A ​gonosz dinasztia (Darth Bane 3.) 84 csillagozás

Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Húsz év telt el, mióta Darth Bane, a Sötét Nagyúr átformálta a Sith-rendet. Azóta csak egyetlen mester létezik, hogy gyakorolja a hatalmat, és csupán egyetlen tanítvány, hogy tanuljon, majd egy napon halálig tartó párbaj során kiérdemelje a mesteri címet. Ám Bane tanítványa, Darth Zannah egyelőre nem bizonyította be, hogy méltó és rátermett örökös.
Bane attól tart, hogy a Sith-ek uralmáról szőtt álmai vele együtt a sírba szállnak, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy megszerezze egy elfeledett Sötét Nagyúr titkát, ami biztosíthatja, hogy a Rend – és maga Bane is – halhatatlanná váljon. Zannah rádöbben, hogy könyörtelen mestere immáron kételkedik benne, és fel kell készüszlnie kettejük végső összecsapására. Követi Bane-t egy elpusztult világ sivatagának mélyére, ahol a Sith-rend jövőjét valamelyikük fénykardjának végső, halálos csapása fogja eldönteni…

Eredeti mű: Drew Karpyshyn: Dynasty of Evil

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Szukits, Szeged, 2011
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634970767 · Fordította: Szente Mihály

Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Darth Bane · Darth Zannah


Kedvencelte 15

Most olvassa 4

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Razor SMP
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

A trilógia utolsó rész újabb tíz évet ugrik az előzőhöz képest. Bane-t kezdi utolérni a kora, de Zannah látszólag nem akarja őt kihívni, így aztán fogja a kalapját és ostorát… ja, az másik film. De talán ebből is látszik, hogy kopasz Sith-ünk történetének záró fejezete részben ismét egy holokron megszerzése körül forog. Persze ennél azét bonyolultabb lesz a sztori, de kicsit túl nagy szerepe volt a véletleneknek, ráadásul karakterek terén Karpyshyn visszanyúl az első részhez, hogy lezárjon ott pár szerinte elvarratlan szálat (de minek?), ill. behoz két új arcot, akik viszont szerintem több "játék"időt érdemeltek volna.
A kritika ne tévesszen meg senkit, nem rossz regény ez, csak pár aprósággal még jobb is lehetett volna. Összességében viszont nagyon jó véleménnyel vagyok erről a trilógiáról, érdemes volt elolvasni.

>!
Szukits, Szeged, 2011
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634970767 · Fordította: Szente Mihály
>!
Saille P
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Most már 20 évvel vagyunk a ruusani utolsó csata után. A Sithek nyugiban és békében éldegélnek egy gazdag bolygón.
Darth Bane legnagyobb baja, hogy Zannah az istennek se akar rátámadni vagyis elragadni tőle a mester címet, és így fél, hogy nem megfelelő kézben marad a Sithek sorsa. Ezért a halhatatlanságot kezdi kutatni, hátha túl kell élnie a tanítványát.
Miközben Darth Zannah sem tétlenkedik, még ha úgyis tűnik: egy megfelelő tanítványra vár, hogy elérkezettnek vélje az időtt mestere likvidálására.
Itt is előbukkannak a különböző szálak, amik még nem lettek elvarrva, ill.újabbak is felbukkannak.
Nagyon klassz volt a nagy összetalálkozás a börtönben, ahol minden szereplő találkozott, aki számított a történetben, és megindultak a csatározások, hogy ki éli túl a szitut. Az ilyen részekért is szeretem a star warsos könyveket!
A végső csata se volt rossz mester és tanítványa közt, bár a vég számomra kicsit túl sejtelmesre sikerült….
Volt egy olyan fílingje a lezáró epilógussal, mintha folytatás lett volna betervezve, legalábbis Set részére.
Utánanéztem a Sitheknek, de sajnos Darth Zannah tanítványának a tanítványa után már nem tartják számon a Sitheket, aztán már csak Dath Plagueis mesterénél veszik fel megint a fonalat… pedig milyen érdekes lenne, ha erről is születnének művek, „az elveszett évekről”, hogy milyen Sithek és mit csináltak a Köztársaság alatt…

Még a borítóról: nagyon szép és különleges lett az 1. és 3.rész borítója, viszont a 2.részé elég béna, szerintem is kilóg sorból. Jó lenne, ha összhangba hoznák a másik kettővel!

Összefoglalva, nagyon-nagyon kellemes csalódás volt ez a trilógia nekem. Könnyen olvasható, pergő történet, igazi star warsos fíling, sok-sok Jedi és Sith – engem megvett! Nagyon sokat és aprólékosan megtudtam a Sithekről és tanaikról, bár sokat segített benne a Sithek Könyve is, amit pont nem sokkal előtte olvastam.
Na és gyönyörűen lehetett párhuzamba hozni az évszázadokkal későbbi Darth Sidious tetteivel és cselszövéseivel, ugyanazok az elméletek, ugyanaz a hozzáállás – egy az egyben Darth Bane öröksége!

>!
petamas +P
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Hát, ez csalódás volt. Magyarázhat a szerző Bane-t szócsőnek használva akármit a Erő útjairól, meg végzetről és hasonlókról, de nekem itt túl sok volt az egybeesés. spoiler Ráadásul az egész regény olyan volt, mint a legrosszabb romantikus történetek, csak itt nem arról volt szó, hogy egyik szerelmes sem beszél az érzéseiről a másiknak, csak szenved, hanem arról, hogy Bane és Zannah teljesen félreértelmezik a másik cselekedeteit.

A párbajok leírása és Sith kultúra még mindig érdekes, de összességében ez a rész nem jött be annyira, mint az előzőek.

>!
Th3DarkKn1ght
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

A hatalom révén győzelmet aratok.
A győzelem révén a láncaim lehullnak.

Újabb 10 év telt el, de Darth Bane még mindig itt van. Az öregedés jelei már felütötték a fejüket. Lassabb, fáradékonyabb, remegések törnek rá. Minden nap egyre gyengébb lesz, de a tanítványa még mindig nem akarja kihívni, hogy magához ragadhassa a Sith mester köpenyét. Talán rosszul ítélte meg Darth Zannah-t? Nem elég erős, vagy szimplán gyáva? Ha kettejük harcából Bane kerül ki győztesen, már túl öreg ahhoz, hogy újabb tanítványt képezzen ki. Ha pedig Zannah diadalmaskodik, egy olyan Sith vigye tovább a rendet, aki megvárta, míg mestere elsorvadt? Ezt nem engedheti, így hát elkezdi keresni a sötét tudást, amivel meghosszabbíthatja az életét. Közben Darth Zannah sem tétlen, ideje, hogy tanítványt találjon magának.

Innen bonyolódnak az események, amelyek a Sötét Oldal körül forognak (és persze egy újabb holokron körül :) ). Itt a Jedik nagyon el vannak hanyagolva, de nem is hiányoljuk őket. Itt már csak a Sithek öröksége számít. Régi és új karakterek tűnnek fel. Bane és Zannah még mindig remek, az újak közül a legszimpatikusabb Caleb lánya, Serra. Okos, rátermett és kellően ravasz. A legirritálóbb karakter Set Harth, a Sötét Jedi. Szerintem még Zannah sem gondolta komolyan, hogy ebből az emberből valaha Sith Nagyúr lehet. A Vadász nevű bérgyilkosnő ezzel szemben sokkal érdekesebb figura, a kegyetlenségével és az ösztönös Erő képességeivel. Karpyshynhez híven a karakterek rendben vannak, nincs hiányérzetünk velük kapcsolatban. Az események is pörgősek, amíg eljutunk a végkifejletig. Nem lövök le nagy poént, hogy ez Darth Bane és Darth Zannah összecsapása. Ez a regény csúcspontja, nagyon jól megírt párbeszéddel, fénykard- és erőpárbajjal. Karpyshyn a szemünk elé festi az eseményeket, remek vizuális leírásokkal. Kétségtelenül ez a regény legjobb pillanata, de azért másodikként meg kell említenem Darth Bane elfogását is, ami csak egy kicsit marad el a végső párbaj színvonalától.

Karpyshyn remek trilógiát írt a Sötét Oldalról, amit minden Star Wars rajongónak érdemes elolvasni!

Írnám, hogy méltó lezárása ez a trilógiának, de nem igazi lezárás, inkább befejezés. Ez Darth Bane történetének a vége.

>!
Ikarosz
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Méltó befejezése a történetnek. Szerintem nem kell mást mondani róla.
És igen, a borító szerencsére az első kötet mintáját követi, nem a másodikét.

>!
Tanuki
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Nem vesztett az értékéből, értelmesebb vélemény később… :)

>!
Hippoforaccus 
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Hát nem is találom a szavakat. Nem hiába neveztem ki ezt a trilógiát a kedvenc Star Wars történetemnek… az eddig olvasottak közül a Republic Commando sorozat került hasonlóan közel hozzám. Sokadszori olvasásra is izgalmas, alig lehet letenni. Első Csillagok Háborúja történetnek kifejezetten ajánlott.

>!
kissakos I
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Korábban egy megszűnt kulturális magazin számára írtam egy összefoglaló könyvajánlót az egész trilógiáról, íme:

Darth Bane trilógia:
A Pusztítás útja
A Kettő Szabálya
A Gonosz Dinasztia
Az biztos, hogy csak az igazán elkötelezett Star Wars rajongók kíváncsiak arra a közelmúltban megjelent trilógiára, amely Darth Bane, a Sith Sötét Nagyurának élettörténetét dolgozza fel.
Ez a mű azért érdekes, mert a filmekkel, sorozatokkal, regényekkel és videojátékokkal folyamatosan bővülő Csillagok Háborúja univerzum alkotói az arra érdemes figurákat és kalandjaikat mindig megörökítik valamilyen formában-, de eddig, kevés kivételtől eltekintve főleg a Jó oldal hőseit preferálták.
Ebben a sorozatban viszont egy újonnan kitalált sötét nagyúr figurája, és rajta keresztül az egész Sith filozófia az eddigieknél behatóbban ismertetésre kerül, ebben a formájában pedig nem csak a legendárium bővült, hanem az egymással örökké harcban álló Jó és Gonosz közti filozófia is mélyrehatóan megérthető. Mivel George Lucas egy, az ősi mítoszokból sokat merítő modernkori népmesét alkotott meg, ezért a látványelemeken túl a témával behatóbban foglalkozó emberek-rajongók- erre is nagy hangsúlyt fektetnek. Így az érem mindét oldala megismerhető, és végre mindkét fél elfoglalja az őt megillető helyet ebben a végtelennek tűnő történet folyamban-persze korábban is voltak már leírások és instrukciók ezzel kapcsolatban, mégis a Darth Bane trilógia az, ami leginkább segít megismerni a lényeget-úgy hogy közben egy érdekes, több szálon futó, egy egész emberöltőt feldolgozó saga elevenedik meg előttünk. Bane figurája azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert ő az aki megalkotta a Kettő Szabályát-vagyis, hogy mindig csak két Sith létezhet, se több se kevesebb: az egyik aki birtokolja a hatalmat, és a másik a sóvárog a hatalom után. Vagyis, ő az a személy, akire visszavezethető az a gondolkodásmód, amit megismertünk a két, kultikussá vált filmtrilógiában és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő történetekben.
Mielőtt bővebben boncolgatnánk a sorozatot, érdemes egy kis kitérőt tennünk: jó két évtizeddel ezelőtt kezdődött a Star Wars reneszánsz, mikor is gombamód szaporodtak a hivatalos és nem hivatalos folytatások, amelyek egy egy, már korábban megismert ismert hős privát kalandjait, vagy előzmény történetét dolgozták fel. Ezen művek közt akadt jól eltalált és rémesen gagyi egyaránt, de általános probléma volt, hogy a sztorik rendszeresen logikai bakik hibájába estek így a különböző rajongói platformokon egyfajta szellemi állóháború alakult ki. Később a filmtrilógiából ismert szereplőktől és világtól időben és térben elszakadva jelentek meg olyan kiadványok, amelyekben már új szereplők, új korok és új történetek adtak lökést a kissé unalmassá és erőltetetté váló folytatásoknak.
A szülőatya George Lucas egy idő után kezébe vette a gyeplőt, egyrészt megelőzendő saját legendájának szétesését, másrészt meglátva a rajongók által teremtett piac rést.
Bár kezdetben az ő irányítása alatt kiadott úgynevezett hivatalos történetekben is előfordultak figyelmetlenségek, egy idő után helyreállt a rend és a béke a galaxisban és – ha néha fanyalognak is s rajongók- mostanában mar inkább színvonalas és a hibákat nélkülöző dolgok jelennek meg-legyen szó könyvről, képregényről vagy videojátékról. Érdekesség, hogy Darth Bane is először az angol nyelven Jedi Vs. Sith megjelent képregény sorozat egyik szereplőjeként bukkant fel. Később valaki valahol úgy döntött- nagyon helyesen-hogy erre a figurára érdemes egy nagyobb volumenű regényfolyamot áldozni. Drew Karpyshyn író kapta a feladatot, hogy ezt megalkossa, ez volt az első munkája, és kiváló névjegyet tett le az asztalra, ezzel a belépővel azt hiszem, sokáig maradhat meg a LucasArts hivatalos írója és reményeim szerint sok jól megírt regénnyel örömet okozhat nekünk, olvasóknak.
Magyarországon a Szukits kiadó gondozásában megjelent regények – mint például az írásom tárgyat képező Darth Bane trilógia – igazi csemegét jelentenek minden Star Wars fanatikus számára.
Kanyarodjunk vissza az eredeti témához: a trilógia első kötete a Pusztítás Útja című regény bemutatja a főhős Dess- a későbbi Darth Bane- lepusztult bányabolygón induló sanyarú gyerekkorát, amelyben két fontos tényező van: a frusztrált és erőszakos apa figurája, illetve a furcsa dolgok, amik a kisfiú Dessel történnek, és sokszor segítik őt a bajban. Előre látja a jövőt, legyen szó harcról vagy szerencsejátékról-ez bizony az Erő megnyilvánulása, bár nyilván főhősünk ezt akkor még nem tudja magáról.
Továbbszőve a történetet abba is betekintést nyerünk, hogy a testben és lélekben egyaránt megkeményedett, becsvágyó ifjú hogyan jut arra az elhatározásra, hogy szembeszegül sorsával, és kilép az egész életen át tartó rabszolgasors csapdájából, mert hiszi, hogy ő többre hivatott… beszűkült életterét elhagyva pedig rögtön egy galaktikus háború kellős közepébe csöppen- ami Jedi és a Sith Rend közt zajlik.
Dess beáll Sith katonák közé és különleges képességeinek köszönhetően közkatonából hamar sikeres parancsnok lesz. A sereget vezető sötét nagyurak is felfigyelnek a rá, gyakorlatilag ez menti meg attól, hogy a kegyetlen megtorlást el tudja kerülni egy parancsmegtagadás alkalmával. A haditörvényszék helyett a Sith akadémiára kerül, ahol elkezdődik az igazi kiképzés, és megismerkedik az Erővel, megtanulja, hogy képességeit hogyan fejlessze és használja tudatosan. Tehetséges diáknak bizonyul, és elég becsvágyó ahhoz, hogy ne elégedjen meg a tanáraitól kapott tudással, hamarosan a tiltott gyümölcsnek számító ősi tekercsek tanulmányozásába fog. Így hamarosan szembefordul mestereivel, és rádöbben, hogy csakis akkor reménykedhet a Rend győzelmében, ha visszatér annak ősi hagyományaihoz, ha elveti mindazt, amit tanult, és a legelső Sith-ek rég elfeledett bölcsességéből merít – hogy a hamvaiból mindannak, amit meg kell semmisítenie, megteremthesse a sötét oldal új korszakát…
A regény befejezésekor a galaktikus háború utolsó mindnet eldöntő összecsapásában a Sith Nagyurak seregére megsemmisítő csapást mérnek a Jedik, és abban a hitben élnek, hogy a Rendet végérvényesen kiírtatták- pedig Bane- saját terveihez híven- életben marad, ráadásul a csata helyszínén talál egy Eső nevű bennszülött kislányt, aki csodálatos képességekről tesz tanúbizonyságot, amikor. önvédelemből, pusztán az akaratából gyilkol. A mester úgy érzi megtalálta a tanítványát, így megkezdheti grandiózus tervének megvalósítását, vagyis az ősi Rend feltámasztását-természetesen a bujkálva, figyelve arra, hogy nehogy a Béke Őrzőinek rendje idejekorán felfigyeljen rá.
A folytatás a Kettő Szabálya címet viseli, és jó 10 évet ugrik a történetben. Eső, felvette a Darth Zannah nevet és hűségesen szolgálja mesterét- noha nagyon fiatal még – természetes és erős kötelékek fűzik a sötét oldalhoz. A képességei alkalmassá teszik arra, hogy egy napon átvegye az örökséget, és folytassa a mestere által megkezdett hadjáratot, amelynek célja a Jedik megsemmisítése és a Galaxis feletti uralom megszerzése.
Ám van egy nyughatatlan Jedi lovag, aki szintén ott volt a 10 éve lezajlott csata helyszínén: Johun Othone, a legendás Hoth tábornok padavanja. Noha a többi Jedi nem ért vele egyet, Johun nem tud megszabadulni azon gyanújától, hogy legalább egy Sötét Nagyúr túlélte a háborút. Miközben Bane továbbra is ősi ereklyék és tudás után kutat, hogy hatalmát egyre gyarapítsa, Johun folyamatosan nyomoz utána, és tanítványa után. Mindeközben más probléma is akad: Zannah szembekerül saját múltjával, és elkezd kételkedni a Sötét oldal hatalmában.
A regényíró gördülékenyen és élvezetesen fonja a történet fonalát, ráadásul az első kötetből ismert néhány szereplő is előkerül, így a végére egész érdekes mellékszálak kerülnek elindításra.
Az első kötet gyakorlatilag a Sith sötét nagyurának megszületésének krónikája volt, a második rész viszont már egy ereje teljében lévő karaktert mutat. Ezt a részt letéve szinte azonnal el is kezdtem a folytatást olvasni, roppant érdekfeszítő és talányos volt a befejezés, kíváncsian vártam a befejezést.
A trilógia utolsó kötete a Gonosz Dinasztia, amelynek sztoriját már a könyv elolvasása előtt be tudjuk határolni: a második részhez képest újabb 10 év telt el, itt a végső összecsapás ideje, mikor a Sith Mester és tanítványa megvívják, a megvívnak egymással,hogy eldöntsék, kié lesz a hatalom. A kérdés csak az, hogy mindez hogyan történik…
Ennek a regénynek a két Sith vetélkedése adja a gerincét: Bane és Zannah itt már inkább ellenlábasok, és egymás ellen szövik az intrikákat. Miközben Bane egy ősrégi ereklye nyomába ered-melytől azt reméli, hogy megleli az örök élet titkát, Zannah úgy dönt, hamarosan átveszi a Mester címet, és tanítványt kezd keresni magának. Persze egyikük sem tudja pontosan, hogy a másik merre jár mit csinál, de céljai elérése érdekében mindketten nyomoznak a másik után.
A második kötetben elindított mellékszálak is tovább folytatódnak, és igen érdekesen befolyásolják a sztori alakulását.
Ráadásul olyan új mellékszereplők is megjelennek a két vetélkedő holdudvarában, akiknek figurája, előtörténete vagy cselekedetei még tovább bonyolítják a cselekményt. Érdekes és érdekfeszítő fordulatokat követően a regény végén persze megtörténik az elkerülhetetlen, de olyan kettő csavarral lett befejezve az egész, hogy azt mondtam: ilyen jó regényt igen régen olvastam.
Persze a poént nem lövöm le, aki kíváncsi járjon utána…:D

>!
Szukits, Szeged, 2011
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634970767 · Fordította: Szente Mihály
>!
Somogyip
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

A sorozat legjobban sikerült része. A történet pörög, olvastatja magát, a múlt szálai újra összefutnak, véletlenek nincsenek, az Erő irányítja a szereplők tragikus sorsát. Kár, hogy a második kötetet nem sikerült így megírni.
Egy dolog bökte csak a csőröm, a jelenet a forgószékes öreggel, amikor Bane a Prakith-ra érkezik. Mintha Bane egy isten háta mögötti amerikai kisváros benzinkútjánál szállt volna le…

>!
iKrisz
Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Nagyszerű lezárása egy nagyszerű trilógiának. Jó karakterek, és jól kidolgozott harci jelenetek jellemzik mind a 3 könyvet, de ami miatt ez tetszett a legjobban az a finálé (?). Ha lehetne választani, hogy melyik Star Wars történetet filmesítsék meg nálam ez áll az első helyen.


Népszerű idézetek

>!
Saille P

A Jedik és a Sith-ek mindig háborúzni fognak. Mindkét fél tökéletesen hajthatatlan. Az együttes létezés nem fér bele abba a szigorú és merev gondolkodásmódjukba. Azt viszont képtelenek felismerni, hogy ők csupán ugyanazon érme két oldala: a világos és a sötét. Az egyik nem létezhet a másik nélkül…

Kapcsolódó szócikkek: Jedi Rend · Sith
>!
Saille P

Mindig is könnyű elhitetni valakivel a hazugságot, ha az illető hinni akarja vagy éppen vágyik rá…

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
>!
Hippoforaccus

A Jedik bármikor meríthettek a világos oldal energiáiból, hogy fegyógyuljanak egy betegségből vagy akár súlyos sérülésből. Ám a sötét oldal fegyver volt – a gyengék és betegek nem érdemelték meg, hogy meggyógyuljanak. Csakis az erősek lehettek méltók arra, hogy életben maradjanak.

Kapcsolódó szócikkek: az Erő · az Erő sötét oldala · jedi
>!
Saille P

Minden egyes kormányzatnak – fentről, a Köztársaság Szenátusától kezdve egészen le, a Külső Gyűrű elmaradott bolygóin működő törzsi tanácsokig – az információ jelentette az életet. A történelmet azok az egyének formálták, akik megértették, hogy az információ megfelelően kihasználva és ellenőrizve bármelyik hadsereget legyőzi.
Ennek bizonyítékát Bane személyesen tapasztalta meg. A Sötét Testvériséget nem a Fény Hadserege, nem a Jedik semmisítették meg, hanem egyetlen ember gondosan kialakított tervei.

>!
Tirpák

– A Sith-ek a Jedik és a Köztársaság esküdt ellenségei voltak. Megpróbáltak megsemmisíteni minket. Arra törekedtek, hogy uralmuk alá hajtsák az egész Galaxist. A Sötét Testvériség megalapításával egyesítették erőiket, s hamis ígéreteikkel ezer és ezer követőre tettek szert. Egész hadsereget állítottak fel azokból az egyénekből, akik elég ostobák és elkeseredettek voltak ahhoz, hogy elhiggyék a hazugságaikat, aztán szörnyű háborút robbantottak ki a Galaxisban, amely azzal fenyegetett, hogy mindnyájunkat elpusztít. (…) Egy Sötét Jedit viszont nem fűt ekkora becsvágy. (…) Ő csak magára gondol. Magányosan cselekszik. A végső célja nem a Galaxis meghódítása, hanem hogy vagyont és magas rangot szerezzen. Ahogyan a közönséges bűnőzök, úgy a Sötét Jedi is kegyetlenségben és önzésben tobzódik. A gyengéket és kiszolgáltatottakat fosztogatja, szenvedés és fájdalom jár a nyomában, akármerre jár.

75-76. oldal

>!
Saille P

Így aztán Bane, valahányszor csak tehette, elsősorban azokat az adatokat használta fel, amelyeket a Köztársaság milliónyi világát átszövő közösségi hálózatból szerzett. Ismernie kellett a Szenátus és a Jedi-tanács összes tervének valamennyi részletét. Csakis akkor remélhette, hogy sikerül úgy alakítani a galaktikus eseményeket – hogy azok a Köztársaság bukásához vezessenek –, ha tudta, hogy az ellenségei mit tesznek a jelenben, és ennek alapján kiszámíthatta a következő lépésüket.
A bonyolult manipulációk folyamatos figyelmet követeltek tőle. Azonnal reagálnia kellett a váratlan fordulatokra, változtatnia hosszú távú tervein, hogy mozgásban és irányban tartsa valamennyit. S ami ennél is fontosabb, meg kellett ragadnia és a lehető leghatékonyabban ki kellett használnia minden váratlan lehetőséget.

>!
Saille P

– Az Ótudomány Tanácsának tagja vagyok – magyarázta Obba, és pontosan úgy, ahogyan Serra megjósolta, belekezdett az előadásba:

– Mi a Jedik tudásának és bölcsességének őrzői vagyunk. Mi gondozzuk és működtetjük a Nagy Könyvtárat, mi kutatjuk fel az ősi írásokat és holokronokat, amelyek segítségével tovább gyarapíthatjuk az Erő világos oldalára vonatkozó tudásunkat. De nem csupán fenntartók vagyunk, hanem őrzők is. Az általunk begyűjtött tudásanyag egy része tisztátalan, megrontotta a sötét oldal. Szép számmal akadnak titkok, amelyeknek rejtve kell maradniuk, tiltott tanok, amelyeket mindörökre el kell temetni. Az Erőnek van egy sötét oldala. Ha nem ellenőrizzük, elszabadul, és halált, illetve pusztulást okoz.

>!
Saille P

A tudatlanok sokszor gondolták véletlennek vagy a vakszerencsének azt, amit valójában az Erő idézett elő. E jelenségeket sokan sorsnak vagy végzetnek nevezték, noha ezek a kifejezések túl egyszerűek voltak ahhoz, hogy híven megjelenítsék azt a rejtett, ám messze ható befolyást, amelyet hordoztak. Bane tudta, hogy az Erő él; áthatja az univerzum szövetét, és átjár minden eleven teremtményt. Energiái megérintették és befolyásolták az összes teremtményt, áramlatai – mind a sötétek, mind a világosak – hol elapadtak, hol szabadon áradtak, és megteremtették a létezés mintázatait.

Kapcsolódó szócikkek: az Erő · Darth Bane
>!
Saille P

Bane viszont tudta, hogy a holokron belsejében nem rejtőzik semmiféle gonosz lélek, hogy a műtárgy eszköz csupán, a tudás tárháza. Ám azzal is tisztában volt, hogy az Erő hatásai milyen hihetetlen távolságig, mennyi ideig és milyen mélységekig érvényesülhetnek. A régi Sith-ek varázslataival átitatott tárgyak körül mindig is valóságos erőszakvihar tombolt. Az erősek kihasználhatták ezt a fergeteget, hogy még nagyobb magasságokba szárnyalhassanak fel, míg a gyengéket elsodorta és elpusztította.

Kapcsolódó szócikkek: az Erő · Darth Bane · Holokron · Sith
>!
Saille P

Andeddu holokronja, az ökölnyi méretű, négyoldalú piramis sima, éjfekete kristályból készült. Az oldalain vörös és aranyszínű, titokzatos ábrák és írásjelek sorakoztak, amelyek a sötét oldal energiáit fókuszálták és terelték a megfelelő csatornákba. A belsejét egy kristályszálakból és végpontokból álló, hétköznapi ésszel felmérhetetlenül összetett hálózat töltötte ki. A finom, egymásba szövődő rácsok együttesen egy adatrendszert hoztak létre, amely szinte korlátlan mennyiségű tudásanyagot tudott tárolni, ezenfelül alapot szolgáltatott az őrzőt vezérlő gondolkodó-elemző hálózathoz.
Az egész rendszert a zárókő felügyelte és irányította, a piramis csúcsába épített, fekete kristálydarab. Az elképesztő erőkkel átitatott zárókő stabilizálta a kristályszerkezetet, és lehetővé tette, hogy az őrző azonnal hozzáférhessen bármelyik adathoz.

Kapcsolódó szócikkek: Holokron

Hasonló könyvek címkék alapján

A. E. van Vogt: A nulla-A világa
Raana Raas: Árulás
Raana Raas: Hazatérők
Raana Raas: Elágazó utak
Raana Raas: Kiszakadtak
On Sai: Lucy
Raana Raas: Ellenállók
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Raana Raas: Az ogfák vöröse
Orson Scott Card: Végjáték