Megsemmisítés (Star Wars: The Old Republic 4.) 61 csillagozás

Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Bár Theron Shan a Jedi Rend nagymesterének fia, mégsem Erő-használó. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy a Köztársaság titkosügynökeként kulcsfontosságú küldetéseket hajtson végre a Birodalom elleni háborúban. Miután többször bizonyította már rátermettségét, mindenki úgy érzi, ő az ideális ember egy még az eddigieknél is veszedelmesebb feladatra.
A Birodalmat belviszályok és hatalmi harcok tépázzák, de Darth Karrid továbbra is hisz abban, hogy a Sitheknek kell uralniuk a galaxist. Félelmetes hadihajója segítségével mindent meg is tesz, hogy ez így legyen. Theronban azonban – akihez egy forrófejű csempész, és Karrid egykori Jedi mestere is csatlakozik – méltó ellenfelére talál.
Theronnak és társainak fel kell venniük a harcot a sötét oldal híveivel, de az idő egyre jobban szorítja őket. Ha nem végzik el sikerrel a rájuk bízott feladatot, az sokak életébe kerülhet…

>!
Szukits, Szeged, 2015
298 oldal · ISBN: 9789634973287 · Fordította: Oszlánszky Zsolt

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Jedi

Helyszínek népszerűség szerint

Nar Shaddaa


Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

sirszalhasogato P>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Már kezdtem temetni Karpyshynt, hogy a Darth Bane-trilógia után nem tud igazán jó könyvvel előállni – nos lehet, azt a lécet olyan magasra tette, hogy tényleg lehetetlen még egyszer megugrani –, de ez a mű igen szórakoztatóra sikerült.
Szerethető karakterek (természetesen mindkét oldalon), rengeteg utalás a galaktikus történelem jelenére spoiler és közelmúltjára, valamint arányos mértékben adagolt Jedi-tevékenység: vagyis volt, de nem erre esett a hangsúly, és ez így illett a cselekményhez meg a főszereplőhöz.
Az nem ártott, hogy előtte olvastam Az elveszett csillagok című TOR-képregényt, és a szintén idevágó három kisfilmet is ajánlom (felraktam a linkek közé).

2 hozzászólás
Hippoforaccus>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Egy James Bond történet Star Wars köntösbe bújtatva. Szuperkütyük, Csúnya nagy szuperfegyver, és a főnök parancsaira magasról tevő titkosügynök (plusz egy rakás „földi” közmmondás Star Wars-osítása. Olyanok mint kiugrasztani a Mynockot a bokorból {mégis mit keres az ott?}, vagy Bantha könnyeket ereget és káromkodik, mint egy Banthahajcsár {mi ez a Bantha fétis? :) } és a hülyéknek kedvez a szerencse {ez mondjuk igaz }).
Olvasás közben egy kicsit zsiványkommandós érzésem volt, ami megvallom nekem annyira nem tetszett, de az utolsó 50-60 oldalon lévő tömény adrenalinbomba kellőképpen kompenzálta ezt az érzést. Szóval ez egy jó könyv. Ajánlom mindenkinek.

Dominik_Blasir>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

A Megsemmisítés igazi klasszikus, mondhatni sztereotip Star Wars regény. Valójában nincs benne egy olyan elem sem, ami kilógna a már ismert könyvek stílusából vagy eszköztárából, de talán pont ez teszi olyan izgalmassá: ugyan ismerünk már mindent, de Drew Karpyshyn olyan profi író, hogy képes úgy előadni ezeknek a kombinációját, hogy az valóban szórakoztató legyen. Nem váltja meg a világot, de nem is célja: csupán azt szeretné, hogy a maga háromszáz oldala alatt elrepülnél réges-régre, egy messzi-messzi galaxisba, ahol még egy családi traumákkal küzdő árva titkosügynök is világmegmentő terveket szőhet.
Bővebben a pipálgatós ajánlóban: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-10-31+…

Ebe_Endocott>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Nagyon tetszett, szimpatikusak voltak a szereplők, izgalmasak a kalandok, egy kiforrot Star Wars regény. Ami különösen elnyerte a tetszésem, hogy mennyire realisztikus volt, a szervezetek működése, intézmények stb., a sok fantasztikus elemtől eltekintve akár egy a való világban játszódó történetként is megállná a helyét.
A játékot nem ismerem, de a többi ToR-os könyvhöz képest azt éreztem, hogy ebben lehet rá a legkevesebb utalás.
Ami továbbra is nagyon bökte a csőröm, hogy az Ascendant Spear neve soha nem volt dőlten szedve, de itt már legaláb más hajóknál ez előfordult.

PAVideoStudio>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

A történet izgalmas és feszült, az akciójelenetek jók, a szereplők érdekesek, viszont Az elveszett csillagok c. képregényt érdemes hamarabb elolvasni, mivel Theron és Teff’ith kapcsolata abban gyökeredzik.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: https://youtu.be/0FeUmNWelpc

Véleményem további Star Wars könyvekről: http://goo.gl/XBEwd

Kopaszkutya84 P>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Jó kis regény volt. Végig fenntartotta az érdeklődésem. A főszereplőket nem ismertem ez előtt, csak a szintén nemrég olvasott Az elveszett csillagok képregényből, amit viszont érdemes elolvasni előtte mindenképp. Az akciójelenetek pörgősek voltak, bár a Birodalmiak és a Sith-ek véleményem szerint nem jelentettek túl nagy fenyegetést a szereplőkre nézve.

Trillian>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Nagyon tetszett ez a könyv. A történet jól fel volt építve. Tettszett hogy nem Erő használó volt a főszereplő. Emellett a karakterek jól ki voltak dolgozva. Örültem a sorozat többi részéből visszaköszönő neveknek is. Az akciójelenetek is izgalmasak voltak. Nem csalódtam benne.

Csaba_Tóbi>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Klasszikus kémregény a Star wars univerzumban. A megszokott jó és gonosz harca egy kis James Bonddal megfűszerezve. A történet fordulatos, izgalmas csak a szokásos kiváló minőség, ahogy az írótól megszokhattuk. Tetszett, hogy Satale Shan nagymesterről még emberibb képet kaphattunk.

Kada22 P>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Nem tudom, miért, de engem a négy kötet közül ez fogott meg a leginkább. Nem voltak felesleges túlzások, nem világmegváltó a történet. Egyszerűen csak szórakoztatni akar, és azt tökéletesen megteszi. A főszereplő kellően szimpatikus, könnyű vele azonosulni. A kel dor Jedi-mestert is nagyon megkedveltem, ezzel szemben a negatív oldal képviselője egy gennyláda, akit az első pillanattól fogva utáltam. Ugyanakkor a regény rövidsége miatt aláírom, hogy nincsenek komolyabban elmélyítve a karakterek. Én ezt annyira most nem bántam, de elfogadom, ha valakit ez zavar. Mint írtam a történet semmi extrát nem vonultat fel, de kellően akciódús, és azért akadt pár dolog, ami meglepett olvasás közben. spoiler Összességében teljesen lekötött olvasás közben, és bár ezúttan nem egy Sith és/vagy Jedi a főszereplő, ez szerintem határozottan jót tett a könyvnek. Akadnak ennél jobb SW könyvek is, de aki csak egy rövid kikapcsolódásra vágyik, az szerintem nyugodtan tehet vele egy próbát.

Rozsomak69>!
Drew Karpyshyn: Megsemmisítés

Nagyon élvezetes SW regény volt. Kár, hogy ebből az érából már nem sok történet maradt.

Kifejezetten tetszett, hogy mennyire dinamikus és sodródó lendületű volt a regény. A karakterek jól kitaláltak és jól motiváltak voltak. A fordulatok annyira nem voltak nagyok, de legalább nem buktak el a logikai hibáktól és nagyon tetszett a pragmatizmus, ami átlengte a könyvet.

Sajnálom, hogy a karakterekkel már nem tudok olvasni majd újabb történetet (valószínűleg), mert sok volt köztük a kedvelhető.

Kicsit nehéz volt belőni Satele miatt, hogy hol tartunk kronológiailag még úgy is, hogy menet közben elolvastam a hivatalos SW timeline-t, mert a Veszélyes békében kicsit idősebbnek ábrázolták, aminek a cselekménye korábban játszódik.

Nagyon tetszett, hogy a rövidsége ellenére is sokat tett a korszak történetéhez.

Csak ajánlani tudom. kezdő és haladó SW fanoknak egyaránt.


Népszerű idézetek

Kopaszkutya84 P>!

Így bukik hát el a Birodalom. Nem egyetlen vesztes csatában, hanem lassan, tized-százalékonként. Milliónyi mikroszkopikus sebből kivéreztetve.

101. oldal

Hippoforaccus>!

– Mit keresel a Csempészek Holdján?
– Mondtam már: nyaralok.
Pont ott?
– Kellemes a klíma.
– Szmogfelhő és savas eső? Szerintem meg inkább készülsz valamire.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nar Shaddaa
sirszalhasogato P>!

A Jedik valahogy kötelességüknek érzik, hogy segítsenek, ha úgy érzik, hogy morális útmutatásra van szükséged.

194. oldal (Szukits, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Jedi
Kopaszkutya84 P>!

A legrosszabbra készültek, s a szobába belépve nem is kell csalódniuk. Olyan szag fogadta őket, mintha valami meghalt volna idebent, de előtte evett volna valamit, ami már szintén nagyon régóta halott volt.

184. oldal

Hippoforaccus>!

– Ne feledd, ha becsapsz, senki sem fizeti ki a pénzed!
– Hülye lennék becsapni azelőtt, hogy kifizetsz! – morogta a nő. – Márpedig nem vagyok hülye!

206. oldal

sirszalhasogato P>!

Negyven évvel ezelőtt a katonai jelenlétnek még a gondolata is elborzasztotta volna a nemes szenátorokat. Még akkor is, ha történetesen a hadsereg főparancsnokáról van szó. Akkoriban a politikusok pacifizmusról beszéltek, illetve a flotta és a hadsereg méretének drasztikus csökkentéséről. Egy intergalaktikus háború elképzelhetetlennek tűnt, nem is volt hát semmi meglepő abban, hogy szinte mindenki támogatta a leszerelés gondolatát.

90. oldal (Szukits, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: pacifista · politikus
Kizi >!

A Sithek minden képzeletet felülmúlóan furcsa szerzetek voltak, akik a logikával és a gondos helyzetfelméréssel szemben mindig is előnyben részesítették az érzelmeket és szélsőséges szenvedélyt. Gyakran próféciákra és víziókra támaszkodva döntöttek, semmibe véve a számokban és tényekben rejlő kíméletlen igazságot.

99-100. oldal

sirszalhasogato P>!

– Javaslom, az új offenzívát Nezzor moff vezesse! – tette hozzá a Sith. – Nekem úgy tűnik, jelenleg semmiféle speciális feladata nincs.
Ez azért lehet, mert vérszomjas, tehetségtelen és képmutató, akinek még a katonái élete sem számít – gondolta Davidge, de nem adott hangot a kételyeinek.
– Olyan célpontokat fogok választani az ön által összeállított listáról, Nagyuram, amelyek a legjobban illenek Nezzor moff egyedülálló képességeihez – mondta.

160. oldal (Szukits, 2015)

OITNB>!

S az ólomlábakon járó, szűkmarkú idő másodpercekben mérte az életet.


Hasonló könyvek címkék alapján

On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Raana Raas: Kiszakadtak
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Frank Herbert: A Dűne
Orson Scott Card: Végjáték
John Scalzi: Vének háborúja
Frederik Pohl: Az átjáró
Timothy Zahn: Thrawn
George R. R. Martin: Tuf utazásai
Margaret Atwood: Guvat és Gazella