Egyvilágrend 3 csillagozás

Európa és Amerika iszlamizálása
Drábik János: Egyvilágrend

Az ​Európára kényszerített és megtervezett migránsinvázió, amelyet egyelőre nagyrészt erőszakmentes, pontosabban fegyvermentes technikával hajtottak végre, jól illusztrálja, hogy a szervezett magánhatalom miként tudja érvényesíteni kozmopolita-liberális érdekeit. A pénzhatalmi világelitnek az az érdeke, hogy az iszlám terjeszkedése segítségével – a már kevert fajúvá tett közel-keleti és afrikai népek tömeges bevándoroltatásával – faji identitás nélküli, vagy meggyengült és bizonytalan azonosságtudatú népek éljenek mind Európában, mind Észak-Amerikában. Az iszlám terjeszkedő világrendjének, valamint a pénzhatalmi világelit globális impériumának, tehát mindkettőnek az útjában állnak a nemzetállamok. Ezért a fenti két világerő összefogott a harmadik világerő, az egyenrangú nemzetállamok kialakulóban lévő világrendjének közös erővel történő elpusztítása érdekében.

A nemzetállam a valódi demokrácia nélkülözhetetlen előfeltétele. Aki a nemzetállamot bomlasztja, az az érdemi… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2017
472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264439
>!
Gold Book, Debrecen, 2017
472 oldal · ISBN: 9789634264422

Enciklopédia 7

Helyszínek népszerűség szerint

Detroit


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Barbár>!
Drábik János: Egyvilágrend

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Egy hete történt. Néztem a tv-híradót, és egyszer csak felnyerítettem. Róma központját mutatta a kamera, ahol éppen többezres migránstüntetés zajlott. Egy dühös fiatalember tűnt ki a tömegből, aki egy táblát tartott, és azt kiabálta: Úgy akarunk élni, mint a rómaiak! Nyilván nem azt akarta a világ tudtára adni, hogy széles körű műveltsége révén ő már ismeri, és alkalmazza is azt a latin mondást, hogy „Rómában élj úgy, mint a rómaiak!”. És nyilván nem úgy akart élni, mint a római hajléktalanok. Ő, aki néhány hete vagy egy-két hónapja érkezett a Tripoli és Szicília között közlekedő NGO-s iránytaxik egyikével, úgy gondolja, hogy már holnaptól jár neki az az életszínvonal, ami egy hasonló korú rómainak, aki egy majdnem 3000 éves kultúra örököse, közel húsz évet tanult, közepesen vagy valamivel jobban fizetett állása van, már jó sok pénzt befizetett adó címén az államkasszába, és a családja még támogatja, vagy már kellő anyagiakkal ellátva kibocsátotta az életbe. Tehát úgy akar élni, mint egy átlag római. Háromszobás minden kényelemmel felszerelt lakás, legfeljebb néhány éves autó. Kérdés: Ki ültette el a dühös fiatalember fejében azt az abszurd gondolatot, hogy ez neki jár, ezt ő követelheti? Na, erről is szól ez a könyv.
Egy számomra hosszú bevezető után mindent megtudunk az iszlámról, és arról, hogy kik, és miért teszik lehetővé térnyerését Európában. Ezt az iszlámot segítő valamit a szerző hol csak egyszerűen pénzhatalmi világelitnek, hol cionista pénzhatalmi világelitnek, máskor liberális világelitnek, néha Deep State-nek nevezi. (Bogár László megelégszik a háttérhatalom megnevezéssel.) Rövid fejezetekben mindent, részletesen megvilágít, és vagy elhisszük, vagy nem. Én hajlamos vagyok a nagyobbik részét elhinni. Egyrészt azért, mert magam is úgy gondolom, másrészt pedig a fősodratú média egyes dolgokról olyan mélyen hallgat, hogy már csak azért is valószínű, hogy a szerzőnek van igaza. Egyébként a tények, megállapítások jelentős részét nem az ujjából szopta, hanem innét-onnét idéz, feltüntetve rengeteg internetes link elérhetőségét.
Rámutat a tévhitekre az iszlámmal kapcsolatban, amiből az első magának az iszlám szónak a jelentése. Egyesek szerint azt jelenti, hogy béke, de a nyelvészek szerint alávetést, megadást jelent. Másik: régóta közkeletű vélemény, hogy a dzsihád szent háborút jelent. Ezt akarják megváltoztatni a nyugati iszlám apologéták arra, hogy csak harcot, küzdelmet jelent, és ez szimbolikusan értendő, mert a belső lelki-szellemi küzdelemre, a dzsihádra utal. Persze,mert érdekükben áll, az iszlám békés jellegét hangsúlyozni, hogy elfogadottabb legyen a meghódítandó Európában és Amerikában. Ezzel szemben a szerző szerint az arab nyelvben tényleg küzdelmet jelent, de az iszlám vallásban szent háborút. „ A Korán a 4. szúra 95. versében felmenti a nyomorékokat és az öregeket a szent háború viselése alól. Ennek nem sok értelme van, ha a dzsihádot átvitt értelemben használjuk és csupán belső lelki-szellemi küzdelmet értünk alatta. Az sem világos, hogy Mohamed és a Korán miért beszél szemléletesen a hitetlenek ujjának és fejének a levágásáról a kézről és a testről, hogyha ezt az egészet csak szimbolikusan kell értelmezni a jellemfejlődés szempontjából.” Ez az indirekt bizonyítás klasszikus esete.
Van még pár ilyen tévhit, és szinte véletlenül, a legtöbb arra szolgál, hogy az iszlámot kedvezőbb színben tüntesse fel a valóságosnál.
„Az Európai Unió Parlamenti Közgyűlése 1162-es Ajánlásában 1991. szeptember 19-én nyomatékosan hangsúlyozta az iszlám civilizáció hozzájárulását az európai kultúrához. Tíz évvel később az Európai Unió Bizottsága felhívta a figyelmet arra, hogy az iszlám pozitív módon járult hozzá az európai társadalmak fejlődéséhez és annak integráns részét képezi.” Erről előbb talán minket kellett volna előbb megkérdezni, meg a görögöket, bolgárokat, szerbeket.
Sorra veszi a szerző az ismert tényeket (nők megalázása, más vallások erőszakos ellehetetlenítése,a saría jog jogtalanságai, a világ lakosságának két részre osztására muszlimokra és kafirokra stb.), még egy dán pszichológus tanulmányát is idézi, aki kimutatja, hogy mennyire más egy iszlám fiatal tudata, viselkedése, mint keresztény kultúrkörben nevelkedő társáé.
Ha ennyire más a muszlim emberek értékrendszere, mint az őshonos európaiaké, akkor miért erőlteti a betelepítésüket a neoliberális pénzügyi elit? Ezzel az elit maga ellen dolgozik, hiszen egészen más elveket vall. A szerző válasza erre az, hogy a cél Európa és Amerika kevert fajúvá tétele, mert így a világelit számára könnyebben kormányozható. Így jönne létre a könyv címében szereplő Egyvilágrend. A hódító iszlám ebben partner, mert sikere esetén az országhatárok eltűnnének, az egyes nemzetek megszűnnének, és a fehér faj is eltűnne. Jól hangzik ez a háttérhatalomnak. Igaz, hogy utána már a Deep State is megszűnne, mert az iszlám nem áll meg a végcél – mindenkit az iszlám igája alá hajtani – előtt. És itt már én is kételkedni kezdek. Öngyilkos játszma ez, ezt nem akarhatja a liberális világelit. Kétségtelenül jól levezetett gondolatmenet, de egy kicsit sántít. Arról nem is beszélve, hogyha nyer az iszlám, akkor ki termeli meg a háttérhatalom extraprofitját?
Vannak összeesküvés-elméletre utaló megállapítások szép számmal, de az tény hogy valaki behívta a migránsokat, és valaki ki is fizette az utaztatásukat, és erre a szerző hihető válaszokat adott. Az meg meglepő, de talán nem véletlen, hogy Richard Gutjahr német újságíró éppen ott volt 2016. júl. 14-én Nizzában a merényletnél videokamerával a kezében egy szálloda első emeleti erkélyén, később pedig ugyanő júl. 22-én Münchenben az Olympiazentrumban csőre töltött kamerával, amikor egy másik merénylő lelőtt kilenc személyt. Az már csak hab a tortán, hogy Gutjahr felesége a Moszad egykori munkatársa.
Szóval érdekes a könyv.


Népszerű idézetek

Barbár>!

Az iszlám lényegében ellenzi a vallások közötti érdemi párbeszédet. A muszlim hitről való áttérítést, illetve áttérést pedig büntetőjogilag üldözik.

172. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: iszlám
Barbár>!

Azon is el kell gondolkodni, hogy ezek a túlnyomórészt iszlám kultúrkörbe tartozó illegális bevándorlók miért kerülik el nagy ívben a gazdag iszlám országokat és miért mindenáron a más kultúrával rendelkező Európába akarnak bevándorolni.

183. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

4 hozzászólás
Barbár>!

Ha integráció alatt csak az adott ország nyelvének az elsajátítását és a munka világába való bekapcsolódást értjük, akkor az viszonylag nem nehéz. Ha azonban az integráció olyan gondolkodásmód és lelki beállítódás elsajátítását is jelenti, amely szerint egyformán tisztelni kell a nem muszlimokat is, akkor nemcsak az asszimiláció, vagyis a teljes beolvadás, de az integráció sem lehetséges. A muszlimok különleges embereknek tekintik magukat és elkülönülve létrehozzák saját párhuzamos iszlám társadalmukat.

310. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Barbár>!

Meg kell érteniük, hogy a Nyugatnak a jelenlegi konfliktuskerülő magatartása, ahogyan mindent elnéző, túlzott toleranciával kezeli a migránsinváziót, gyenge és sebezhető hasznos idiótának tünteti fel őket az iszlám vezetők szemében. Azt is tudomásul kell venni, hogy az iszlám kultúra sokkal erőszakosabb és elszántabb, mint például Európa bűntudattal és önvádlással teli keresztény kultúrája. Fel kell ismernünk, hogy a muszlimok csak egy iszlám kultúrájú államban érzik otthon magukat és emiatt egyre erőszakosabban fogják követelni a Nyugattól, hogy maga is vegye át az iszlám kultúrát és vezesse be a saría jogrendszert.

313. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: iszlám
Barbár>!

Egy 2003-ban tartott másik felmérés szerint a Detroitnak és környékének a mecseteihez tartozó muszlimok 81 százaléka helyeselte a saría jog bevezetését ott, ahol a lakosság többségét már muszlimok alkotják.

40. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: Detroit
Barbár>!

A Stern Magazin 2008. évi 32-es számában Hans-Ulrich Jörges írja, hogy a közzétett számok elhallgatják a fontos adatokat. Ezek a számok nincsenek letitkosítva, de nem is könnyen hozzáférhetők. 2008-ban már 15,3 millió volt a migránsok száma Németországban, a bevándorlók alkották a családok 27%-át, s a török bevándorlók 72%-a pedig végzettség nélküli volt.

238-239. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: bevándorló
Barbár>!

A nyugati kultúrában az egyik legkönnyebb módja a tekintély elvesztésének, ha valaki kifejezést ad haragjának és fenyegetően lép fel. Azok, akik a viták során elveszítik önuralmukat, automatikusan veszítenek. A munkahelyeken éppen úgy, mint a családi környezetben. Ha valaki túlságosan indulatos és agresszív, annak csökken a társadalmi megbecsültsége. A muszlim kultúrában az agresszív viselkedés – különösen a fenyegetőzés – az általánosan elfogadott, sőt elvárt, ha kezelni kell a konfliktusokat és a társadalmi vitákat. Ha a muszlim nem válaszol fenyegetően a sértésekre, akkor gyengének tekintik, akiben nem lehet megbízni és ezért elveszíti a tekintélyét.

305. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: vita
Barbár>!

Amikor először foglalják el bevándorlóként új otthonaikat, még azt hangoztatják, hogy az iszlám a kereszténység és a judaizmus testvérvallása. Szerénytelenül azt is hozzáteszik, hogy a nyugati civilizáció valójában az iszlám aranykorán alapul. Ezután jönnek a követelések, hogy a befogadó nemzetnek mit kell megváltoztatni. Akik ellenállnak, azokat iszlámgyűlölőnek és rasszistának nevezik.

335. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Barbár>!

A szóhasználatban is kötelezővé tették az igazság kimondását tabuként tiltó, politikailag korrekt nyelvezet használatát. Lényegében bevezették a cenzúrát. A dokumentumok nélkül érkező, személyi adataikat eltagadó, gátlástalanul hazudozó migránsokat „sérülékeny embereknek” kellett nevezni. Tapasztalatból tudjuk, hogy irataikat eldobálták, de többségüknél okostelefon volt, és gyakran pénzzel is bőségesen el voltak látva.

431. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: cenzúra
Barbár>!

A kozmopolita, liberális és szabadkőműves európai kormányok jogszabályokat léptettek életbe, amelyek büntetik az iszlám bírálatát, ugyanakkor a muszlimok büntetlenül sértegethetik és támadhatják a keresztényeket.

444. oldal

Drábik János: Egyvilágrend Európa és Amerika iszlamizálása

Kapcsolódó szócikkek: iszlám

Hasonló könyvek címkék alapján

Kolozsi László: A bejrúti járat
Kati Marton: A kém
Fodor Gergő: A Tragédia Gyermekei
Lawrence Wright: Magasba nyúló tornyok
Borsa Brown: Az Arab szeretője
Marsai Viktor – Pénzváltó Nikolett (szerk.): Sodrásban
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Lena Belicosa: 2012 sodrásában
Kondorosi Ferenc: A XXI. század alkonya
Rostoványi Zsolt: Az iszlám és a 21. század