
Összehasonlítás - Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban 94% ·
Összehasonlítás