Angyalok ​citeráján 2 csillagozás

Dsida Jenő: Angyalok citeráján

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Dsida Jenő, Li-Tai-Po, Vang-Vei, Tu Fu, Csang-Vu-Kien, Caius Valerius Catullus, Sextus Propertius, Assisi Szent Ferenc, Alekszandr Szergejevics Puskin, Humbert Wolfe, Joseph Campbell, Ada Negri, Georg Trakl, Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Johann Wolfgang Goethe

>!
Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1938
210 oldal · puhatáblás

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Assisi Szent Ferenc


Kiemelt értékelések

>!
Arianrhod MP
Dsida Jenő: Angyalok citeráján

A stilisztikai tudása fantasztikus a költőnek, minden vers formai gyöngyszem. Mégis, számomra valami hiányzik belőlük, a mélység. Szépek, de feledhetők. Ha nem éppen Áprily Lajos kötetét olvastam volna közvetlenül ezelőtt, biztos 5 csillagot adtam volna, még a pókok állandó jelenléte ellenére is a versekben. De Áprily őserő, Dsidához képest mint szellőhöz a fergeteg.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

Alkonyodik már. Lanyhul a fény és enyhül a hőség.
Fák tövein, mint sűrü gaz ágboga, hajt ki az árnyék,
percek alatt burjánzik, sűrüsödik, tovaterjed,
árad, elönti az erdők lábait, ellepi nyirkos
nyújtózással a völgyet s fölfele kúszik a dombon, –
meg-meglendül a szél, pirosan szaladoznak a felhők,
halvány rózsapiros fény reszket a domb tetején még:
édes mérget ivott haldokló elnehezült és
békés teste hül így ki, a lábtól szív fele, lassan,
arca pirosra hevülten a láztól, szép szeme megtört,
s alkonyi szellőként finoman sóhajtja ki lelkét.

>!
Arianrhod MP

és jól tudod, hogy titkot rejtegetnek
minden tárgyak és minden létezők
s a holdfényben mindennek titka van
és mind tudják az egymás titkait,
csak te nem érted, te nem értheted
ó, lelkem, aki lassan elhaladsz
e reszkető és zajtalan világ
idegen, szörnyű fensége előtt,
feszes léptekkel, félig eszelősen
és jobbra-balra némán tisztelegsz.

>!
Arianrhod MP

Az ódonművű óra ver,
a mennyezeten pókok szőnek.
Homlokodon bánat hever,
bánata özvegy, néma nőnek,
ki fogyton véknyul, mint a hold,
mert arra gondol, ami volt
s hunyó tűznél fonnyadva fázik
és arra gondul, aki holt,
míg zöld, nagyárnyú lámpa mellett
magányosan, csendben teázik.

>!
Dün SP

A tó tavaszi éneke

Be jó is volt,
míg jég födött:
csend jég alatt
és jég fölött,
nagy hallgatás volt
mindenütt –
Ma minden kis nesz
szíven üt.

Hó- s jégtakarta
volt a part
és engem is
nagy jég takart,
vastag, páncélos,
szürke jég,
közömbös, mint a
téli ég.

Nem bántott semmi
bántalom,
nem ártott semmi
ártalom
A szél a jégen
elszaladt,
nem borzolt fel
a jég alatt.

A kő a jégen
fennakadt,
nem ütött meg
a jég alatt.
Áldott, kit ily
nagy csend födött,
csend jég alatt
és jég fölött.

Elment a jég
jaj, mindenütt
s ma minden kis zaj
szíven üt –
vagyok mezítlen
kék elem
és testem-lelkem
védtelen.

Belémtekint
a cipruság,
borzol a szél,
szomoruság,
a nap is bennem
sistereg,
kővel dobál
a kisgyerek.

Ma minden bennem
él, mulat,
a pillanat,
a hangulat
s akár hiszik,
vagy nem hiszik,
minden madár
belémiszik.

Fáj az eső,
a szép idő,
a surranó
szitakötő,
minden zavar
és fölkavar
és minden csupa
zűrzavar.

Ha csillagoktól
csillogok,
vagy elbujtak
a csillagok,
egyszerre fáj már
estetájt
minden, mi sok-sok
este fájt.

Ó, emberek,
nem alhatok!
Fájdalmam a
fájdalmatok,
itt tükrözik
keresztetek,
és borzadok
és reszketek.

Kisebb költemények

>!
Arianrhod MP

Nézel hajló tölgyfa-ágat,
gyomokat, miket kivágat
mord paranccsal zordon kertész,
széles paddal vár a kert-rész
sűrüje, hogy tűnj el, vessz el
jobbkezedben Sokratesszel.

>!
Arianrhod MP

Merre leng a lelked?
– szólj, Csokonai!
Szólítnak a lelked
dúlt rokonai,
űzöttek, bolyongók,
megvert magyarok,
kikre ordas gondok
szája agyarog,
sírodat, mint dús, nagy asztalt,
ülik körbe, lásd:
akit senki sem vígasztalt,
adj vígasztalást!
Etess meg ebéddel,
adj hit-falatot,
itass meg igéddel,
bölcs magyar halott!

>!
Arianrhod MP

"Halld beszédem imhol.
Hazád az a föld
akkor is, ha gyilkos
és ha már megölt
és ha házad, ólad
füstölgő romok
s fut a föld alólad,
mint futóhomok.

>!
Arianrhod MP

Ki most lefekszik, nem kivánta,
hogy földje legyen, háza, ökre,
de amit látott, gyönyörű volt
és véle marad mindörökre.
És övé marad mindörökre.

>!
Arianrhod MP

Francesco Testvér most indul el esteli útra,
most megy a szörnyű farkas elé, – a te ősöd elébe,
Tinti barátom, – hogy szeliden parolázzon a torkos
bősz fenevaddal, a vértlihegő fogas emberevővel.
Fekszik a farkas a jó Szent lábainál, mialatt ő
barna kezével a bundás oldalakat simogatja.

Kapcsolódó szócikkek: Assisi Szent Ferenc
1 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

…mig odakünt, odakünt, a csiszolt üvegablakokon túl
meggypiros-ajku, riszáló-termetü, karcsu-bokáju
nők libbentek el és habkönnyü ruhájukat íves
combjukhoz feszitette a babráló, buja szellő
s bent a szivem már nyugtalanul készült muzsikáló
versfoszlányok, tündér titkok után iramodni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kemény Ferenc: Tengertől tengerig
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Lothringer Miklós (szerk.): Örök megújulás
Szász Imre (szerk.): Himnusz a békéről
Timár György (szerk.): Százhúsz költő
Mircea Dinescu: A jóság rémuralma
Paul Celan: Lélegzetváltások
Paul Celan: Voltak éjszakák
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők