Molotov-koktél ​jéggel 6 csillagozás

drMáriás: Molotov-koktél jéggel

„drMáriás ÉS-ben pubilikált írásai Szikszai Károly új grafikáival. drMáriás e könyvben szereplő művészeti tárgyú írásai, kiállítás-megnyitói, bevezetői egyszerűen lebilincselők, érzékenysége és lényeglátása példa nélkül áll, fogalmazásmódja plasztikus, világos, szárnyaló, avatott, őszinte, hiteles és rendszerint iróniával teli. Csak a komoly ember lehet ironikus, amiképpen csak ő lehet hiteles, a hitelesség pedig maga a siker.” – Váncsa István előszavából.

>!
Irodalom, Budapest, 2004
176 oldal · ISBN: 9632147758 · Illusztrálta: Szikszai Károly

Enciklopédia 4


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
drMáriás: Molotov-koktél jéggel

Humor nélkül drM a sötét kétségbeesés olyan mélységeibe taszít, hogy ha egyvalakinek az életművét lehetne csak megőrizni az utókor számára, a világirodalom összes többi darabjai meg egy szelektív tűzvészben maradéktalanul odavesznének, drMáriás életműve lenne a kiválasztott. Felbecsülhetetlen értékű korrajz, kíméletlen, őszinte, elsöprő erejű, tűpontos, plasztikus, döbbenetes. Olyan magasságokban – azaz inkább mélységekben – mozog, hogy nincs több még csak hasonló sem.

Mivel a kötetben nem minden írás humoros, némelyik csak simán groteszk vagy/és szókimondó, ez eddig a legnyomasztóbb könyve – a Kínszex című szösszenet még az én, drMáriás egyéb művein edződött gyomromnak is majdnem sok volt. Ha fikció lett volna, nem lett volna sok, így azonban… Világ, én így nagyon nem szeretlek.
A kötet második felének némely szövegében aztán megcsillan a jó öreg humor, és oldja a feszültséget (Balatonalig, Lidércbalett, Új kor, új irányzat).

Letuszkoltatik a torkunkon korunk minden nyomora, perverziója, erkölcstelensége, gyarlósága, gyökérsége, prolisága. Néha röhöghetünk, de ezúttal a sötét tónusok dominálnak. Kötelező olvasmánnyá tétele tömeges öngyilkossághoz vezethetne.

Olvassátok, ébredjetek! Minden egyes szava színarany.

Quator>!
drMáriás: Molotov-koktél jéggel

Rövid novellák gyűjteménye. A gond pontosan ez volt, számomra túl rövidek.

boresz>!
drMáriás: Molotov-koktél jéggel

ponyva-punk-szürreális-fricskadobáló kultúrmuki. hú de jó!


Népszerű idézetek

Tarja_Kauppinen IP>!

Ha a Hattyúk tava nálunk domesztikált változatát hajléktalanokkal kellene eltáncoltatni, mily gyönyörű lenne elnézni ahogy gennyes lábaikon pipiskedve adják elő a cukor szerelmi drámát, amelyhez részeg melósok szellentései adhatnák a könnycsordító zenét, színpadi látványként meg éhező gyerekek mutatnának nagyon jól a háttérben, akik egy gémeskút tövében csücsülve rovásírással írnák házi feladatukként Sztálin elvtárs életrajzát.

171. oldal - Lidércbalett

volna>!

A másnaposság a modern ember legnépszerűbb és legnagyobb szellemi gyakorlata. A zaklatottság estéjén magába önt mindent, ami a közelében van, eszméletlenségig rombolja magát, akár egy hatalmas vödörből zúdítaná magába a világ megannyi mérgét, hogy az adást, a fejében zakatoló horror- vagy minimalista filmet megállíthassa, legalább pár órára. De nagy ára van a mámornak: a másnap kikapcsolja a remény és az álmodozás utolsó fényeit is, s az ember magára marad legeslegnagyobb magányában. Elönti az érzés, hogy egy porszemnél csak valamivel ér többet, ha egyáltalán, s múltja és jövője között olyan vékony szál feszül, amit a leggyengébb fuvallat is megszakíthat. S ott marad egyedül, az érzelmek elhagyatott vágóhídjának legalján, egy kupac felesleges, megrontott húsként, remény és vágy nélkül, akár lecsontozták volna róla az élet megannyi díszét, az önámítások és az álmok minden húsát.

147. oldal (A téridő mócsingja)

1 hozzászólás
volna>!

Üzenete talán azért ilyen, hogy könnyebben megérthessük: a technológiában kitágult, ám szellemiségében beszűkült világunkban vegyünk egy mély lélegzetet, fújjunk egy nagyot, s repüljünk fel, emelkedjünk el a földtől, a halálos racionalitástól vidáman eleresztett kotonként, szent Zeppelinként, bogárként, önjelölt Gagarinként, vagy bármi másként oda, ahonnan jobban látunk majd, s szebbet.

11. oldal (Éljen a világűr és táguljon!)

Kapcsolódó szócikkek: Jurij Alekszejevics Gagarin
volna>!

Laca elmosolyodik, majd behunyja szemét. Koncentrál, koncentrál iszonyatos erővel, mire a fák, az állatok és a bolygók a fejéhez tapadnak puhán, mert haza akarnak vándorolni, haza hozzá, s erre hosszú idő után most nyílt igazán kiváló alkalom.

36. oldal (3 Táj Karma)

volna>!

Laca, a játékosság legkomolyabb hazai képviselője arra emlékeztet bennünket, saját javunkat akarva, hogy ne felejtsük az életet mint változót, benne az örökkön rejtőző mély és éltető ismeretlent, s a benne feszülő játékot, mely nélkül elviselhetetlen egyenletté válna az élet.

109. oldal (Na ne hülyéskedj!)

volna>!

Csakhogy ez a Balaton egy kicsit sekély. Sekély, sekélyebb, legsekélyebb, s ki tudja, hol van még ennek a folyamatnak – a zsugorodásnak, önfojtogatásnak, önmegszüntetésnek – a vége. Mert a tó, mely maga a lelkünk, eldöntötte, hogy öngyilkolja magát, mi meg csak nézzük okosan, az akadémikusok is csak bólintanak, hogy rendben, ez a természet rendje, vagy kap esőt, vagy megdöglik.

130. oldal (Balatonalig)

Kapcsolódó szócikkek: Balaton

Hasonló könyvek címkék alapján

Schäffer Erzsébet: Pókfonálon
Esterházy Péter: Az olvasó országa
Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol
Schäffer Erzsébet: Egyszer volt
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Schäffer Erzsébet: Káprázat az élet!
Schäffer Erzsébet: Hol nem volt
Kertész Imre: A száműzött nyelv
Szily Nóra – Molnár Ferenc: Caramel
Schäffer Erzsébet: Ómama és a főpincérek