Ez a tanköny a Közlekedési Főfelügyelet által összeállított tanterv alapján tartalmazza a „B” kategóriájú járművezető-képző tanfolyamok tananyagát, a következő felosztásban:
– Közlekedési ismeretek;
– A gépkocsivezetés elmélete;
– Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek a megszerzett tudás ellenőrzésére.
A járművezetői vizsga teszt-kérdéseinek gyűjteménye című kiadványunkat, amely tartalmazza az összes hivatalos tesztkérdést.
Ennyi felesleges szöveget… Az oktató is azt mondta, nehogy végig olvassuk :)) (Mondjuk én megtettem…)
Tankönyvnek jó, bár vannak azért értelmetlen mondatok benne. Vagy nekem értelmetlen… Vagy akkor értelmetlennek tűnt… Ó!És rengeteg benne a helyesírási hiba, hoszszú esszes hibák, meg e-lválasztási hibák. Ilyenkor nem tudom, kit kell hibáztatni… A szerkesztőt? Vagy a tördelőt? Valakit hibáztatni akarok!!!
Amíg ebből tanultam, előszeretettel szórakoztattam a környezetem a könyvből kiragadott bölcsességekkel. Amúgy hasznos volt, elolvastam oda-vissza (jól össze is van gyűrve), a kresz vizsgán csak egy pontot veszítettem, szóval teljesen meg voltam elégedve.
Azt viszont miért most veszem észre, hogy a borító belső oldalán van az ellenőrzés menete, amikor fél évig meg voltam győződve róla, hogy ez nincs benne? MIÉRT OTT VAN?:D
Ah, az élet nagy kérdései.
Tankönyvként átlagos. A szabályok megfogalmazásáról nem a könyv tehet. A KRESZ ilyen. A sokszor szinte már vicces megfogalmazás kicsit a jogi szövegek körülményességére emlékeztet, gondolom nem véletlenül. a szemléltető ábrák/képek is elmennek, bár az update még nem sikerült mindenhol. Ami engem rettenetesen zavar, az az, hogy egy lektor( vagy csak egy magyarul rendesen tudó) segítségével is nagyon sok idegesítő dolog kiküszöbölhető lett volna. Nyelvhelyességi problémák, helyesírási hibák stb. hemzsegnek benne. Nem vagyok grammar-náci, sőt néhol kifejezetten szeretem a rendhagyó nyelvhasználatot(valahol a költészet lényegében is benne van ez), de egy tankönyvvel szemben talán nem túl nagy elvárás, hogy egyértelmű legyen, ne legyenek a megértést nehezítő dolgok benne. A vizsgára felkészülni azért sikerült.
A felhalmozódó közlekedési tapasztalat segít abban, hogy egy-egy szituáció várható folytatását előre lássa, elképzelje. S ha ez hosszútávon folytonossá válik, akkor alakul ki az előrelátó, bölcs jellem, akit ritkán lep meg a veszély.
144. oldal
A kiürült benzintartályt benzingőzök töltik ki, ezért abba pl. gyufával bevilágítani, ezzel ellenőrizni a benne levő benzinmennyiséget tilos!
220. oldal
Darázs kerül az utastérbe
Letekert ablakkal folyamatosan előre figyelve álljunk meg; és hessegessük ki a darazsat.
202. oldal, 5.4. Váratlan események, II. – A gépkocsivezetés elmélete (Transport Média, 2010)
Csökkenti a látóteret a szemüvegkeret, az esernyő, a karon ülő gyerek stb., segít a jó tájékozódásban a fej elfordítása. Csak azt láthatja meg, ami a látóterébe belekerült, ezért a fontos helyekre odafordulással nézzen rá!
138. oldal
Bizonyára Ön is átélt már olyan helyzetet, amelyben úgy érezte, igazságtalanság történt, ártani akartak Önnek, bántották. Ilyen esetben néha az első gondolat a megtorlásra irányul: hogyan vehetne elégtételt, miként büntethetné meg a „támadót”, hogyan torolhatná meg az elszenvedett (vagy vélt) sérelmet.
A büntetés mindig erős indulatokat gerjeszt a büntetőben és a megbüntetettben egyaránt. Akit pedig elragadnak az indulatai, aki nem ura magának, hogyan lehetne ura a gépkocsinak?
Győzze le indulatait, legyen türelmes, és ne hozzon indulatba másokat sem!
151. oldal, 1.4. Az emberi kapcsolatok, II. – A gépkocsivezetés elmélete (Transport Média, 2010)
A negatív viselkedések hátterében a többi közlekedőt nem nagyra értékelő, ellenfélnek vagy ellenségnek tekintő szemléletmód áll. Pedig ennek nem kellene így lennie. Hiszen a partnerek nem támadnak, csak tévednek, hibáznak (mint mi).
Nekik is valami problémájuk van, amiért úgy tesznek, ahogy.
Ne feledje, bár legtöbbször valamennyien együttműködők vagyunk, néha Ön is versengővé, büntető-megtorlóvá vagy félénk-bizalmatlanná válik, ha nem figyel eléggé magára.
Vezérelje társas kapcsolataiban az együttműködési készség, és ha más részéről nem ezt tapasztalja, akkor legyen elnéző, megértő, élje bele magát a másik helyzetébe, és próbálja őt kisegíteni a mélypontról. Megéri.
152. oldal, 1.4. Az emberi kapcsolatok, II. – A gépkocsivezetés elmélete (Transport Média, 2010)
A bizalmi elv a jogbiztonság iránti igény korai KRESZ-es megfogalmazása. Lényegében azt jelenti, hogy Ön általában számíthat arra, hogy a közlekedés szabályait mások is megtartják. Természetesen csak addig bízhat mások szabálykövető viselkedésében, amíg ennek ellenkezőjét nem tapasztalja.
18. oldal, 2.1. A bizalmi elv, I. – Közlekedési ismeretek (Transport Média, 2010)
Egy-egy konkrét eset kapcsán gondolatban vagy kimondva még azt is hozzátesszük: „hát persze, hiszen ez nem ért hozzá, hát hogyan lehetett azt nem észrevenni…”. Csak úgy sugárzik az önelégült gondolat: „persze, ilyesmi énvelem nem fordulhat elő…”.
Ez a szemlélet ma veszélyessége ellenére is divatos. Egészen addig nem vagyunk hajlandók tudomásul venni a veszélyt, amíg közvetlen kapcsolatba nem kerülünk vele. Önmagunk, egy családtag, egy jóbarát vagy szomszéd balesete ráz csak fel bennünket az önáltatásból.
195. oldal, 5. Veszélyhelyzetek, II. – A gépkocsivezetés elmélete (Transport Média, 2010)
Vegyünk egy példát: lakott területen, enyhe kanyarban 20 km/h-s korlátozás, holott a kanyarvétel akár 50-nel is biztonságos (?). De lám csak! Hogy tolja ki az orrát az alárendelt útról az a kocsi, s még mindig nem látom a vezetőjét, pedig már félig elállja az utamat. Ő sem láthat engem! Már értem a 20-at.
196. oldal, 5.1. A veszélyhelyzet fogalma és okai, II. – A gépkocsivezetés elmélete (Transport Média, 2010)
