Adjuk ​meg a módját! 24 csillagozás

Írások főzésről és evésről
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Két éve jelent meg Dragomán György első irodalmi szakácskönyve, a Főzőskönyv. Itt a folytatás: újabb receptek, újabb konyhai trükkök, újabb irodalmi szövegek. Minden a közös örömről, a főzésről és az evésről, hogy megadhassuk a módját.

Eredeti megjelenés éve: 2022

>!
Magvető, Budapest, 2022
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441703
>!
Magvető, Budapest, 2022
432 oldal · ISBN: 9789631433111

Enciklopédia 3


Most olvassa 23

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 68

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Baráth_Zsuzsanna P>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Receptre írt irodalom. Erről szól ez a könyv. Sokkal több, mint puszta receptgyűjtemény, de kevesebb, mint egy regény. Dragomán György híresen nagy gourmet, nem ez az első könyve a témában, aki szereti a gasztronómiát, az tudja, hogy mire számíthat tőle, és ezt maximálisan meg is kapja. Minden recept egy novella, mire elkészül egy étek, már megkaptuk a profin lekerekített történetünket, miközben olyan ínycsiklandozó leírást kapunk, hogy azonnal megjön a kedvünk elkészíteni egy olyan, akár nem hétköznapi ételt is, mint például a ropogós malacpecsenye. Sorjáznak előttünk a jobbnál jobb ételek, nagyon tömény így egyszerre ez a rengeteg ennivaló, mégsem lehet abbahagyni, annyira ízesek a leírások, hogy muszáj azonnal belevágni a közepébe. Ezért alakult így, hogy végül két nap alatt végigolvastam ezt a vaskos receptes könyvet, ráadásul a nagy karácsonyi trakta után, és azonnal meghozta a kedvem ahhoz, hogy újra beforduljak a konyhámba és alkotni kezdjek. Mert ezek az ételek bizony költemények, ódák Kulináriához, valószínűleg nem csak a hozzám hasonló gasztrománok vesznek beléjük azonnal, hanem mindenki. Szigorúan véve nem könnyű követni a receptleírásokat, mert mindig elkalandozunk valamerre, mégsem bánjuk, mert olyan hangulatot teremt a szerző, hogy nem lépünk ki a ritmusból. Összességében egy magasirodalmi szakácskönyvet kapunk, amelyből főzni is lehet, de elsősorban mégis az irodalmi értéke miatt marad emlékezetes. „Valódi” novellák is találhatók a könyvben, amely tovább erősíti az irodalmi vonalat, nemcsak a szemünk lakik jól az olvasás közben, hanem a lelkünk is. Talán az egyetlen hibája az, hogy kicsit eklektikusra sikeredett, de ennél nagyobb bajunk ne legyen.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2023/01/09/konyvkritika_…

Ildiko_Szabo_2 P>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Nagyon tetszett ez a kötet is. Nem úgy olvastam, mint egy receptgyűjteményt, mert nem pusztán az, hanem mint novellagyűjteményt. És csodálatos volt. Nagyon tetszik, hogy minden ételhez leírja az érzéseit, emlékeit. Kitűnik a szövetekből, mennyire szeret a szerző főzni és enni. Annyira érzékletesek a leírások, hogy kész kínszenvedés anélkül olvasni, hogy ne ülnénk le enni valami finomat.
Remelem, lesz még folytatás.

postmodjane>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Biztosan sokan elkezdenek kavicsokat/tojásokat gyűjteni a megdobálásom végett, de nekem ez sokkal kevésbé volt szimpatikus, mint a Főzőskönyv.
Történt ez alapvetően azért, mert a receptek túl vannak írva. Értem én, hogy csodás, ha nem kizárólag a hozzávalók kerülnek tárgyilagosan közlésre, majd a szenvtelen leírás az elkészítés módjáról. Ezzel egyet is értek. Ám itt a receptek, mintha mellékesek lettek volna az ételekhez kapcsolódó gondolatok, képzettársítások mellett. Amikor elkezdtem olvasni egy-egy fejezetet meg is jegyeztem magamban, hogy no vajon, most mire kell majd gondolnom.
Ugyanakkor nagyon jól megírtak a szövegek, a novellák meg aztán pláne.
All in all az a benyomásom, hogy minden kortárs magyar irodalmat kedvelő örülne annak / örülni fog annak, amikor egy Dragomán-kötet egészében novellákat, esetleg regényt olvashat majd.

Nem az írói érdemét minősítettem nem kiválóra. Mert az itt is minden kétséget kizáróan non plus ultra. Annyit sugalltam, hogy ezt az írói készséget a főzési leírásokon kívül másban is ….

szibolya>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Felkészülten, és listával mentem a könyvtárba, aztán ahogy beléptem, megláttam a könyvtáros pultján ezt a könyvet. Amíg válogattam, kölcsönözhetővé is vált, így lett egy impulzusolvasásom. Mondjuk, hogy a borító miatt, mert azt szúrtam ki.
Éhesen nem szabad elővenni. Meg jóllakottan sem, mert akkor is éhes leszek tőle.
Ételérzékenyeknek csak a színes oldalakat (a novellákat) ajánlom, mert a kötet többi része tele van gluténnel és laktózzal.
Olyan slow food az egész kötet. Nem az a típus, amit előszedsz. kikeresed a receptet, és fél perc alatt már látod is, mit hogyan csinálj. Nem, itt történetek járnak hozzá, néha a recept elején, néha a közepén, néha meg a háromnegyedénél, úgyhogy minden „recept” van vagy két és fél-három oldal.
Nem is értem, én hogy tudok főzni, hiszen sem vaslábosom, sem kuktám nincsen.

2 hozzászólás
SzénásiSzimonetta>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Ezeket az irodalmi igényességgel megírt recepteket nem lehet úgy olvasni, hogy közben ne kezdd el tervezgetni, kinek fogod elkészíteni az adott ételt.

Lelki szemeiddel látod a szeretteid csillogó, várakozó tekintetét, ahogy kimered nekik a gőzölgő gulyást vagy a ragyogó, mélybarna pörköltet. A konyhát betöltik az illatok, arcodat melengeti a fűszeres pára. (Éltem ezt át úgy, hogy vegetáriánus vagyok. Plusz pont az írónak!)

Aztán voltak vaníliaillatú, porcukorfelhőben úszó olvasások, elmerülés a sűrű olvasztott csokoládéban, majd felfrissülés a házi fagylalt krémes hűvösében.

Élveztem a cékla, répa, hagyma, gomba, narancs színeinek orgiáját, és minden egyes zöldséges fogás elolvasásával egészségesebbnek éreztem magam.

A receptek közé ékelt novellák pedig igazi ajándékok voltak, egyúttal lecsendesítették egyre hangosabban morajló gyomromat.

Javaslat: legyen a kezetek ügyében valami harapnivaló, vagy olvassatok a konyhában.

nana1>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Nagyon sajátságos könyv receptekkel. Nem is tudom, mi a fontosabb benne: a receptek, vagy kész ételhez vezető út és gondolatvilág. Szerelmi vallomás a kötet az ételekhez és alapanyagokhoz. Aki a könyv olvasásának hatására nem lesz cékla rajongó, az nagy huncut!

Antónia_Watson>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Nekem ez a könyv kicsit visszahozta a Papámat – a kisgyerekkori Papámat, aki élelmiszeripari mérnök és hentesmester volt, és akkoriban sokkal-sokkal fiatalabb, mint azt az ember kisgyerekkori éne érzékelni tudná. Ő is, Papa is megadta a módját a főzésnek, és persze, hogy őt jutatta eszembe a könyv, hiszen van benne mérnöki pontosság, művészi dimenzió és családi történetek.
A könyv egyrészt remekül használható főzésre, másrészt adott nekem egy családi, otthonos közeget, a meleg, körülölelő fészek érzetétét, ami külföldön élő magyarként különös jelentőséggel bírt. Értsd: nyelvileg, ízileg, kulturálisan, emberileg.
Egyébként Anna zárszava nagyon betalált: minden szavával mélyen egyet értek, az én viszonyom is pontosan ilyen a szakácskönyvekkel, szóval ezek szerint bár nem tudtam, de egy titkos testvériség része vagyok.

Könyveslány P>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Adjuk meg a módját az olvasásnak, mert ez a könyv maximálisan megérdemli, hogy odafigyelve, belefeledkezve olvassuk mind a történetekkel fűszerezett recepteket, mind a köztük elhelyezett irodalmi művekből származó részleteket, novellákat. Gyönyörű, igényes kialakítású kötet, méltó párja a Főzőskönyvnek.

kisqpi>!
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

A főzőskönyv méltó utódja. A formátum hozzám kevésbé áll közel, a szerző más könyveiből bevágott részeket most is jobban élveztem, mint az élményekkel dúsított recepteket.


Népszerű idézetek

Hankovacs>!

Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni.

(első mondat)

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

szibolya>!

Amerikai csokidarabkás keksz

25 dkg vaj, 15 dkg kristálycukor, 15 dkg barna cukor,
egy löttyenésnyi vaníliaaroma, 2 tojás, 1 kiskanál
szódabikarbóna, 1 csipet só, 24 dkg finomliszt,
24 dkg csokoládé
Csináljatok csokidarabkás kekszet, jó nagy adagot, csodálkoznék, ha nem fogyna el.
Nálunk, amíg a fiúk kicsik voltak, hétvégén sokszor ez volt a reggeli, amerikai módra nagy csupor tejbe mártogatva ették.
Négy tepsihez (amiből persze egyszerre csak kettőt kell megsütni – de) kell egy negyed kiló vaj, tizenöt deka kristálycukor, ugyanannyi barna cukor, egy löttyentésnyi vaníliaaroma, két tojás, egy kiskanál szódabikarbóna, egy jó nagy csipet só, huszonnégy deka finomliszt, és persze a legfontosabb, a csokoládé, ebből ugyanannyi kell, mint amennyi a liszt volt. Legjobb valami jóféle fekete, de lehet tejcsokit és feketét is kombinálni.
Igazi békebeli csupa cukor sütemény ez, annak minden bűnös örömével.
Először vágjátok darabokra a csokit, nem kell túl apróra. Persze kóstoljátok meg, és engedjétek, hogy a segédeitek is megkóstolják.
Olvasszátok meg kicsit a vajat, én mikróban szoktam kis fokozaton, elég tíz másodperc. Keverjétek össze a vajat a cukorral, azt a tojással, azt minden mással.
Szórjátok bele a csokit, keverjétek-dagasszátok annyira, amíg úgy össze nem áll, hogy a csokidarabok elkezdenek kihullani belőle. Szedjétek négy részre, gyúrjatok belőle teniszlabda átmérőjű rudakat, csavarjátok sütőpapírba mindegyiket.
Hagyjátok pihenni a rudakat húsz percig vagy akár napokig. Használjátok ki türelmetlen családtagjaitok tennivágyását, adjatok nekik mindenféle feladatokat.
Egy éles késsel szeleteljétek fel a rudakat, a korongokat kicsit el lehet még két tenyér között lapótyázni, mielőtt a sütőpapírral kibélelt tepsikre feküdnének.
Nem kell túlsütni, túlszárítani őket, 160 fokon negyedóra elég.
Utána jöhet az ablakban hűtés, türelmetlen fújogatás, az- tán az örömteli kóstolgatás, ujjongó tejbe mártogatós harapdálás.
(Ínyencek és kalandvágyóak sütés előtt megszórhatják a kekszeket sóvirággal, ettől kicsit felnőttesebb lesz a süti, ennek a fajtának a fogyasztása minden alap nélkül ugyan, de csökkenti a lelkiismeret-furdalást.)

401-402. oldal

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Könyveslány P>!

Azt hiszem, ez a pénztárcakímélő főzés lényege: keresni egy szívünknek kedves, egyszerű receptet, és azt elmélyülve addig tökéletesíteni, amíg egészen a miénk nem lesz, olyan kedvenc, amin akár a világ végéig elélnénk.

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

szibolya>!

a megmosott céklát alufóliába csomagolva 180 fokon háromnegyed órát kell sütni; csomagolás előtt be lehet dörzsölni olívaolajjal vagy bedughatjuk a céklákat egy tepsi durva szemű sóba – lehet akár két-három kiló ilyet is tartani egy megfelelő szép nagy zacskóban vagy csatos üvegben, aminek az aljára egy fél bögre, gondosan konyhai törlőbe csomagolt rizst rejtettünk, ettől a trükktől kevésbé tömbösödik össze a só, ráadásul sokszor felhasználható. A sóban sült cékla felséges köret, sőt akár főételként is megállja a helyét, mondjuk fokhagymás-vörösboros szilvamártással.

151. oldal (Vérnarancsos, gyömbéres, répás céklaleves sült ecetes céklafeltéttel)

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Könyveslány P>!

A fokhagyma a legkedvesebb szuperélelmiszerem, a fokhagymakonfit pedig a szuperélelmiszer szuperételesítése, maga a megtestesült szuperség.

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Könyveslány P>!

Sokféle gyökér létezik a világon, úgyhogy a gyökérkenyér formáját egyszerűen nem lehet elrontani.

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

szibolya>!

…só, bors, kakukkfű, lestyán, izsóp is kerülhet bele egy kevés. (Ezekről a füvekről mindig Dél-Tirol jut eszembe, pontosabban Lana városa, ott szedtem sokszor ilyet a gombához a helyi kolostor gazdag fűszerkertjében, ahová bárki szabadon bemehetett.)

297. oldal, A karácsonyi vadas szarvascomb vargányás krumplikrokettel

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Kapcsolódó szócikkek: izsóp · kakukkfű · lestyán
Könyveslány P>!

Az elszigeteltség maga a szegénység, mormogom sokadszorra is az örök igazságot…

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

szibolya>!

Amikor Finnországban teljes magányban írtam a Máglya című regényem végét, akkor főztem ezt elég gyakran, hogy ki ne essek az írás ritmusából. Az udont több napra előre meggyúrtam hozzá, felvágva és belisztezve állt a hűtőben, épp csak gyorsan ki kellett főzni, aztán felönteni a levessel, beledobni a hagymát, és már készen is volt.
Először összegyúrom a vizet, a lisztet és a sót (az udonban benne van a só, ezért nem is kell sós vízben főzni), pár perc, amíg szépen összeáll. Nincs benne sok víz, mindig feleannyi, mint a liszt, ezért gyúrni kell vadul, de ez ilyen kis négyszemélyes adagnál nem vészes, a Főzőskönyvben alaposabban elmeséltem.

164. oldal (Egyszerű udonleves gombával, miszóval, újhagymával)

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről

Niki9311>!

Áll az ember, nézi a tálkát a szegény jó kidobandó kovásszal, másodszülött királyfi, gondolja, nem örököl semmit, mehet a csatába, bezzeg a bátyja, övé az egész pékség, nem igazság, gondolja a kenyérkedvelő, és feltámad benne a lelkiismeret-furdalás.

56. oldal

Dragomán György: Adjuk meg a módját! Írások főzésről és evésről


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Bächer Iván: Utóíz
Bächer Iván: Emberevő
Hudra L. Mária: Egy merőkanálnyi betű
Péterfy-Novák Éva – Szentesi Éva: Damaszt és paprikás csirke
Wass Albert: Wass Albert vadászatai és erdélyi ételreceptjei
Alexander Brody (szerk.): Evés-ivás
Szilágyi Sándorné (szerk.): S(z)ó, bors, paprika – Nyár
Székely János: A nyugati hadtest
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban
Wass Albert: A költő és a macska / Te és a világ