A ​téboly katonái (Kunoichi-trilógia 2.) 64 csillagozás

Duncan Shelley: A téboly katonái Duncan Shelley: A téboly katonái

Megdöbbentő történet. Úgy tűnik, regényt olvasunk, közben folyton él bennünk a nyugtalanító érzés, hogy mindez valóság, kegyetlen realitás. Nem szeretnénk, ha így lenne – de Shelley könyvét olvasva nem szabadulhatunk az érzéstől, hogy mi is résztvevői vagyunk ennek a játszmának. (Nemere István)

>!
Brooks, 2014
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638906700
>!
Brooks, 2010
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638906700
>!
Media Nox, Budapest, 2001
592 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638617144

Enciklopédia 3


Kedvencelte 16

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

>!
CoyoteStarrk
Duncan Shelley: A téboly katonái

Megállás, üresjárat nélkül, maximális hőfokon izzítva, hömpölyög a cselekmény, tovább kuszálva az első rész szálait. Méltó folytatás, izgalmakban és ármánykodásban nincs hiány.

>!
cippo IP
Duncan Shelley: A téboly katonái

"Ott volt a postás, a rendőr, a villanyszerelő,
a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
a handlé, a szódás és a képkereskedő,
a házmester, a fia és a kéményseprő."
Meg még csomószor jutott eszembe közben például a Pajor Tamás is, tudod: „a főhőst tízszer eltalálják, de szerencsére csak egy horzsolás”.

Azt hiszem, elég lett volna jóra írni, nem kellett volna TÚL jóra. :) Szerintem.
Nagyjából 3/4 órás etapokra szabdalva olvastam, a heti edzés közben. Többre aztán nem is volt igényem, baj-e?

23 hozzászólás
>!
Ananiila
Duncan Shelley: A téboly katonái

Jó folytatás. Nekem a fegyverek leírása és a sok politika unalmas volt, de a többi része olvasmányos és izgalmas. Engem mondjuk egy könyv elolvasása nem győzne meg semmiről, ezért kissé hihetetlen az egész, de sebaj, amíg jól szórakozok, addig elnéző is vagyok sok mindennel szemben. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy záródik ez a sztori. Már olvasom is.

>!
Virágszépe
Duncan Shelley: A téboly katonái

Folytatódik a trilógia második fejezetében a társasjáték, amely meglehetősen egyoldalú, mert a hatalom igazi játékosai esélyt sem adnak a plebsnek. Jól, izgalmasan, szaggatottan felépített történet. A hatalom tébolyának, a mindenek felett való uralkodás piramisának képe.Hasonlóan az első kötethez, itt is úgy éreztem, hogy miért is ne lehetne, hogy a valóságban is hasonlóképpen működik a terror, sőt Duncan Shelley olyan hatásosan ír, hogy az elmémet is befolyásolta, mivel azóta figyelem a televízióban a híradókat és keresem az ok okozati összefüggéseket. Kíváncsi vagyok a harmadik részre.

>!
Bimpbell
Duncan Shelley: A téboly katonái

Pont ilyen folytatásra számítottam, pörögtek az események ebben a könyvben is.

>!
kágébé
Duncan Shelley: A téboly katonái

kollektív félelmeink fikciós felélesztése elfogadható minőségben

>!
Ata_Szabó
Duncan Shelley: A téboly katonái

Julius Andan = Julian Assange
Érdekes milyen hasonló a monogram, de azért is mert jóval korábbi a könyv mint ahogy ismerté vált a wikileaks vezére.

Emellett is csak 3 és fél csillag. Bár mennyire is büszke a szerző az írói zsenialitására és éles látására, mind a kettő hagy kívánni valót maga után (nem is keveset) De sajna marad középszerű összeesküvés-ponyva.

>!
lupi4
Duncan Shelley: A téboly katonái

Az első résznél is jobban tetszett, valahogy én is így képzelem el a valóságot, pár ember irányítja, „kívülről” jönnek az instrukciók és attól függnek sokszor a dolgok, hogy milyen napra ébredtek. Van humor is a könyvben :)


Népszerű idézetek

>!
Chöpp 

A jellemhibák nem mentesítenek a bűnök alól.

17. oldal

>!
Chöpp 

Egy hírben nem az a lényeg, hogy igaz, vagy nem igaz, hogy pontos vagy nem pontos, hanem az, hogy miért lett belőle hír?

229. oldal

>!
Chöpp 

A megtévesztés ősrégi szabálya: hitesd el, hogy van választás.

282. oldal

>!
Chöpp 

A mentség egy Nagy Varázslat. Ha hibázol, és van mentséged rá, akkor a hiba meg sem történt. Akkor a hiba nem is hiba. Ez a látszat. A valóság az, hogy nincs mentség. Ha lenne, akkor elég volna kimondani, vagy csak gondolni rá, és ami történt, visszafordul.

172. oldal

>!
Chöpp 

Ahhoz, hogy elérj célokat az életben, arra van szükséged, hogy képes legyél járni egy úton. Mindig vagyunk valahol, és mindig tartunk valami felé, és a kettő között egy út van. Az úton-járás képessége öt tulajdonságból áll: alázat, érdeklődés, állhatatosság, akaraterő, céltudatosság. Mindegy, hogy mit akarsz elérni, ezekre szükséged lesz hozzájuk. Alázat, hogy tudj és akarj tanulni, és ne hidd, hogy nincs mit. Érdeklődés, hogy élvezd a tanulást és a cselekvést. Állhatatosság, hogy ne add fel a nehézségek felbukkanásakor. Akaraterő, hogy minden nap tudj tenni a célodért. És céltudatosság, hogy megtedd, amit a célodért meg kell tenned, és ne pazarold az időd felesleges körökre és tévutakra. Ha ezek a tulajdonságok megvannak valakiben, mert így született, vagy mert kifejlesztette, akkor ő el fog tudni érni célokat.

185-186. oldal

>!
Chöpp 

Minden olyan tanítás, amely a bölcsességről szól, egy dologban megegyezik: a jelen idő hangsúlyozásában. Légy a jelenben! A jelenlét minden bölcsesség alapja.

156. oldal

>!
Chöpp 

Nem azt kell megtennem, amit tudok, hanem azt, amit kell. Különben nem érem el, amire vágyom.

172. oldal

>!
Chöpp 

– Mondd, mi történik a világban?
– Csak változik – felelte Gorkie.

113. oldal

Kapcsolódó szócikkek: változás
>!
Chöpp 

Önök összetévesztik a közleményeket és a tényeket, és ez az egyik módja annak, ahogyan manipulálják az életüket.

131. oldal

>!
Chöpp 

A történelemben mindent emberek tettek, a tömegek csupán zűrt csináltak és romboltak. Mindent emberek fedeztek fel, emberek találtak fel, emberek váltottak valóra. Pontosan fordítva igaz, mint ahogy Hitler mondta: az ember a valami, a tömeg a semmi.

172. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség
2 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Kunoichi-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Frei Tamás: A bankár
Boyd Morrison: Bárka
Dan Brown: A Da Vinci-kód
Sylvain Neuvel: Ébredő istenek
Umberto Eco: A prágai temető
Alfred de Vigny: Cinq-Mars összeesküvése
Harrison Fawcett: Hosszú út a trónig, bébi
Körmendi Zoltán: Daniela hagyatéka
Stefan Niemayer: Heydrich a hóhér
Géczy János: A bizánci paktum